Boldog Csák Móric

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Boldog Csák Móric
A domonkosok címere
A domonkosok címere
a békességszerzés és a vigasztalás mestere
Születése
1280 körül
Magyar Királyság
Halála
1336. március 20.
Győr
Tisztelete
Egyháza Római katolikus egyház
Domonkos-rendi szerzetes
Boldoggá avatása 1494
Ünnepnapja március 20.
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Boldog Csák Móric témájú médiaállományokat.

Boldog Csák Móric (1280 körül – Győr, 1336. március 20.) Domonkos-rendi szerzetes. Neve Csáki, Csáky, illetve Mór alakban is előfordul.[1] Tévesen sorolták a Csáky családba. A korabeli iratokban frater Mauritius, illetve frater Mauricius-ként szerepel.

Származása, rokonai[szerkesztés]

A Csák nemzetség (Chak, Chaak) – örökös bakonyi ispáni címet is viselő – Ugodi ágának utolsó tagja. Apja Demeter (II.), aki 1284-ben báni tisztséget viselt. Demeter számára IV. László 1281-ben erősítette meg apja V. István bakonyi ispánságra vonatkozó 1270-es adománylevelét. Anyja, a több esetben is nádori tisztséget betöltő Kőszegi Miklós (Németújvári M.) leánya.

Lánytestvére Cunegundis ki a Rátót nemzetségbe ment férjhez, öccse Csák (II.) ki 1307 és 1309 között halt meg.

A család felemelkedése II. András magyar király idejére tehető. Dédapja Luka fia Csák Demeter (I.) aki mint asztalnokmester részt vett II. András 1217 évi szentföldi hadjáratában. Nagyapja Ugod, a bakonyi ág és jelenleg is meglévő váras település névadója.

Csák Móric házassága révén az Aba nemzetséggel került rokonságba.

Csák Móric származásrendje[szerkesztés]

  • Luka (Lukács) ( - )
    • Pous (Pózs) vasi ispán, fejéri ispán, tárnokmester, szörényi bán, bácsi ispán (1225-1235) – Ujlaki ág
      • Ugrin (Ugron) szörényi bán, lovász mester, szerémi ispán, cimzetes bán és országbíró, erdélyi vajda, bányai (banai) ispán, tárnokmester, macsói és boszniai bán, pozsegai ispán, szerémi ispán és tárnokmester (1240/1268-1311)
        • Ujlaki Miklós macsói bán és baranyai ispán, országbíró és szerémi ispán (1311-1359)
          • László ( meghalt:1364 előtt)
    • Ugrin (Ugron) királyi kancellár, kalocsai érsek (1216-1241)
    • Papuchi Demeter asztalnokmester, vasi ispán, pozsonyi ispán, országbíró és bácsi ispán, csanádi ispán, országbíró és mosoni ispán (1217-1245) – Ugodi ág
      • Csák cimzetes bán és mosoni ispán, nyitrai ispán, örökös bakonyi ispán (1264-1270)
      • Ugod ( -1264)
        • Demeter cimzetes bán és örökös bakonyi ispán (1281-1284)
          • Csák (1291- meghalt: 1309 előtt)
          • Móric 1309. március 27-én már domonkos rendi szerzetes, 1494-ben boldoggá avatták (1291- meghalt: 1336 márc. 20-án)
          • Cunegundis (Kinga) a Rátót nb. Gyula felesége ( -1317)
      • Ádám ( - )
        • Pál ( - )
          • Péter ( -1332)
      • leány Csépán nádor fiának felesége ( meghalt: 1232 előtt)

Élete[szerkesztés]

Gyerekkorában Ugodon egy domonkos barát elmesélte neki Szent Elek (Alexius) legendáját, már ekkor elhatározta, hogy szerzetes lesz.

Móric 1301-ben Aba Amadé nádor lányát Katalint vette feleségül.[2] A házastársak közös megegyezéssel háromévi házasság után kolostorba vonultak, Móric a budai, Katalin pedig a Margit-szigeti Domonkos-rendi kolostorba. A birtokairól nem rendelkező Móricot – szándékának megváltoztatása céljából – apósa Amadé nádor Verner fia László budai rektorral a budai toronyba záratta. Mivel a házastársak nem voltak hajlandók eredeti szándékukat feladni, a nádor félévi elzárás után (1303–1304) Móric kolostorba való visszatérését megengedte.[3] A hagyomány szerint ezt követően a szerzetesek Móricot Bolognába küldték. A bolognai képzését követően hazatérő Móric különböző domonkos kolostorokban töltötte le életét.

1307-ben testvérével Pápocon a Rába melletti Csatabér falvára vonatkozóan rokonaik részére birtok megerősítő iratot állított ki.[4]

1309-ben győri káptalan előtt őseinek régi birtokát Pápocot (Papuch) a budai szigeten lévő zárda két sororjának, feleségének és rokona Csák (I.) bán özvegyének adta.[5]
Ezen adományát 1323-ban I. Károly magyar király is megerősítette.[6]

1331-ben a zala vármegyei Kamar és Golombuk birtokokkal, 1332-ben pedig a fejér vármegyei Boclar birtokkal kapcsolatos iratokban szerepel.[7]

A család két ősi urodalma közül Ugod vára 1332-ben már Csenik (Chenik) mester nevén szerepel, Pápocot érintően 1357-ben felesége, Katalin – a szigeti apácakolostor – 300 márka kielégítést kap az urodalmat (Pápoc, Ekl, Csatabér, a Rábaközben lévő két Páli) 1325-től birtokló Köcski Sándor utódaitól.[8][2]

Móric 1336. március 20-án a győri domonkos konventban halt meg.

Legendája szerint a békességszerzés és a vigasztalás mestere volt, életében és halála után is csodás jelenségek kísérték.[9]

1494-ben avatták boldoggá, ünnepe március 20-án van.

Források[szerkesztés]

  • Pór Antal: Boldog Csáki Móricz szent-domonkos rendi szerzetes; Kath. Szemle, 1887. 303.
  • Madas Edit: Boldog Csáki Móric; A Domonkos rend Magyarországon, Szerk.:Illés Pál Attila és Czigány Balázs, Piliscsaba - Budapest - Vasvár, 2007.

Forrás-hivatkozások[szerkesztés]

  1. A kozmikus ember
  2. ^ a b Nagy I. - Paur I. - Ráth K.- Véghely D. :Hazai okmánytár I., 146
  3. Magyar Országos Levéltár adatbázisai/ CD. VIII/1.;CXVIII.|
  4. Magyar Országos Levéltár adatbázisai/ CD. VII/2.;CCCCXLIX.|
  5. Magyar Országos Levéltár adatbázisai/ CD. VIII/1.;CLX.|
  6. Magyar Országos Levéltár adatbázisai/ CD. VIII/2.;CCII.|
  7. Magyar Országos Levéltár adatbázisai/ CD. VIII/3.;CCXLVI.,VIII/5.;CXXV.|
  8. Nagy Imre: Anjou kori okmánytár II,496|
  9. http://www.katolikus.hu/szentek/1113-186.html