Boldogság

Hivatkozások szerkesztése
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Érzelmek

Aggodalom · Bánat · Bátorság · Bizalmatlanság · Boldogság · Bosszúság · Büszkeség · Csalódás · Depresszió · Düh · Együttérzés · Elégedettség · Ellenségesség · Eksztázis · Érdeklődés · Eufória · Fájdalom · Félelem · Félénkség · Féltékenység · Frusztráció · Gyűlölet · Hála · Harag · Hisztéria · Irigység · Izgalom · Káröröm · Kíváncsiság · Komperzió · Közöny · Lelkesedés · Lelkiismeret-furdalás · Magányosság · Megbánás · Meglepődés · Megvetés · Nosztalgia · Önbizalom · Öröm · Pánik · Remény · Rettegés · Sajnálat · Szégyen · Szenvedély · Szenvedés · Szerelem · Szeretet · Szorongás · Unalom · Undor · Vágy

Sablon:Érzelmek
A smiley a boldogság egyik legismertebb szimbóluma

A boldogság pozitív érzelmekkel jellemezhető mentális állapot, amely a megelégedettségtől az egészen intenzív örömérzésig terjedhet.[1] A boldogságnak, mint a legtöbb alapvető emberi érzelemnek, számos biológiai, pszichológiai, vallási és filozófiai magyarázata, megközelítése létezik, amelyek megkísérlik definiálni magát a boldogságot, illetve iránymutatást adni arra, hogy érhetjük el vagy honnan ered.

Mások szerint a boldogság a valóságunk és a ránk bízott küldetésünk metszete.

Az ENSZ március 20-át határozta meg a Boldogság Világnapjaként, ezzel megerősítve a jólét és a boldogság fontosságát.[2]

„A boldogság egy olyan ideális állapot, amelyre bár vágyunk, mégsem tudjuk meghatározni, hiszen magában foglalja életünk minden oldalát és ezzel emberi teljességünket.”

– Delia Steinberg Guzmán, www.ujakropolisz.hu/

Meghatározás[szerkesztés]

A pozitív pszichológia tudományos alapon igyekszik megközelíteni a boldogságot és igyekszik megválaszolni azokat a kérdéseket, hogy mi a boldogság és hogyan lehet elérni.

A filozófusok és a vallások gyakran az életminőség felől közelítik meg a boldogságot, miszerint a boldogság előidézője a jó élet, az anyagi bőség és nem veszik figyelembe az érzelmi vonatkozásokat. Ez lényegében az antik görög filozófusok tanainak átvétele – a görög eudaemonia (εὐδαιμονία) szót, amely az ókori etikai gondolkodás egyik alapfogalma[3] leggyakrabban "boldogság"-ként fordítják, de jólétként és áldott állapotként is le lehet fordítani.[4]

A boldogságot közgazdasági vonatkozásban is lehet értelmezni, mint a különböző intézkedések sikerességének fokmérője. A "boldogság" jelentésbeli és használatbéli vita tárgyát képezi,[5][6][7][8][9] ahogyan arról is vitatkoznak, hogy ezt hogyan értelmezi a kultúra.[10][11]

A szót leginkább két tényezővel kapcsolatban szokás használni:[12]

  • egy érzelem jelenlegi tapasztalása, mint amilyen az öröm is; vagy egy általánosabb érzést, mint egészként értelmezett érzelmi feltételt.[13] Daniel Kahneman például úgy határozta meg a boldogságot, mint amit "'itt és most tapasztalok'".[14] Ez az értelmezési mód elterjedt a boldogság szótári meghatározásai között.[15][16][17]
  • megelégedettség az élettel, mint életminőség.[18] Ruut Veenhoven például úgy határozta meg a boldogságot, mint "átfogó elégedettséget az egyén éltének teljességével."[11]:2[19] Kahneman azt mondta, ez fontosabb az embereknek, mint a jelenlegi tapasztalat.[20][21][22]

Néha ezt a két tényezőt együtt használják. A szubjektív jól-lét (swb – Subjective Well-Being)[23] magába foglalja a jelen tapasztalat mérését (érzelmet és hangulatot) és az élettel való elégedettséget.[24] Sonja Lyubomirsky például úgy írta le a boldogságot, mint "öröm tapasztalását, elégedettséget, vagy pozitív jól-létet, azzal az érzéssel kombinálva, hogy az egyén élete jó, értelmes és élni érdemes."[25] Xavier Landes[26] úgy értelmezte, hogy a boldogság magában foglalja a szubjektív jóllétet, a hangulatot and eudaimoniát.[27]

Ezek a különféle használati módok különféle eredményekhez vezetnek.[28][29] míg a Skandináv országok rendszeresen elöl szerepelnek az swb-kérdőívek alapján, a dél-amerikai országok magasabb pontszámot érnek el az érzés-alapú jelenlegi pozitív élettapasztalat mérései alapján.[30]

A boldogság kifejezést értelmezése erősen függ a szövegkörnyezettől,[31] ami miatt ez egy többértelmű és homályos kifejezés.

További problémát jelent, hogy mikor történik a mérés; az elégedettség vagy boldogságérzés szintje eltér ha azt rögtön a tapasztaláskor, vagy emlékezés alapján később rögzítik.[32][33]

A kifejezés némely használója elfogadja ezeket a problémákat, de továbbra is használja a szót, mivel annak meggyőző ereje van.[34]

Mérése[szerkesztés]

A világ boldogságszintje a World Happiness Report alapján (2016).

Az emberek évszázadok óta próbálják mérni a boldogságot. 1780-ban, az angol haszonelvű filozófus Jeremy Bentham azt állította, hogy a boldogság az emberek elsődleges célja, és ezt mérni kell ahhoz, hogy tudjuk, hogy egy kormány milyen jól teljesít.[35]

A boldogságot manapság általában bevallási alapon kérdőívekkel mérik. Az egyéni bevallás viszont kognitív részrehajlással és egyéb hibákkal járhat, mint például a tetőpont alapján történő megítélés. A tanulmányok azt mutatják, hogy az érzelmi memória pontatlan tud lenni.[36] Az érzelmi előrejelzésekre vonatkozó kutatás pedig azt mutatja, hogy az emberek gyengén képesek megjósolni a jövendőbeli érzéseiket, ebbe beleértve azt is, hogy ők milyen boldogok fognak lenni.[37]

A boldogsággal foglalkozó közgazdászok, nem igazán törődnek a filozófiai és metodológiai problémákkal, amit a boldogság témája felvet, és továbbra is kérdőíveket használnak arra, hogy lemérjék a népességek átlagboldogságát.

A boldogság mérésére több mutató is készült:

  • A Szubjektív Boldogság Skála (Subjective Happiness Scale) (SHS) egy négy részből álló mutató, ami az emberi szubjektív boldogságot 1999 óta méri. Ez a mérce megköveteli a résztvevőktől, hogy abszolút értelemben minősítsék, hogy ők boldogok vagy boldogtalanok, ahogyan azt is megkérdi, mennyire képesek azonosulni boldog vagy boldogtalan emberek leírásával.[38][39]
  • A Pozitív és Negatív Viszonyulás Ütemterv (Positive and Negative Affect Schedule) (PANAS) 1988-tól létezik, és ez egy 20-részes kérdőív, amelynek ötpontos Likert-skálája van (1 – nagyon kicsit, vagy egyáltalán nem, 5 – szélsőségesen), és a személyiségjegyek és pozitív és negatív viszonyilások közötti kapcsolatot kutatja "ebben a pillanatban, az elmúlt pár napban, az elmúlt héten, az elmúlt néhány héten és általánosságban".[40] Ennek a skálának egy hosszabb verziója is megjelent 1994-ben, hozzáadott viszonyulási skálákkal.[41]
  • Az Élettel való Elégedettség Skála (Satisfaction with Life Scale) (SWLS) egy globális kognitív életelégedettség-mérés, amit Ed Diener fejlesztett ki. Egy hétpontos Likert-skálát használ arra, hogy egyetértsünk öt állítással az életünkkel kapcsolatban.[42][43]
  • A Cantril Létra Módszer (Cantril ladder method)[44] az, amit a Világboldogsági Kimutatásban (World Happiness Report) használnak. A válaszadókat arra kérik, hogy egy létrára gondoljanak, ahol a legjobb élet, ami lehetséges számukra az a 10-es, és a legrosszabb élet amit élhetnének a 0. Ekkor arra kérik őket, hogy értékeljék a jelenlegi életüket egy 0-10-ig tartó skálán.[44][45]
  • A Pozitív Tapasztalat (Positive Experience) az a felmérés, amit a Gallup használ, és azt kérdi, hogy az előző napon az emberek tapasztaltak-e örömöt, sok nevetést, kipihentek voltak-e, tisztelettel bántak-e velük, tanultak-e valamit, vagy tettek-e valami érdekeset. A top 10 ország közül 9 2018-ban dél-amerikai volt, amit Paraguay és Panama vezetett. Az országok pontjai 85-től 43-ig változhatnak.[46]

2012 óta Világboldogsági Kimutatás (World Happiness Report) jelenik meg. A boldogságot értékelik, mint "milyen boldog volt az életével, mint egésszel?" és érzelmi kimutatást is végez, mint "milyen boldog Ön most?", és az emberek úgy tűnik képesek az ilyen szövegösszefüggésben megfelelően használni a boldogság kifejezést. Az ilyen mérések használatával a kimutatás azonosítja a legmagasabb boldogsággal működő országokat. A szubjektív jól-léti mérések során az elsődleges különbségtétel a kognitív életértékelés között és az érzelmi kimutatás között történik. U[47]

Az Egyesült Királyság a nemzeti jóllétet 2012-ben kezdte mérni,[48] követve Bhutánt, aki már mérte előtte is (bruttó nemzeti boldogság).[49][50]

A tudományos közgazdászok és a nemzetközi gazdasági szervezetek arról vitatkoznak, hogy többdimenziós mércéket kellene felállítani, amit a szubjektív és objektív mérőszámokat kombinálják és közvetlenebb és a valóságot jobban tükröző mérését alkossák meg ezzel az emberi jólétnek. Sok különböző tényező segíti a felnőtt jólétet, és a boldogság csak részben tükrözi a jelenlévő erősebb kényszereket, fair viszonyulásokat, autonómiát, közösséget és tevékenységeket, amik kulcsvonatkozásai az ember boldogságának és jólétének az egész élete során.[51] Habár ezek a tényezők szerepet látnak el a boldogságérzetünkben, nem kell mindegyiküknek párhuzamosan fejlődnie ahhoz, hogy növekedést tapasztaljunk a boldogságérzetünkben.

A boldogság az idő során egész stabilnak látszik.[52][53]

Filozófia[szerkesztés]

Az erkölccsel való kapcsolata[szerkesztés]

A boldogság filozófiáját gyakran együtt tárgyalják az etikával.[54] A hagyományos európai közösségek a görögöktől és keresztényektől örökölték ezt, hogy a boldogságot gyakran az erkölccsel kapcsolják össze, ami bizonyos szereppel bírt bizonyos közösségi életben.[55]

Az erkölcsfilozófiában a boldogság még mindig nehéz téma. Az erkölcsfilozófia története során váltakoztak az olyan nézetek, miszerint az erkölcsi tettek következményei boldogsághoz vezetnek, és azok a nézetek, amik szerint az erkölcsnek semmi köze nincs a boldogsághoz.[56]

Az erkölcs és a boldogság kapcsolatát a pszichológia változatos módokon keresztül tanulmányozta. Az empirikus kutatás azt sugallja, hogy a laikusok véleménye egy személy boldogságáról függ annak az embernek az erkölcsi megítélésétől, ami azt sugallja, hogy mások boldogságának megítélése erkölcsi megítéléssel is együtt jár.[57] Nagyléptékű kutatás támasztja azt alá, hogy a pro-szociális viselkedés növelheti a boldogságérzetet.[58][59][60]

Etika[szerkesztés]

Az etika szól arról, hogy az embereknek hogyan kellene viselkedniük, vagy egyénileg vagy közösségekben, az ilyen viselkedés pedig boldogsággal jár együtt. A haszonelvűség hirdetői, mint például John Stuart Mill és Jeremy Bentham, a legnagyobb boldogság alapelvét hirdették, mint egy iránymutatást az etikus viselkedés alapjául.[61] Ennek a nézetnek legfőbb kritikusai Thomas Carlyle, Ferdinand Tönnies voltak és további mások a német filozófiai hagyományból.[62]

Arisztotelész[szerkesztés]

Arisztotelész az eudaimonia kifejezést az emberi gondolatok és cselekedetek céljaként írja le. Az eudaimoniát gyakran boldogságként fordítják, de némely tudósok úgy tartják az "emberi virágzás" pontosabb fordítást jelent.[63] Arisztotelész a kifejezést a Nikomakhoszi etika című művében még inkább kiterjeszti a boldogság általános értelmezésén is túlra.[64]

A Nikomakhoszi etikában, amit i. e. 350 körül írt, Arisztotelész kijelenti, hogy a boldogság (és a jól lét és a jól cselekvés) az egyetlen dolog, amit az emberek a saját érdekük miatt akarnak elérni, a gazdagságtól, az elismeréstől, az egészségtől és a barátságtól eltérően. Megfigyelte, hogy az emberek a gazdagságot, elismerést, egészséget nem csak önmagukért keresik, hanem azért is, hogy boldogok legyenek.[65] Arisztotelész számára az eudaimonia kifejezés, amit 'boldogságként' vagy 'virágzásként' fordíthatunk, inkább egy cselekedet, mint egy érzelem vagy állapot.[66] Az eudaimonia (görögül: εὐδαιμονία) egy klasszikus görög szó, amit az "eu" ("jó" vagy "jól-lét") és a "daimōn" ("szellem" vagy "kisebb istenség") szóból áll, és kiterjesztve az egyén vagyonát vagy szerencséjét is jelenti. Így értve a boldog élet a jó élet, amiben az ember kiváló módon betölti az emberi természetét.[67]

Arisztotelész konkrétan úgy érvelt, hogy a jó élet az, aminek kiváló értelmi aktivitása van. Erre az érvre az úgynevezett "funkciós érvvel" jutott. Alapvetően, ha ez igaz, akkor minden egyes élő lénynek van egy funkciója, amit ő egyedien csinál. Arisztotelész számára az emberi funkció az értelem, mert ez az, amit az emberek egyedien használnak. És az egyén funkcióját jól művelni, vagy kiválóan művelni az jó. Arisztotelész szerint a kiválóan művelt értelmiségi élet a boldog élet. Arisztotelész úgy érvelt, hogy a második legjobb az életben az erkölcsi erényt megvalósító élet azok részére, akik nem tudnak kiváló értelmiségi életet élni.[67]

Arisztotelész kulcskérdése, amire a választ keresi, hogy végtére is „mi az emberi létezés végső értelme”? Sok ember az örömöket, az egészséget és a jó megítélést keresi. Igaz, hogy ezeknek értéke van, de semelyik sem foglalhatja el a legfőbb jó helyét, amire az emberiség törekszik. Úgy tűnhet, hogy minden javak eszközül szolgálnak a boldogság elérésére, de Arisztotelész azt mondta, hogy a boldogság az önmagában is cél.[68]

Nietzsche[szerkesztés]

Friedrich Nietzsche az angol haszonelvűeket kritizálta, akik a legnagyobb boldogságra törekedtek. Az ő mondása volt, hogy "az ember nem törekszik boldogságra, hanem csak az angolok törekednek".[69] Nietzsche ezt úgy értette, hogy a boldogság, mint valaki létezésének végső célja, a szavaival élve "megvethetővé" teszi az embert. Nietzsche ehelyett egy olyan kultúrára sóvárgott, ami nehezebb, magasabb célokat tűz ki, mint a "puszta boldogság". Bemutatta az "utolsó ember" kvázi-disztópikus gondolatkísérleti figuráját a haszonelvűek és a boldogságkeresők ellenében.[70][71]

Ezek a kicsi "utolsó emberek" akik csak a saját boldogságukat és egészségüket keresik, elkerülnek minden veszélyt, erőfeszítést, nehézséget, kihívást, szenvedést megvetendőek Nietzsche olvasója számára. Nietzsche ehelyett azt szeretné, ha értékelnénk azt, ami nehéz, amit csak szenvedésen és fájdalmon keresztül lehet elérni, és hogy meglássuk az értékét annak, amikor valaki szenved és a boldogtalanság valóban részt vállal abban, hogy valaki nagy értéket teremt az életében, beleértve az emberi kultúra és nem kevésbé a filozófia vívmányait.[70][72]

Kiváltó okok és elérési módok[szerkesztés]

A boldogság elérésének elméletei magában foglalják a "váratlan pozitív eseményekkel való találkozást",[73] "járni egy számunkra fontos párral",[74] és a "mások dicséretében és elfogadásában való sütkérezést" .[75] Mások úgy hiszik, hogy a boldogság nem csupán külső, pillanatnyi élvezetek eredménye.[76]

A pozitív pszichológia, a jól-lét, az eudaimonia és a boldogság kutatásai és Diener, Ryff, Keyes és Seligmann elméletei széleskörű témákat lefednek, beleértve az élet "biológiai, személyes, kapcsolati, intézményesített, kulturális, és globális dimenzióit".[77] George Vaillant pszichiáter és a Harvard Egyetem felnőtt fejlődéssel foglalkozó igazgatója úgy találta, hogy azok akik a legboldogabbak és a legegészségesebbek voltak, erős interperszonális kapcsolatokról számoltak be.[78] A kutatás azt mutatta, hogy a megfelelő alvás is hozzájárul a jóléthez.[79] A jó mentális egészség és a jó kapcsolatok jobban segítik a boldogságérzetünket, mint a bevételünk.[80] 2018-ban Laurie R. Santos kurzusa, amit "Pszichológia és a jó élet" címmel hirdetett meg, a Yale Egyetem legnépszerűbb leckesorozata lett, és szabadon elérhetővé tették online a nem-yale-es nézők számára is.[81]

Némely hangadó a különbségre fókuszál a hedonista hagyomány között (keresni a kellemes és kerülni a kellemetlen tapasztalatokat), és az eudaimonikus hagyomány között (teljességében élni az életet egy mély és megelégedett módon).[82] Kahneman azt mondta, hogy "amikor ránézünk az emberek mit akarnak magunknak, hogyan érik el a céljaikat, akkor látszólag jobban érdekli őket a kielégülés, mint a boldogság keresése".[83]

Önbeteljesítő elméletek[szerkesztés]

Nő, amint arcon puszil egy gyermeket

A Maslow-piramis egy olyan ábra, ami az emberi szükségleteket mutatja be, a pszichológiait és a fizikait is. Amikor egy emberi lény fellép a piramis fokain, eléri az önmegvalósítást, majd az önmeghaladást.[84] A rutinon túl, kiteljesedést keres, Maslow különleges tapasztalatokra alapozza ezt az élményt (csúcsélmények), a szeretet kifinomult pillanatai, megértés, boldogság vagy olyan gyönyör, amin keresztül a személy teljesebbnek, élőbbnek, önfenntartóbbnak érzi magát, és mégis a világ részét képezi. Ez hasonló a flow-pszichológiához, amit Csíkszentmihályi Mihály alkotott meg.[85] A flow fogalma egy olyan elképzelés, ami szerint miután az alapszükségleteink kielégülnek, nagyobb boldogságot nyerhetünk azáltal, hogy megváltoztatjuk a tudatosságunkat, és olyan tevékenységet keresünk, amelyben elveszítjük az idő telésének érzését. Az intenzív fókuszunk azt eredményezi, hogy minden más ügyet elfelejtünk, ami cserében pozitív érzelmeket hoz.[86]

Erich Fromm azt mondta, hogy "A boldogság annak a jele, hogy az ember megtalálta a választ az emberi létezés problémájára: a produktív felismerése a potenciáljának és így, párhuzamosan, eggyé tud válni a világgal, és megőrzi a saját integritását is. Azzal, hogy az energiáját produktívan használja, „elég anélkül, hogy elfogyna”.[87]

Mosolygó nő Vietnámban

Az öndeterminációs elmélet a valódi motivációt három szükséglethez köti: kompetencia, autonómia, és társas kapcsolatok.

Ronald Inglehart a kultúrák közötti boldogságkülönbségeket a Világ-Értékek Kérdőívéből (World Values Survey) nyerte.[88] Úgy találta, hogy amilyen mértékig egy társadalom lehetővé teszi a szabad döntést, annak döntő fontossága van a boldogságunkra vonatkozólag. Amikor az alapszükségletek kielégülnek, a boldogság foka olyan gazdasági és kulturális tényezőktől függ, amik lehetővé teszik a szabad döntést abban, hogy az emberek hogyan élhetik az életüket. A boldogság függ a vallástól is azokban az országokban, ahol a szabad döntés szűkebb keretek között működik.[89]

Sigmund Freud azt mondta, hogy minden ember a boldogságra törekszik, de a lehetőségei korlátozottak, mert „mi úgy vagyunk összetéve, hogy az intenzív örömöt csak az ellentétéből tudjuk levonni, és a dolgok tényleges helyzetéből csak kevéssé”.[90]

A hedonizmus olyan elmélet, ami az örömöt teszi az emberi élet céljává.[91]

Pozitív pszichológia[szerkesztés]

2000 óta a pozitív pszichológia területe rendkívüli módon kibővült tudományos cikkekkel, és sok különféle nézetet vont be a boldogság okait kutatván, és olyan tényezőkre világított rá, amik együtt járnak a boldogsággal.[92] Számos rövidtávú önsegítő beavatkozást fejlesztettek ki, és mutattak be, amik fokozzák a boldogságérzetet.[93][94]

Indirekt megközelítések[szerkesztés]

Számos író, Albert Camus-t és Tollét is beleírtve írt arról, hogy a boldogság keresése nem összeegyeztethető a boldogság létével.[95][96][97][98]

John Stuart Mill úgy hitte, hogy az emberek nagy többségének a boldogság en passant érhető el, semmint, hogy közvetlenül keresné.. Ez nem jelentett öntudatosságot, vizsgálatot, önértékelést, gondolkodást, elképzelést az egyén boldogságáról. imagining or questioning on one's happiness. Hanem, ha másként szerencsés helyzetbe kerül, az egyén "belélegzi a boldogságot, a levegővel együtt."[99]

William Inge azt mondta, hogy "egészében, a legboldogabb emberek úgy tűnik, hogy semmi különösebb okkal nem rendelkeznek arra, hogy boldogok legyenek, csak a tény van meg nekik, hogy azok. "[100] Orison Swett Marden úgy fogalmazott "néhány ember született boldog."[101]

Kognitív viselkedésterápia[szerkesztés]

A kognitív viselkedésterápia (Cognitive behavioral therapy) egy népszerű terápiás módszer, amit arra használnak, hogy megváltoztassák a szokásokat, pusztán azzal, hogy a gondolatokat megváltoztatjuk. Az érzelmi szabályozásra fókuszál és sokmindent felhasznál a pozitív pszichológia gyakorlatai közül. Gyakran arra használják, hogy embereket a depresszióból vagy szorongásból kivezessenek, és azon dolgozzanak, hogyan lehet az életük boldogabb.[102]

Keresésének hatásai[szerkesztés]

Pozitív[szerkesztés]

Bőségesen léteznek szekciók közötti tanulmányok a boldogságról és a fizikai egészségről, amik folyamatos pozitív kapcsolatokat mutatnak be.[103] Az ellenőrző tanulmányok azt mutatják, hogy a boldogság keresése nem jósolja meg a hosszú életet a beteg populációkban, de nem jósolja meg a hosszú életet az egészséges népességben sem.[104]

A depresszió sok negatív életeseményhez köthető, mint az öngyilkosság, a gyenge egészség, droghasználat, és alacsony várható életkor. Ezt kiegészítve a boldogság keresése megóv ezektől a negatív kimenetelektől.

Negatív[szerkesztés]

June Gruber úgy érvelt, hogy a boldogság keresése előidézi az emberben, hogy érzékenyebb legyen, hiszékenyebb, kevésébé sikeres, és valószínűbbé teszi a magas kockázattal járó viselkedésmintákat is.[105] Olyan tanulmányokat is bemutatott, amik azt mutatták, hogy a boldogság keresésének negatív hatása is lehet, mint például amikor túl nagy elvárásoknak nem tudunk megfelelni.[106][107][108] Iris Mauss megmutatta, hogy minél inkább törekszik az ember a boldogságra, annál inkább valószínű, hogy túl nagy elvárásokat fog felépíteni magának, és csalódott lesz.[109][110] Az egyik tanulmány bemutatta, hogy azok az nők, akik jobban értékelik a boldogságot, kevésbé reagálnak pozitívan a boldog érzelmekre.[111] Egy 2012-es tanulmány úgy találta, hogy a pszichológiai szubjektív jól-lét magasabb volt azoknál az embereknél, akik egyaránt tapasztaltak pozitív és negatív érzelmeket.[112][113]

Tudományos vonatkozások[szerkesztés]

A boldogság nehezen meghatározható fogalom és minden embernek mást jelent. A boldogság tudományos megközelítésének egyik legnagyobb kihívása a fogalom meghatározása, a boldogság szó jelentéseinek, jelentéstartalmának körülírása és megértése.

PERMA modell[szerkesztés]

Az eddig lefolytatott kutatások egyik eredménye, hogy a pénz, az iskolázottság vagy éppen az időjárás nem hatnak úgy a boldogságra, mint azt legtöbben feltételezik. A kutatók inkább szokásokat tudtak korrelálni a boldogsággal. Martin Seligman amerikai pszichológus megalkotta a "PERMA" betűszót, amely szerinte a boldogság alkotóelemeit reprezentálja: vagyis az emberek akkor boldogok, amikor jelen van a pleasure (élvezetek, mint egy finom étel, forró fürdő stb.), engagement (vagy flow-élmény, az elmélyülés egy élvezetes vagy kielégítő tevékenységben), relationships (szociális kapcsolatok, amelyek a boldogság egyik legmegbízhatóbb fokmérői), meaning (of life, vagyis az élet értelme, valamilyen felsőbb cél vagy küldetés) és végül accomplishments (eredmények, vagyis valami kézzelfogható siker).

A kutatások másik eredménye, hogy az emberek képesek saját boldogságukat önerőből fokozni. A hangulatváltozással összekapcsolható betegségek (mint pl. a depresszió) egyik magyarázata a biopszichológiai modellen alapul, amely szerint biológiai, pszichológiai és szociális tényezők egyaránt közrejátszanak a depresszióként ismert állapot kialakulásában.

Egyes kutatások a vallások szerepét vizsgálták a boldogságban, illetve a vallások, filozófiai irányzatok boldogságra adott magyarázatát elemezték. A kutatások eredménye, hogy a vallás a fent említett PERMA modell számos elemét adhatja, és ezzel hozzájárulhat az egyéni boldogságérzéshez.

Flow-élmény[szerkesztés]

A flow-elmélet az intenzív boldogságérzés jelenségét vizsgálja, Csíkszentmihályi Mihály kutatásai alapján lett elismert pszichológiai irányvonal. Az elmélet azt a jelenséget írja le, amelynek során az ember tér- és időérzékét elveszítve egy számára örömet és kihívást jelentő tevékenységbe belefeledkezik, és ez számára boldogságérzést okoz.[114]

Genetika és öröklődés[szerkesztés]

A 2016-os állapot szerint nincs bizonyíték az egészségesebb szervezet által okozott boldogságra, a témát a Lee Kum Sheung Központban az Egészségért és a Boldogságért (Lee Kum Sheung Center for Health and Happiness) tanulmányozta a Harvard Egyetem egészségügyi karán.[115] Pozitív kapcsolatot sejtettek az agy szürkeállománya a jobb precuneus területén, és az egyén szubjektív boldogsági pontja között.[116]

Sonja Lyubomirsky úgy becsülte, hogy az ember boldogságszintjének 50 százaléka genetikailag előre meghatározott lehet, 10 százalékot az életkörülmények alakítanak, és a maradék 40 százalék az önirányítás körébe tartozik.[117][118]

Amikor genetikáról beszélünk és azok egyénekre vonatkoztatható hatásain, fontos megértenünk, hogy a genetika nem jelez előre viselkedést. Lehetséges, hogy a gének megnöveljék a valószínűségét, hogy az egyén boldogabb legyen másoktól, de nem jósolják meg 100 százalékosan a viselkedést. A tudományos kutatás ezen pontján, nehéz volt sok bizonyítékot találni arra, hogy a boldogságra valamilyen módon a genetika is hatással van. Egy 2016-os tanulményban Michael Minkov és Michael Harris Bond azt találták, hogy egy gén, aminek a neve SLC6A4 nem volt jó előrejelző az emberek boldogságszintjét illetően.[119]

Másfelől számos tanulmány volt, amiben a genetikát kulcsfontosságúnak találták az emberek boldogságának előrejelzése és megértése szempontjából.[120] Egy átfogó cikk sok tanulmányt átbeszél a genetika és a boldogság kapcsolatát illetően, és átadja a közös kutatási eredményeket.[121] Az író egy fontos tényezőt talált, ami hatással volt a tudósok eredményeire, ami az volt, hogy hogyan történik a boldogság mérése. Például bizonyos tanulmányoknál, ahol a szubjektív jólétet mérték, mint örökölt tulajdonságot, ott ez magasabb értékben befolyásolja a boldogságot, 70-90 százalékban. Más tanulmányokban, ahol 11.500 nem kapcsolódó genotípust tanulmányoztak, és a konklúzió az öröklődés volt, ez csak 12-18 százalékos hatás volt. Ez a cikk végül úgy találta, hogy az öröklés közös százaléka körülbelül 20 és 50 százalék közötti.[122]

Vallási értelmezése[szerkesztés]

Azon országok népessége, ahol magas a kulturális vallásosság, általában kevésbé tulajdonítják az élettel való elégedettségüket az érzelmi tapasztalataikhoz, mint olyan országokban, ahol a hitetlenség jobban elterjedt.[123]

Buddhizmus[szerkesztés]

A boldogság központi témája a buddhista tanításoknak. Különböző minőségű boldogságot érezhetünk. Egy édesség elfogyasztása után rövidebb ideig tart és nem olyan intenzív, mint például az érzet, amelyet egy szülő érezhet gyermeke megszületésekor. A boldogság a nyugodt elme állapota. A különböző mentális agitációk megzavarhatják a tudat eme nyugodt, békés állapotát. Például először nagyon örülünk az új autónak, amit kaptunk, majd letargikussá válunk, amikor ellopják, vagy összetörik. Az érzések csapongó változása nem stabil boldogság. A buddhizmusban a legvégső és leghatalmasabb boldogsághoz a Nemes Nyolcrétű Ösvény vezet. Ezt megvilágosodásnak nevezik, amely az örökké tartó béke állapota. A végső boldogságot csak úgy érheti el valaki, ha túljut a sóvárgás (tanhá) minden formáján. A buddhista filozófia szerint az anyagi gazdagság, sőt még a jó baráti kapcsolatok okozta érzelmek sem okoznak örök boldogságot. Ezek is csak bizonyos ideig vannak jelen. A buddhizmus az embereket a kedvességre (mettá, muditá, karuná) és az együttérzésre buzdítja, arra hogy minden érző lénynek joga van a boldogsághoz. Segítsünk másoknak, vagy legalább ne ártsunk másoknak.[124][125] A 14. dalai láma szerint – akinek több könyve is megjelent a boldogsággal kapcsolatban – az élet értelme a boldogság, ugyanis minden ember boldogságra vágyik és kerüli a szenvedést. Minden embernek joga van a boldogsághoz és mindenkinek tiszteletben kell tartania mások boldogsághoz való jogát.[126]

Hinduizmus[szerkesztés]

Az Advaita Védánta szerint az élet végső célja a boldogság, abban az értelemben, hogy az ilettő az Atman és a Brahman közötti kettősséget meghaladja, és önmaga válik az egyetlen Én-né.

Patanjali, a Jóga szútrák írója kimerítően ír az boldogság pszichológiai és ontológiai gyökereiről.[127]

Konfucianizmus[szerkesztés]

Menciusz, a kínai konfucianista gondolkodó, aki számos alkalommal adott tanácsot kegyetlen politikai vezetőknek Kína háborús időszakaiban, meggyőződése volt, hogy az elme közvetítő szerepet tölt be a "kisebb én" (a fiziológiai én) és a "nagyobb én" (az erkölcsös én) között, és az, hogy a fontosságot helyesen ítéljük meg e kettő között vezet a bölcsesség eléréséhez.[128] Úgy érvelt, hogy ha valaki nem érezte a megelégedést vagy örömet az egyén "életerejének" "igaz cselekedettel" történő táplálása során, akkor ez az erő összegyűrődik (Mencius, 6A:15 2A:2). Pontosabban annak tapasztalatát említi, hogy az egyén részegítő örömet érez amikor a nagy erények gyakorlatát ünnepli, különösen a zenén keresztül.[129]

Judaizmus[szerkesztés]

A boldogság vagy szimchá a judaizmusban fontos eleme az Isten szolgálatának.[130] A bibliai passzus "szolgáljatok az Úrnak örvendezéssel; menjetek eléje vígassággal" (Zsoltárok 100:2) nyomatékosítja az öröm érzését Isten szolgálata közben.[131] A Breslovi Nachman Rabbi népszerű tanítása szerint, aki egy 19. századi haszid rabbi volt, "Mitzvah Gedolah Le'hiyot Besimcha Tamid," nagy micva (parancsolat) hogy mindig a boldogság állapotában legyünk. Amikor egy személy boldog, sokkalta képesebb az Istent szolgálni a napi tevékenységei során, mint amikor depressziós vagy feldúlt.

Iszlám[szerkesztés]

Al-Ghazali (1058–1111), a szúfi gondolkodó írta a Boldogság Alkímiája című művet, egy olyan vallási instrukciós kézikönyvet, amit a muszlim világban ma is széles körben használnak.[132]

Kereszténység[szerkesztés]

A "boldogság" elsődleges jelentése számos európai nyelven jószerencsét, áldást, vagy hasonló történést is magába foglal. A görög filozófiai jelentése elsődlegesen az etikára vonatkozik.

A kereszténységben az ember végső célja a boldogság (felicitas), ami a görög eudaimonia ("áldott boldogság") latin megfelelője, amit a 13. századi filozófus-teológusa Aquinói Szent Tamás ír le Isten lényegiségét meglátó víziójában ami a következő életbe enged betekintést.[133]

Hippói Szent Ágoston és Aquinói Szent Tamás szerint az ember utolsó célja a boldogság: "minden ember egyetért az utolsó cél vágyakozásában, ami a boldogság."[134] Szent Tamás egyetértett Arisztotelésszel abban, hogy a boldogságot nem lehet pusztán érvekkel és cselekedetek következményeivel elérni, hanem a jó ügyekkel kapcsolatos cselekedetek keresését is megkívánja, olyan szokások elsajátítását, amelyek erénynek számítanak.[135]

Szent Tamás szerint a boldogság egy "spekulatív műveletből, az intellektusból áll": "Ennek megfelelően a boldogság alapvetően olyan műveleten múlik, mint például az isteni dolgokon való elmélkedés." És, "az utolsó cél nem lehet az aktív élet része, ami a praktikus intellektusra vonatkozik. " Így: "Az utolsó és tökéletes boldogság, amit először is és alapvetően az elmélkedés során létezik, másodlagosan a gyakorlati intellektus művelete, ami az emberi cselekedeteket és szenvedélyeket irányítja."[136]

Az emberi összetettség, ami például az értelemben és a felfogásban látszik, jólétet vagy boldogságot képes létrehozni, de az ilyen formája korlátozott és átmeneti. Az élet során Istenről, a végtelenül csodálatosságáról elmélkedni az akarat legnagyobb örömét jelenti. A Beatitudo, vagy tökéletes boldogség, mint teljes jól-lét nem ebben az életben érhető el, hanem a következőben.[137]

Társadalom és kultúra[szerkesztés]

Gazdasági és politikai vonatkozások[szerkesztés]

Jeremy Bentham úgy hitte, hogy a nyilvános előírásoknak a maximális boldogságra kellene törekednie, és még meg is becsült egy úgynevezett "hedonikus tényezőt". Thomas Jefferson a "boldogság keresését" ugyanolyan szintre tette, mint a szabadság eszményét, az Egyesült Államok Függetlenségi Nyilatkozatában. Jelenleg sok ország és szervezet méri rendszeresen a népesség boldogságát, nagyléptékű kérdőíveken, mint amilyen a bruttó nemzeti boldogság is Bhutánban.

A közgazdaságtanban általánosan elterjedt gyakorlat a GDP és a GNP használata a kormányzati intézkedések sikerességének mérésére. Általánosságban elmondható, hogy a gazdagabb nemzetek (magasabb egy főre jutó GDP) boldogabbak, mint a szegények – de a gazdagság növekedésével nem nő egyenes arányban a boldogság.[138][139] Ennek egyik magyarázata, hogy a boldogság és a vagyon között nem egyenes, hanem logaritmikus kapcsolat áll fenn – a vagyon egy százaléknyi növekedése ugyanolyan mértékű boldogságnövekedést eredményez gazdag és szegény nemzeteknél egyaránt.[140][141][142][143]

A másik megállapítás, hogy a gazdasági (és politikai) szabadság nagyobb mértékben járul hozzá az egyéni boldogsághoz, mint a munkások érdekeit néző piacszabályozás, és erős szakszervezetek vagy például a szociális védőháló megléte,[144][145][146][147] aminek egyik legjobb példái a volt szocialista országok, köztük Magyarország is,[148] ahol kevésbé voltak boldogok az emberek, mint ugyanolyan szegény, de piacgazdasággal rendelkező országok lakói.[148]

Egyes vélemények szerint a boldogságot be kellene építeni a hagyományos közgazdasági mérőszámok közé.[149]

Egyesek szerint a boldogság egyik forrása a munkahelyi siker, amikor a sikeresség, az önmegvalósítás érzését éli át az ember.[150]

Kulturális értékek[szerkesztés]

A személyes boldogságot kulturális tényezők is befolyásolják.[151][152][153] A hedonizmus erősebben kapcsolódik a boldogsághoz az individualista kultúrákban.[154]

Az egyik elmélet az, hogy a magasabb szubjektív jól-lét a gazdagabb országokban az egyéniességet előtérbe helyező kultúrához kapcsolódik. Az individualista kultúrák a belső motivációkat magasabb fokon elégíthetik ki, mint a kollektivista kultúrák, és a belső motiváció kielégítése, a külső motivációk ellenében nagyobb szintű boldogsághoz vezethet, ami miatt az individualista kultúrákban magasabb szintű boldogságot lehet mérni.[155]

A boldogság kulturális nézetei az idők során megváltoztak.[156] Például a nyugati tőrődés azzal, hogy a gyerekkornak a boldogság idejének kell lennie, csak a 19. század óta van a köztudatban.[157] Nem minden kultúra keresi a boldogság maximalizálását,[158][159][160] és némely kultúra idegenkedik a boldogságtól.[161][162] A nyugati kultúrákban úgy találták, hogy az egyéni boldogság a legfontosabb. Más kultúrák ezzel ellentétes nézeteket is vallhatnak, és idegenkedhetnek az egyéni boldogság elképzelésétől. Például az olyan emberek, akik kelet-ázsiai kultúrákból származnak, a boldogságot a másokkal való kapcsolatban keresik, és a személyes boldogságot károsnak tartják a társas kapcsolatok ápolása szempontjából.[158][159][161][163]

Fordítás[szerkesztés]

  • Ez a szócikk részben vagy egészben a Happiness című angol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. ↑ Wordnet 3.0 (accessed 2011-Feb-24 via Wolfram Alpha)
  2. ↑ A boldogság napja lett március 20-a. hvg.hu, 2012. június 29. (Hozzáférés: 2020. március 21.)
  3. ↑ Fogalomtár etika szakosoknak: Eudaimonia
  4. ↑ (2008. október 1.) „Reconsidering happiness: the costs of distinguishing between hedonics and eudaimonia”. The Journal of Positive Psychology 3 (4), 219–233. o. DOI:10.1080/17439760802303044.  
  5. ↑ Happiness, The Stanford Encyclopedia of Philosophy. Metaphysics Research Lab, Stanford University (2020) 
  6. ↑ What is This Thing Called Happiness?. DOI: 10.1093/acprof:oso/9780199571178.001.0001 (2010). ISBN 978-0199571178 
  7. ↑ The Stanford Encyclopedia of Philosophy states that "An important project in the philosophy of happiness is simply getting clear on what various writers are talking about." https://plato.stanford.edu/entries/happiness/ Archiválva 2018. június 11-i dátummal a Wayback Machine-ben.
  8. ↑ Two Philosophical Problems in the Study of Happiness. [2018. október 14-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2018. október 13.)
  9. ↑ (2008. augusztus 1.) „The Long Slide to Happiness”. Journal of Philosophy of Education 42 (3–4), 559–573. o. DOI:10.1111/j.1467-9752.2008.00650.x.  
  10. ↑ "How Universal is Happiness?" Ruut Veenhoven, Chapter 11 in Ed Diener, John F. Helliwell & Daniel Kahneman (Eds.) International Differences in Well-Being, 2010, Oxford University Press, New York, ISBN 978-0199732739
  11. ↑ a b Veenhoven, R.: Does Happiness Differ Across Cultures?. [2017. augusztus 9-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2018. október 10.)
  12. ↑ Wolff-Mann, Ethan. What the New Nobel Prize Winner Has to Say About Money and Happiness (2015. október 13.) 
  13. ↑ Dan Haybron (https://www.slu.edu/colleges/AS/philos/site/people/faculty/Haybron/ Archiválva 2019. augusztus 30-i dátummal a Wayback Machine-ben., http://www.happinessandwellbeing.org/project-team/ Archiválva 2018. október 12-i dátummal a Wayback Machine-ben.); "I would suggest that when we talk about happiness, we are actually referring, much of the time, to a complex emotional phenomenon. Call it emotional well-being. Happiness as emotional well-being concerns your emotions and moods, more broadly your emotional condition as a whole. To be happy is to inhabit a favorable emotional state.... On this view, we can think of happiness, loosely, as the opposite of anxiety and depression. Being in good spirits, quick to laugh and slow to anger, at peace and untroubled, confident and comfortable in your own skin, engaged, energetic and full of life." https://opinionator.blogs.nytimes.com/2014/04/13/happiness-and-its-discontents/ Archiválva 2018. október 12-i dátummal a Wayback Machine-ben. Haybron has also used the term thymic, by which he means 'overall mood state' in this context; https://philpapers.org/rec/HAYHAE Archiválva 2018. október 18-i dátummal a Wayback Machine-ben. Xavier Landes <https://www.sseriga.edu/landes-xavier> Archiválva 2019. augusztus 30-i dátummal a Wayback Machine-ben.> has described a similar concept of mood. https://www.satori.lv/article/kas-ir-laime Archiválva 2019. május 13-i dátummal a Wayback Machine-ben.
  14. ↑ "People don't want to be happy the way I've defined the term – what I experience here and now. In my view, it's much more important for them to be satisfied, to experience life satisfaction, from the perspective of 'What I remember,' of the story they tell about their lives."https://www.haaretz.com/israel-news/.premium.MAGAZINE-why-nobel-prize-winner-daniel-kahneman-gave-up-on-happiness-1.6528513 Archiválva 2018. október 8-i dátummal a Wayback Machine-ben.
  15. ↑ Happy | Definition of happy in English by Oxford Dictionaries. [2018. október 9-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2018. október 9.)
  16. ↑ HAPPINESS | meaning in the Cambridge English Dictionary. [2018. október 9-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2018. október 9.)
  17. ↑ The definition of happy. [2018. október 9-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2018. október 9.)
  18. ↑ Facts of Life: ten issues of contentment. Outskirts Press, 6–10. o. (2014. április 19.). ISBN 978-1478722595 
  19. ↑ https://plato.stanford.edu/entries/happiness/ Archiválva 2018. június 11-i dátummal a Wayback Machine-ben. 2011, "'Happiness' is often used, in ordinary life, to refer to a short-lived state of a person, frequently a feeling of contentment: 'You look happy today'; 'I'm very happy for you'. Philosophically, its scope is more often wider, encompassing a whole life. And in philosophy it is possible to speak of the happiness of a person's life, or of their happy life, even if that person was in fact usually pretty miserable. The point is that some good things in their life made it a happy one, even though they lacked contentment. But this usage is uncommon, and may cause confusion.' https://plato.stanford.edu/entries/well-being/ Archiválva 2018. október 25-i dátummal a Wayback Machine-ben. 2017
  20. ↑ "People don't want to be happy the way I've defined the term – what I experience here and now. In my view, it's much more important for them to be satisfied, to experience life satisfaction, from the perspective of 'What I remember,' of the story they tell about their lives."https://www.haaretz.com/israel-news/.premium.MAGAZINE-why-nobel-prize-winner-daniel-kahneman-gave-up-on-happiness-1.6528513 Archiválva 2018. október 8-i dátummal a Wayback Machine-ben.
  21. ↑ Mandel, Amir. „Why Nobel Prize Winner Daniel Kahneman Gave Up on Happiness”, Haaretz , 2018. október 7. 
  22. ↑ Livni, Ephrat: A Nobel Prize-winning psychologist says most people don't really want to be happy. Quartz , 2018. december 21.
  23. ↑ e.g. 'Can Happiness be Measured', Action for Happiness, http://www.actionforhappiness.org/why-happiness Archiválva 2018. október 18-i dátummal a Wayback Machine-ben.
  24. ↑ See Subjective well-being#Components of SWB
  25. ↑ The How of Happiness, Lyubomirsky, 2007
  26. ↑ Landes Xavier | Stockholm School of Economics in Riga. [2019. augusztus 30-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2019. augusztus 30.)
  27. ↑ https://www.satori.lv/article/kas-ir-laime Archiválva 2019. május 13-i dátummal a Wayback Machine-ben. Contact the author for English version
  28. ↑ (2019. október 18.) „Lay Conceptions of Happiness: Associations With Reported Well-Being, Personality Traits, and Materialism”. Frontiers in Psychology 10, 2377. o. DOI:10.3389/fpsyg.2019.02377. PMID 31681129.  
  29. ↑ "I am happy when I'm unhappy." Mark Baum character, The Big Short (film), https://en.wikiquote.org/wiki/The_Big_Short_(film)#Mark_Baum Archiválva 2018. október 17-i dátummal a Wayback Machine-ben.
  30. ↑ Inc, Gallup: Who Are the Happiest People in the World? The Swiss or Latin Americans?. Gallup.com , 2015. április 24.
  31. ↑ (2012) „World Happiness Report 2012”, 11. o. „How does happiness come into this classification? For better or worse, it enters in three ways. It is sometimes used as a current emotional report – "How happy are you now?," sometimes as a remembered emotion, as in "How happy were you yesterday?," and very often as a form of life evaluation, as in "How happy are you with your life as a whole these days?" People answer these three types of happiness question differently, so it is important to keep track of what is being asked. The good news is that the answers differ in ways that suggest that people understand what they are being asked, and answer appropriately” 
  32. ↑ „Memory Vs. Experience: Happiness is Relative”, Observer, Association for Psychological Science, 2002. május 6. (Hozzáférés: 2021. november 10.) 
  33. ↑ Inge, W.R.. Lay Thoughts of a Dean. Creative Media Partners, LLC (1926). ISBN 978-1379053095 „Looking back, I think I can separate the years when I was happy and those when I was unhappy. But perhaps at the time I should have judged differently.” 
  34. ↑ „World Happiness Report 2015”. „Some have argued that it is misleading to use 'happiness' as a generic term to cover subjective well-being more generally. While 'subjective well-being' is more precise, it simply does not have the convening power of 'happiness'. The main linguistic argument for using happiness in a broader generic role is that happiness plays two important roles within the science of well-being, appearing once as a prototypical positive emotion and again as part of a cognitive life evaluation question. This double use has sometimes been used to argue that there is no coherent structure to happiness responses. The converse argument made in the World Happiness Reports is that this double usage helps to justify using happiness in a generic role, as long as the alternative meanings are clearly understood and credibly related. Evidence from a growing number of large scale surveys shows that the answers to questions asking about the emotion of happiness differ from answers to judgmental questions asking about a person's happiness with life as a whole in exactly the ways that theory would suggest. Answers to questions about the emotion of happiness relate well to what is happening at the moment. Evaluative answers, in response to questions about life as a whole, are supported by positive emotions, as noted above, but also driven much more, than are answers to questions about emotions, by a variety of life circumstances, including income, health and social trust.”  quoted in Helliwell, John F. (2017. február 25.). „What's Special About Happiness as a Social Indicator?”. Social Indicators Research 135 (3), 965–968. o, Kiadó: Springer Science and Business Media LLC. DOI:10.1007/s11205-017-1549-9. ISSN 0303-8300.  
  35. ↑ Tokumitsu, Miya (2017. június 1.). „Did the Fun Work?”. The Baffler 35. (Hozzáférés: 2019. február 3.)  
  36. ↑ (2004) „Emotion and Memory Research: A Grumpy Overview”. Social Cognition 22 (5), 530–554. o. DOI:10.1521/soco.22.5.530.50767.  
  37. ↑ Hoerger, Michael (2010. augusztus 1.). „Cognitive determinants of affective forecasting errors”. Judgment and Decision Making 5 (5), 365–373. o. DOI:10.1017/S1930297500002163. PMID 21912580.  
  38. ↑ Subjective Happiness Scale (SHS). [2012. május 22-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2012. április 1.)
  39. ↑ (1999. február 1.) „A Measure of Subjective Happiness: Preliminary Reliability and Construct Validation”. Social Indicators Research 46 (2), 137–155. o. DOI:10.1023/A:1006824100041.  
  40. ↑ (1988) „Development and validation of brief measures of positive and negative affect: The PANAS scales”. Journal of Personality and Social Psychology 54 (6), 1063–1070. o. DOI:10.1037/0022-3514.54.6.1063. PMID 3397865.  
  41. ↑ Watson, David & Clark, Lee Anna (1994), The PANAS-X: Manual for the Positive and Negative Affect Schedule – Expanded Form, The University of Iowa, DOI 10.17077/48vt-m4t2
  42. ↑ SWLS Rating Form. tbims.org. [2012. április 16-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2012. április 1.)
  43. ↑ (1985) „The Satisfaction With Life Scale”. Journal of Personality Assessment 49 (1), 71–75. o. DOI:10.1207/s15327752jpa4901_13. PMID 16367493.  
  44. ↑ a b (2014. november 1.) „Reliability and Validity of an Adapted Version of the Cantril Ladder for Use with Adolescent Samples”. Social Indicators Research 119 (2), 1047–1063. o. DOI:10.1007/s11205-013-0507-4.  
  45. ↑ FAQ. [2018. december 31-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2019. január 27.)
  46. ↑ Inc, Gallup: Gallup 2019 Global Emotions Report. Gallup.com
  47. ↑ World Happiness Report (2012). ISBN 978-0996851305 Sablon:Page needed
  48. ↑ Measuring National Well-being: Life in the UK, 2012. Ons.gov.uk, 2012. november 20. [2013. március 26-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. április 26.)
  49. ↑ The Constitution of the Kingdom of Bhutan. National Council . Royal Government of Bhutan. [2017. május 16-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2017. április 1.)
  50. ↑ Kelly, Annie: Gross national happiness in Bhutan: the big idea from a tiny state that could change the world. The Guardian , 2012. december 1. [2018. április 5-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2018. április 4.)
  51. ↑ (2011. április 1.) „Measuring welfare: Latent variable models for happiness and capabilities in the presence of unobservable heterogeneity”. Journal of Public Economics 95 (3–4), 205–215. o. DOI:10.1016/j.jpubeco.2010.11.007.  
  52. ↑ (2013. november 1.) „Some key differences between a happy life and a meaningful life”. The Journal of Positive Psychology 8 (6), 505–516. o. DOI:10.1080/17439760.2013.830764.  
  53. ↑ (1987. augusztus 1.) „Environmental and dispositional influences on well-being: Longitudinal follow-up of an American national sample”. British Journal of Psychology 78 (3), 299–306. o. DOI:10.1111/j.2044-8295.1987.tb02248.x. PMID 3620790.  
  54. ↑ Annas, Julia. Morality of happiness, Library Genesis, Oxford : Oxford University Press (1995. április 19.). ISBN 978-0195096521 
  55. ↑ Hare, John: Religion and Morality. Stanford Encyclopedia of Philosophy , 2006
  56. ↑ A Short History of Ethics, Second, London: Routledge & Kegan Paul Ltd., 167. o. (1998. április 19.). ISBN 978-0415173988 
  57. ↑ (2011. július 1.) „The Ordinary Concept of Happiness (and Others Like It)”. Emotion Review 3 (3), 320–322. o. DOI:10.1177/1754073911402385.  
  58. ↑ (2021. január 1.) „Helping and Happiness: A Review and Guide for Public Policy”. Social Issues and Policy Review 15 (1), 3–34. o. DOI:10.1111/sipr.12069.  
  59. ↑ (2020. december 1.) „Rewards of kindness? A meta-analysis of the link between prosociality and well-being.”. Psychological Bulletin 146 (12), 1084–1116. o. DOI:10.1037/bul0000298. PMID 32881540.  
  60. ↑ (2018. május 1.) „Happy to help? A systematic review and meta-analysis of the effects of performing acts of kindness on the well-being of the actor”. Journal of Experimental Social Psychology 76, 320–329. o. DOI:10.1016/j.jesp.2018.02.014.  
  61. ↑ Utilitarianism. Longmans, Green, and Co. (1879. április 19.) 
  62. ↑ Bond, Niall (2017-11-22), Kontler, Laszlo & Somos, Mark, eds., Trust and Happiness in Ferdinand Tönnies' Community and Society, BRILL, pp. 221–235, ISBN 978-90-04-35366-4, doi:10.1163/9789004353671_012, <https://brill.com/view/book/edcoll/9789004353671/B9789004353671_012.xml>. Hozzáférés ideje: 2023-02-16
  63. ↑ Robinson, Daniel N.. Aristotle's psychology. Joe Christensen Inc (1999). ISBN 978-0967206608. OCLC 48601517 
  64. ↑ Bartlett, R. C., & Collins, S. D. (2011). Aristotle's Nicomachean Ethics. Chicago: University of Chicago Press. ISBN 9780226026749Sablon:Page needed
  65. ↑ Reece, Bryan: Happiness According to Aristotle. Research Bulletin , 2019
  66. ↑ Aristotle And His Definition Of Happiness – Overview. www.pursuit-of-happiness.org . (Hozzáférés: 2021. március 18.)
  67. ↑ a b Revisiting Aristotle: In Pursuit of Happiness, Negotiating the Good Life, 15–46. o.. DOI: 10.4324/9781315248233-2 (2017). ISBN 978-1315248233 
  68. ↑ Dopico, Alex: What is the purpose of happiness in human existence?. JANETPANIC.COM , 2018. október 9.[halott link]
  69. ↑ Nietzsche, Friedrich. Twilight of the Idols (english nyelven). OUP Oxford, 1. o. (1889). ISBN 978-0140445145 
  70. ↑ a b Nietzsche's Moral and Political Philosophy, stanford.edu 
  71. ↑ Friedrich Nietzsche (1844–1900). Internet Encyclopedia of Philosophy . [2015. augusztus 15-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2015. augusztus 10.)
  72. ↑ Friedrich Nietzsche (1844–1900). Internet Encyclopedia of Philosophy . [2015. augusztus 15-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2015. augusztus 10.)
  73. ↑ Evolutionary Psychology and the Emotions, Handbook of emotions, 2, New York: Guilford Press (2000. április 19.). ISBN 978-1572305298 
  74. ↑ Self-Conscious emotions, Handbook of Emotions, Fourth (angol nyelven), Guilford Publications, 793. o. (2016. július 12.). ISBN 978-1462525362 
  75. ↑ „At Last – a Rejection Detector!”, Psychology Today, 1995. november 1. (Hozzáférés: 2017. április 1.) (angol nyelvű) 
  76. ↑ (2004. április 1.) „Can happiness be taught?”. Daedalus 133 (2), 80–87. o. DOI:10.1162/001152604323049424.  
  77. ↑ Seligman & Csikszentmihalyi 2000.
  78. ↑ Washington Post. „All you need is love – and funding: 79-year-old Harvard study of human happiness may lose grant money”, 2017. április 17. (Hozzáférés: 2020. december 3.) (kanadai angol nyelvű) 
  79. ↑ American Psychological Association: More Sleep Would Make Us Happier, Healthier and Safer. www.apa.org , 2014 (Hozzáférés: 2020. december 3.)
  80. ↑ Mental health and relationships 'key to happiness' Archiválva 2018. március 16-i dátummal a Wayback Machine-ben. BBC
  81. ↑ Apr 2019, Mara Leighton 04: Yale's most popular class ever is now available for free online – and the topic is how to be happier in your daily life. Business Insider , 2019. április 4. (Hozzáférés: 2020. november 28.)
  82. ↑ (2006) „Hedonia, eudaimonia, and well-being: an introduction”. Journal of Happiness Studies 9 (1), 1–11. o. DOI:10.1007/s10902-006-9018-1.  
  83. ↑ The Times, 16/01/22, https://www.thetimes.co.uk/article/daniel-kahneman-on-the-power-of-slow-thinking-lc8xmp00l
  84. ↑ Vinney, Cynthia: Understanding Maslow's Theory of Self-Actualization. thoughtco. , 2018
  85. ↑ (2021. február 1.) „The neuroscience of positive emotions and affect: Implications for cultivating happiness and wellbeing”. Neuroscience & Biobehavioral Reviews 121, 220–249. o. DOI:10.1016/j.neubiorev.2020.12.002. PMID 33307046.  
  86. ↑ Flow and Happiness | Psychology Today (angol nyelven). www.psychologytoday.com . (Hozzáférés: 2022. március 23.)
  87. ↑ (Ex 3:2) ― (1947a: Man for Himself. An Inquiry into the Psychology of Ethics, New York (Rinehart and Co.) 1947, p. 189.)
  88. ↑ (2008. július 1.) „Development, Freedom, and Rising Happiness: A Global Perspective (1981–2007)”. Perspectives on Psychological Science 3 (4), 264–285. o. DOI:10.1111/j.1745-6924.2008.00078.x. PMID 26158947.  
  89. ↑ Cultural Evolution: People's Motivations Are Changing, and Reshaping the World. Cambridge University Press. DOI: 10.1017/9781108613880 (2018. április 19.). ISBN 978-1108613880 
  90. ↑ Freud, S. Civilization and its discontents. Translated and edited by James Strachey, Chapter II. New York: W. W. Norton. [Originally published in 1930].Sablon:Page needed
  91. ↑ Moore, Andrew (2019), Zalta, Edward N., ed., Hedonism (Winter 2019 ed.), Metaphysics Research Lab, Stanford University, <https://plato.stanford.edu/archives/win2019/entries/hedonism/>. Hozzáférés ideje: 2021-11-20
  92. ↑ Wallis, Claudia. Science of Happiness: New Research on Mood, Satisfaction [archivált változat] (2005. január 9.). Hozzáférés ideje: 2023. március 20. [archiválás ideje: 2013. január 5.] 
  93. ↑ (2013. február 8.) „Positive psychology interventions: a meta-analysis of randomized controlled studies”. BMC Public Health 13 (1), 119. o. DOI:10.1186/1471-2458-13-119. PMID 23390882.  
  94. ↑ 40 Scientifically Proven Ways To Be Happier, 2015. február 19. [2016. március 11-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2018. február 12.)
  95. ↑ "You will never be happy if you continue to search for what happiness consists of. You will never live if you are looking for the meaning of life." Albert Camus, in "Intuitions" (October 1932), published in Youthful Writings (1976)
  96. ↑ "Don't Seek Happiness. If you seek it, you won't find it, because seeking is the antithesis of happiness" Eckhart Tolle, A New Earth: Awakening to Your Life's Purpose
  97. ↑ "Wealth, like happiness, is never attained when sought after directly. It comes as a by-product of providing a useful service." Henry Ford
  98. ↑ Frank Crane wrote that "nobody who pursued happiness ever found it" (Adventures in Common Sense, 1920, p49)
  99. ↑ "The enjoyments of life (such was now my theory) are sufficient to make it a pleasant thing, when they are taken en passant, without being made a principal object. Once make them so, and they are immediately felt to be insufficient. They will not bear a scrutinizing examination. Ask yourself whether you are happy, and you cease to be so. The only chance is to treat, not happiness, but some end external to it, as the purpose of life. Let your self-consciousness, your scrutiny, your self-interrogation, exhaust themselves on that; and if otherwise fortunately circumstanced you will inhale happiness with the air you breathe, without dwelling on it or thinking about it, without either forestalling it in imagination, or putting it to flight by fatal questioning. This theory now became the basis of my philosophy of life. And I still hold to it as the best theory for all those who have but a moderate degree of sensibility and of capacity for enjoyment; that is, for the great majority of mankind." Autobiography, Ch 5, https://www.gutenberg.org/files/10378/10378-h/10378-h.htm#link2H_NOTE https://www.laits.utexas.edu/poltheory/mill/auto/auto.c05.html
