Bogár László

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Jump to navigation Jump to search
Bogár László
Bogár László előadása a Sashegyen 2012.11.28 (1).JPG
Született 1951. április 22. (67 éves)
Miskolc
Állampolgársága magyar
Nemzetisége magyar
Foglalkozása közgazdász, egyetemi oktató, publicista
Tisztség
Kitüntetései Pro Urbe-díj (2011)

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Bogár László témájú médiaállományokat.

Bogár László (Miskolc, 1951. április 22. –) magyar közgazdász, politikus, volt országgyűlési képviselő, egyetemi oktató, publicista.

Életrajza[szerkesztés]

Általános és középiskolai tanulmányait Miskolcon végezte. 1969-ben érettségizett a Kilián György Gimnázium francia tagozatán. Felsőfokú tanulmányait a Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem nemzetközi kereskedelempolitika szakán folytatta, ahol 1973-ban közgazdász diplomát szerzett. 1986-ig Miskolcon élt és az államigazgatásban dolgozott. Ugyanezen évben doktorált, és családjával Budapestre költözött. 1990-től 1998-ig országgyűlési képviselő. 1991-től a politikai tudományok kandidátusa. 2002-től a Károli Gáspár Református Egyetem docense. Alapvető kutatási területe a globalitás hatalmi rendszere. Munkássága elismeréseként 2011. november 17-én a Fővárosi Közgyűlés Pro Urbe-díjjal tüntette ki.[1]

Nős, két gyermek édesapja.

A politikában[szerkesztés]

Politikai pályafutása során számos párthoz csatlakozott. 1978-tól 1989-es feloszlásáig tagja volt az Magyar Szocialista Munkáspártnak (MSZMP). 1988 szeptemberétől tagja volt az Magyar Demokrata Fórumnak (MDF) is (a lakiteleki alapítók egyike), s részt vett a párt gazdasági programjának kidolgozásában. Az 1990. évi országgyűlési választásokon az MDF Borsod-Abaúj-Zemplén megyei listavezetőjeként került be a parlamentbe. 1990 és 1994 között a Nemzetközi Gazdasági Kapcsolatok Minisztériumának politikai államtitkára volt. Az 1994. évi országgyűlési választásokon ismét bejutott a parlamentbe. 1996-ban a Magyar Demokrata Néppárt (MDNP) frakciójához csatlakozott. A Fidesz hatalomra kerültével 1998 és 2002 között a Miniszterelnöki Hivatal politikai államtitkára, az első Orbán-kormány Stratégiai Elemző Központjának vezetője volt.

Nemzetprogramja[szerkesztés]

2008 tavaszán a Koinónia folyóiratban háromrészes esszében tette közzé nemzetprogramját. 12 pontban jellemezte a magyarság állapotát, problémáit.[2] Három válsággócot írt le: 1) A közbeszéd válsága, 2) a rendszer válsága 3) a társadalmi újratermelés válsága.[3] E problémákra 2008 őszén (az akkori válság - a Lehman Brothers bedőlése, tőzsdepánik - idején) az alábbi iránypontokat fogalmazta meg a következő kormány számára (a teljes előadás itt):

  • Egy új alkotmányt - mely a magyar nemzet létszervező erejének megnyilvánulása - létrehozni; ez alapján egy tárgyaló küldöttséget kiállítani, mely ez alkotmányra hivatkozva képviseli a nemzeti érdekeket, ez lenne a Magyar Nemzeti Tárgyaló Küldöttség, valamint kikényszeríteni a bennünket kifosztó globális háttérhatalom részéről egy küldöttség kiállítását, Argentína esetét hozva fel 2001-ből, mely elbeszélése szerint erre képes volt - ez implicite az államadósság valamiféle újratárgyalását is jelenti. A majdani új kormány egyik első feladata e küldöttség fölállításának elősegítése kell legyen. „Ha ezt az új kormány nem deklarálja, akkor önmagában a kormányváltás semmiféle jelentőseggel nem bír.”
  • A magyar családok szétroncsolt helyzetének támogatására és helyreállítására „hatalmas méretű, ezermilliárdos újraelosztási folyamatokra, az egész adórendszert totálisan átalakítva” van szükség;
  • A kereskedelmi tévék „ocsmány, uszító, pusztító” reklámjainak azonnali betiltása;
  • „Az adó a becsületes és felelős állam és becsületes és felelős állampolgár közötti szerződés”, az adó mértéke 5% Hongkongban és 55% Svédországban, mégis sikeres ország mindkettő, önmagában nem az adók nagysága a baj. Az adócsökkentés a gazdagnak kedvez, mert több jövedelmet tud megtartani. Czakó Gábort idézte: „Utolsó nemzeti védművünk az állam”, és minden radikális adócsökkentés radikális államtalanítást is jelent. „Csakis az erős nemzetállam menthet meg minket, ennek jegyében radikális adónövelésre van szükség a bennünket kifosztó globális tőkével (bankok és multinacionális vállalatok) szemben.”
  • A magánnyugdíj-rendszer felszámolása;
  • Progresszív, többkulcsos személyi jövedelmi adó, példának hozta az 50-es évekbeli USA-t, ahol a legfelső adókulcs 90% volt; „aki az egykulcsos adórendszert követeli, az, ha úgy tetszik, nemzetvesztő gazember”.
  • Az 1989-es statisztikai évkönyben még szereplő Nemzeti Vagyon fogalmának visszahozása; ez gyakorlati értelemben a nemzeti vagyon felmérését, egy nemzeti vagyonleltár készítését jelenti.