  100. ↑ Essay entitled 'Happy People', dated 1921, included in Inge, W.R.. Lay Thoughts of a Dean. Garden City Publishing Company, 211. o. (1926) 
  101. ↑ "Some people are born happy. No matter what their circumstances are they are joyous, content and satisfied with everything. They carry a perpetual holiday in their eye and see joy and beauty everywhere. When we meet them they impress us as just having met with some good luck, or that they have some good news to tell you. Like the bees that extract honey from every flower, they have a happy alchemy which transmutes even gloom into sunshine." How To Succeed, (1896) https://www.gutenberg.org/files/20513/20513-h/20513-h.htm
  102. ↑ Cognitive Behavioral Therapy: Simple Ways To Increase Happiness And Emotional Health. thinkaplus.com . (Hozzáférés: 2022. április 18.)
  103. ↑ World Database of Happiness, section Correlational findings on happiness and Physical Health. World Database of Happiness: Continuous register of scientific research on subjective appreciation of life. . Erasmus University Rotterdam
  104. ↑ (2008) „Healthy happiness: effects of happiness on physical health and the consequences for preventive health care”. Journal of Happiness Studies 9 (3), 449–469. o. DOI:10.1007/s10902-006-9042-1.  
  105. ↑ „Too much Happiness Can Make You Unhappy”, Washington Post  
  106. ↑ Positive Emotion and Psychopathology Lab – Director Dr. June Gruber. [2018. október 10-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2018. október 12.)
  107. ↑ Trying to be happy could make you miserable, study finds. The Guardian , 2020. január 4.
  108. ↑ (2011. április 19.) „Can Seeking Happiness Make People Happy? Paradoxical Effects of Valuing Happiness”. Emotion 11 (4), 807–815. o. DOI:10.1037/a0022010. PMID 21517168.  
  109. ↑ (2011. augusztus 1.) „Can seeking happiness make people unhappy? Paradoxical effects of valuing happiness”. Emotion 11 (4), 807–815. o. DOI:10.1037/a0022010. PMID 21517168.  
  110. ↑ Four "Inside Out" insights to discuss and improve our kids' emotional lives (and our own) (amerikai angol nyelven). SharpBrains , 2015. augusztus 25. (Hozzáférés: 2020. november 24.)
  111. ↑ (2011. augusztus 1.) „Can seeking happiness make people unhappy? Paradoxical effects of valuing happiness.” (angol nyelven). Emotion 11 (4), 807–815. o. DOI:10.1037/a0022010. ISSN 1931-1516. PMID 21517168.  
  112. ↑ (2012) „Mixed Emotional Experience is Associated with and Precedes Improvements in Psychological Well-Being”. PLOS ONE 7 (4), e35633. o. DOI:10.1371/journal.pone.0035633. PMID 22539987.  
  113. ↑ (2013. január 1.) „When Feeling Bad Can Be Good: Mixed Emotions Benefit Physical Health Across Adulthood”. Social Psychological and Personality Science 4 (1), 54–61. o. DOI:10.1177/1948550612444616. PMID 24032072.  
  114. ↑ TED Talk – Mihaly Csikszentmihalyi – Flow – 2004
  115. ↑ „Can Happiness Make You Healthier?”, Harvard Magazine. [2017. október 16-i dátummal az eredetiből archiválva] 
  116. ↑ (2015. november 20.) „The structural neural substrate of subjective happiness”. Scientific Reports 5, 16891. o. DOI:10.1038/srep16891. PMID 26586449.  
  117. ↑ (2016. június 1.) „Genetic variants associated with subjective well-being, depressive symptoms, and neuroticism identified through genome-wide analyses”. Nature Genetics 48 (6), 624–633. o. DOI:10.1038/ng.3552. PMID 27089181.  
  118. ↑ (2015. március 1.) „Genetics of Wellbeing and Its Components Satisfaction with Life, Happiness, and Quality of Life: A Review and Meta-analysis of Heritability Studies”. Behavior Genetics 45 (2), 137–156. o. DOI:10.1007/s10519-015-9713-y. PMID 25715755.  
  119. ↑ (2017. április 1.) „A Genetic Component to National Differences in Happiness”. Journal of Happiness Studies 18 (2), 321–340. o. DOI:10.1007/s10902-015-9712-y.  
  120. ↑ Bartels, Boomsma, Meike, Dorret I. (2009. szeptember 3.). „Born to be Happy? The Etiology of Subjective Well-Being”. Behavior Genetics 39 (6), 605–615. o. DOI:10.1007/s10519-009-9294-8. PMID 19728071.  
  121. ↑ Bang Nes, Røysamb, Ragnhild, Espen (2016. július 28.). „Happiness in Behaviour Genetics: An Update on Heritability and Changeability”. Journal of Happiness Studies 18 (5), 1533–1552. o. DOI:10.1007/s10902-016-9781-6.  
  122. ↑ (2017. október 1.) „Happiness in Behaviour Genetics: An Update on Heritability and Changeability”. Journal of Happiness Studies 18 (5), 1533–1552. o. DOI:10.1007/s10902-016-9781-6.  
  123. ↑ Emotions Matter More for People's Life Satisfaction in Religious than Secular Countries | SPSP
  124. ↑ Buddhist studies for primary and secondary students, Unit Six: The Four Immeasurables. Buddhanet.net. (Hozzáférés: 2013. április 26.)
  125. ↑ Bhikkhu, Thanissaro: A Guided Meditation, 1999
  126. ↑ The Dalai Lama's three commitments. Oceandesagesse.org. [2015. április 29-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2015. május 23.)
  127. ↑ Levine, Marvin. The Positive Psychology of Buddhism and Yoga: Paths to a Mature Happiness. Lawrence Erlbaum (2000). ISBN 978-0805838336 Sablon:Page needed
  128. ↑ Richey, Jeffrey: Mencius (c. 372–289 B.C.E.). iep.utm.edu
  129. ↑ Chan, Wing-tsit. A Source Book in Chinese Philosophy. Princeton, NJ: Princeton University Press (1963). ISBN 978-0691019642 Sablon:Page needed
  130. ↑ Yanklowitz, Shmuly."Judaism's value of happiness living with gratitude and idealism." Archiválva 2014. november 12-i dátummal a Wayback Machine-ben. Bloggish. The Jewish Journal. 9 March 2012.
  131. ↑ Introduction, 1517 Media, 2016-05-18, pp. 1–8, doi:10.2307/j.ctvb6v84t.8, <http://dx.doi.org/10.2307/j.ctvb6v84t.8>. Hozzáférés ideje: 2022-07-07
  132. ↑ The Alchemy of Happiness. DOI: 10.4324/9781315700410 (2015. március 4.). ISBN 9781317458784 
  133. ↑ Aquinas, Thomas. „Question 3. What is happiness”. Summa Theologiae. [2007. október 11-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. március 11.)  
  134. ↑ Summa Theologica: Man's last end (Prima Secundae Partis, Q. 1). Newadvent.org. [2011. november 5-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. április 26.)
  135. ↑ Summa Theologica: Secunda Secundae Partis. Newadvent.org. [2013. május 18-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. április 26.)
  136. ↑ Summa Theologica: What is happiness (Prima Secundae Partis, Q. 3). Newadvent.org. [2012. január 9-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. április 26.)
  137. ↑ Catholic Encyclopedia: Happiness. newadvent.org. [2012. május 1-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2012. április 7.)
  138. ↑ Frey, Bruno S., Alois Stutzer. Happiness and Economics. Princeton University Press (2001. December). ISBN 0691069980 
  139. ↑ In Pursuit of Happiness Research. Is It Reliable? What Does It Imply for Policy?. The Cato institute, 2007. április 11. [2011. február 19-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. március 11.)
  140. ↑ Wealth and happiness revisited Growing wealth of nations does go with greater happiness
  141. ↑ Leonhardt, David. „Maybe Money Does Buy Happiness After All”, The New York Times, 2008. április 16. (Hozzáférés: 2010. április 10.) 
  142. ↑ Economic Growth and Subjective Well-Being: Reassessing the Easterlin Paradox. [2012. június 17-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. március 11.)
  143. ↑ Boston.com
  144. ↑ In Pursuit of Happiness Research. Is It Reliable? What Does It Imply for Policy? Archiválva 2011. február 19-i dátummal a Wayback Machine-ben The Cato institute. April 11, 2007
  145. ↑ Radcliff, Benjamin (2013) The Political Economy of Human Happiness (New York: Cambridge University Press).Sablon:Page needed
  146. ↑ See also this collection of full-text peer reviewed scholarly articles on this subject by Radcliff and colleagues (from "Social Forces," "The Journal of Politics," and "Perspectives on Politics," among others) [1] Archiválva 2015. július 12-i dátummal a Wayback Machine-ben.
  147. ↑ Michael Krassa. „Does a higher minimum wage make people happier?”, The Washington Post , 2014. május 14.. [2015. július 7-i dátummal az eredetiből archiválva] (Hozzáférés: 2017. augusztus 29.) 
  148. ↑ a b The Scientist's Pursuit of Happiness Archiválva 2009. március 3-i dátummal a Wayback Machine-ben, Policy, Spring 2005.
  149. ↑ Weiner, Eric J.: Four months of boom, bust, and fleeing foreign credit. Los Angeles Times, 2007. november 13.
  150. ↑ Boehm, J K., S Lyubomirsky (2008. February). „Journal of Career Assessment”, Kiadó: Sage.  
  151. ↑ (2016) „Beyond the 'east–west' dichotomy: Global variation in cultural models of selfhood”. Journal of Experimental Psychology: General 145 (8), 966–1000. o, Kiadó: American Psychological Association. DOI:10.1037/xge0000175. ISSN 1939-2222. PMID 27359126.  
  152. ↑ (2014. április 1.) „Eastern Conceptualizations of Happiness: Fundamental Differences with Western Views”. Journal of Happiness Studies 15 (2), 475–493. o. DOI:10.1007/s10902-013-9431-1. Sablon:ProQuest.  
  153. ↑ How Cultural Differences Shape Your Happiness
  154. ↑ (2016. május 1.) „Individualism as the moderator of the relationship between hedonism and happiness: A study in 19 nations”. Personality and Individual Differences 94, 149–152. o. DOI:10.1016/j.paid.2016.01.025.  
  155. ↑ Ahuvia, Aaron C. (2002. március 1.). „Individualism/Collectivism and Cultures of Happiness: A Theoretical Conjecture on the Relationship between Consumption, Culture and Subjective Well-Being at the National Level” (angol nyelven). Journal of Happiness Studies 3 (1), 23–36. o. DOI:10.1023/A:1015682121103. ISSN 1573-7780.  
  156. ↑ (2012. január 1.) „The History of Happiness”. Harvard Business Review 90 (1–2), 104–109, 153. o. PMID 22299510.  
  157. ↑ (2019. szeptember 6.) „Happy Children: A Modern Emotional Commitment”. Frontiers in Psychology 10, 2025. o. DOI:10.3389/fpsyg.2019.02025. PMID 31555187.  
  158. ↑ a b (2018. szeptember 1.) „How Much Is Enough in a Perfect World? Cultural Variation in Ideal Levels of Happiness, Pleasure, Freedom, Health, Self-Esteem, Longevity, and Intelligence”. Psychological Science 29 (9), 1393–1404. o. DOI:10.1177/0956797618768058. PMID 29889603.  
  159. ↑ a b See the work of Jeanne Tsai
  160. ↑ See Life, Liberty and the pursuit of Happiness#Meaning of "happiness" ref. the meaning of the US Declaration of Independence phrase
  161. ↑ a b (2014. június 1.) „Aversion to Happiness Across Cultures: A Review of Where and Why People are Averse to Happiness”. Journal of Happiness Studies 15 (3), 717–735. o. DOI:10.1007/s10902-013-9489-9.  
  162. ↑ Study sheds light on how cultures differ in their happiness beliefs. [2018. október 10-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2018. október 10.)
  163. ↑ Springer: Study sheds light on how cultures differ in their happiness beliefs. Science X Network , 2014. március 17. [2018. október 10-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2018. október 10.)

További irodalom[szerkesztés]

  • Boehm, J K. & S. Lyubomirsky, Journal of Career Assessment. Vol 16(1), Feb 2008, 101–116.
  • C. Robert Cloninger, Feeling Good: The Science of Well-Being, Oxford, 2004.
  • Darrin McMahon, Happiness: A History, Atlantic Monthly Press, November 28, 2005. ISBN 0-87113-886-7
  • McMahon, Darrin M., The History of Happiness: 400 B.C. – A.D. 1780, Daedalus journal, Spring 2004.
  • Daniel Gilbert, Stumbling on Happiness, Knopf, 2006.
  • Carol Graham (2010), Happiness around the World: The Paradox of Happy Peasants and Miserable Millionaires, Oxford: Oxford University Press.
  • Hills P., Argyle M. (2002). „The Oxford Happiness Questionnaire: a compact scale for the measurement of psychological well-being. Personality and Individual Differences”. Psychological Wellbeing 33, 1073–1082. o.  
  • Harold G. Koenig, McCullough M, & Larson DB. Handbook of religion and health: a century of research reviewed. New York: Oxford University Press; 2001.
  • Barbara Ann Kipfer, 14,000 Things to Be Happy About, Workman, 1990/2007, ISBN 978-0-7611-4721-3.
  • Stefan Klein, The Science of Happiness, Marlowe, 2006, ISBN 1-56924-328-X.
  • Richard Layard, Happiness: Lessons From A New Science, Penguin, 2005, ISBN 978-0-14-101690-0.
  • David G. Myers, Ph. D., The Pursuit of Happiness: Who is Happy—and Why, William Morrow and Co., 1992, ISBN 0-688-10550-5.
  • Martin E.P. Seligman, Ph. D., Authentic Happiness, Free Press, 2002, ISBN 0-7432-2298-9.
  • Władysław Tatarkiewicz, Analysis of Happiness, The Hague, Martinus Nijhoff Publishers, 1976
  • Journal of happiness studies: an interdisciplinary forum on subjective well-being, International Society for Quality-of-Life Studies (ISQOLS), quarterly since 2000, also online
  • Carol Graham "Happiness Around the World: The Paradox of Happy Peasants and Miserable Millionaires", OUP Oxford, 2009. ISBN 978-0-19-954905-4 (favorable review in Science 6 August 2010)
  • W. Doyle Gentry "Happiness for dummies", 2008
  • Jimmy DeMesa, M.D. "BeHappy!: Your Guide to the Happiest Possible Life", 2006
  • Eric G. Wilson "Against happiness", 2008
  • Sonja Lyubomirsky "The how of happiness", 2007
  • Niek Persoon "Happiness doesn't just happen", 2006
  • Richard Layard "Happiness", 2005
  • Desmond Morris "The nature of happiness", 2004
  • Gregg Easterbrook "The progress paradox – how life gets better while people feel worse", 2003
  • Ben Renshaw "The secrets of happiness", 2003
  • Martin E.P. Seligman "Authentic happiness", 2002
  • Alexandra Stoddard "Choosing happiness – keys to a joyful life", 2002
  • Robert Holden "Happiness now!", 1998
  • Joop Hartog & Hessel Oosterbeek "Health, wealth and happiness", 1997
  • Ruut Veenhoven "Bibliography of happiness – world database of happiness : 2472 studies on subjective appreciation of life", 1993
  • Neil Kaufman "Happiness is a choice", 1991
  • Michael W. Eysenck "Happiness – facts and myths", 1990
  • Lynne McFall "Happiness", 1989
  • Michael Argyle "The psychology of happiness", 1987
  • Ruut Veenhoven "Conditions of happiness", 1984
  • Elizabeth Telfer "Happiness : an examination of a hedonistic and a eudaemonistic concept of happiness and of the relations between them...", 1980
  • Norman M. Bradburn "The structure of psychological well-being", 1969
  • Bertrand Russell "The conquest of happiness", orig. 1930 (many reprints)
  • James Mackaye "Economy of happiness", 1906
  • Sara Ahmed, "The Promise of Happiness", 2010

További információk[szerkesztés]

A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Boldogság&oldid=26868450”