A 2010-es kormányváltásnál e követelésekből csak magánnyugdíjpénztárak államosítása valósult meg.

Művei[szerkesztés]

Bogár László előadást tart 2012 novemberében
  • A fejlődés ára (Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, 1983)
  • Kitörési kísérleteink (Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, 1989)
  • A nemzeti parlamentek az Európai Unió döntéshozatalában; összeáll. Bogár László; Országgyűlés Hivatala, Bp., 2003
  • Magyarország és a globalizáció; Osiris, Bp., 2003 (Osiris könyvtár Politológia)
  • Bokros újratöltve. A megszorítások mitológiájának mélyszerkezete. Kísérlet egy történeti összegzésre; Kairosz, Bp., 2006 (...és mégis élünk!)
  • Magyarország európai integrációjának történeti aspektusai; MEH Nemzeti Fejlesztési Hivatal, Bp., 2006 (Európai műhelytanulmányok)
  • Hálózatok világuralma (Argumentum, 2007)
  • Örvényben. Bogár László közgazdásszal beszélget Benkei Ildikó; Kairosz, Bp., 2008 (Magyarnak lenni)
  • Magyarország felszámolása (Kairosz, 2008)
  • Válság és valóság (Éghajlat, 2009) - Drábik Jánossal és Varga Istvánnal közösen
  • Idegrendszerváltás (Kairosz, 2009)
  • A rendszerváltás bukása (Kairosz, 2010)
  • Lefelé a létezés lejtőin (Kairosz, 2011)
  • Bogár-gyűjtemény (Kairosz, 2011)
  • Globalobüntiben (Kairosz, 2012)
  • Háború a nemzet ellen (Kairosz, 2012)
  • Globális örvénylések (Kairosz, 2013)
  • Háttér-képek (Kairosz, 2013)
  • Bogártankönyv; Kairosz, Bp., 2014 (...és mégis élünk!)
  • Tékozló ország; Kairosz, Bp., 2014 (...és mégis élünk!)
  • Hol vagyon a vagyon?; Kairosz, Bp., 2015 (...és mégis élünk!)
  • Globális háborúk örvényeiben; Kairosz, Bp., 2015 (...és mégis élünk!)
  • Boros Imre–Bogár László–Bayer Zsolt: Háttérképek háttérképe; Kairosz, Bp., 2016
  • Az álomnak vége; Kairosz, Bp., 2016 (...és mégis élünk!)
  • A jövő elkezdődött; Kairosz, Bp., 2016 (...és mégis élünk!)
  • Abszurditások világa; Kairosz, Bp., 2017 (...és mégis élünk!)
  • Birodalmak alkonya; Kairosz, Bp., 2017 (...és mégis élünk!)
  • Folyamatos jövő; Kairosz, Bp., 2018 (...és mégis élünk!)

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. sz.n.: Átadták a főváros kitüntető díjait Budapest ünnepnapján. Önkormányzati Sajtószolgálat, 2011. november 17. (Hozzáférés: 2012. január 11.)
  2. Nemzet-program. Koinónia folyóirat, 1412-1414. old.
  3. Nemzet-program Koinónia folyóirat 1404-0406. old.

Külső hivatkozások[szerkesztés]

Videók, előadások: