Bogyarét
| Bogyarét (Bodzianske Lúky) | |||
 | |||
| A katolikus templom | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Szlovákia | ||
| Kerület | Nyitrai | ||
| Járás | Komáromi | ||
| Rang | község | ||
| Polgármester | Aradi Mónika | ||
| Irányítószám | 946 14 (pošta Zemianska Olča) | ||
| Körzethívószám | 035 | ||
| Forgalmi rendszám | KN | ||
| Testvérvárosok | Lista | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 191 fő (2021. jan. 1.)[1] | ||
| Népsűrűség | 39 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Tszf. magasság | 109 m | ||
| Terület | 5,17 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 | |||
 é. sz. 47° 53′ 14″, k. h. 17° 53′ 51″Koordináták: é. sz. 47° 53′ 14″, k. h. 17° 53′ 51″ | |||
| Bogyarét weboldala | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Bogyarét témájú médiaállományokat. | |||
| Sablon • Wikidata • Segítség | |||
| Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info | |||
Bogyarét (szlovákul Bodzianske Lúky) község Szlovákiában, a Nyitrai kerületben, a Komáromi járásban.
Fekvése[szerkesztés]
Gútától 12 km-re délnyugatra fekszik. A falu az Alsó-Csallóköz jellegzetes tanyavilágának része, lakosságának nagy része szétszórt tanyákon él, a mai faluközpont csak az 1965-ös árvíz után alakult ki. A Gútát Ekeccsel (9 km) összekötő országúton közelíthető meg. Nemesócsa 10 km-es úton érhető el.
A község területe 5,17 km², ezzel a harmadik legkisebb területű község a járásban. Nyugatról Lakszakállas, északról Gúta, keletről Nemesócsa és rövid szakaszon Keszegfalva, délről Bogya községekkel határos. Északi határát a Császta alkotja.
Élővilága[szerkesztés]
-
2020 -
2022 -
-
2023 -
Bogyaréten egy gólyafészket és egy alátétet tartanak nyilván, amelyben 2020-ban 3 fiókát számoltak össze.[2]
Története[szerkesztés]
A Bogyához tartozó rétek első írásos említése 1387-ből származik. A környező mocsárból kiemelkedő nádas, füves területen egykor vadászó-halászó emberek laktak. Bogyarét egyike volt a csallóközi falvakhoz tartozó réteknek. Az első állandó épületek a 18. század végén épültek. A falu felemelkedését nagyrészt egykori jótevőjének Vermes Vincének köszönhette, aki az 1880-as évek végén saját telkén templomot emeltetett és 1875-től negyven éven át tanította ingyen a falu gyerekeit. A falut többször sújtotta árvíz is, de lakói mindig visszaköltöztek. Komárom vármegye monográfiájában Vende Aladár Bogya tárgyalásánál említi Bogyarétet is: Ide tartozik (....) a bogyai rét, a hol eddig 44 ház és 1897-ben kápolna épült.[3] 1914-1915-ben épült fel a bogyaréti iskola.
A trianoni békeszerződésig Komárom vármegye Csallóközi járásához tartozott. Csehszlovákiához kerülve Bogya részeként a Komáromi járáshoz (1949-1960 között a Nagymegyeri járáshoz) tartozott. 1938-1945 között visszacsatolták Magyarországhoz. 1952-ben mezőgazdasági szövetkezet létesült itt, mely 1975-re már 750 hektáron gazdálkodott, ekkor egyesítették a lakszakállasi és gelléri EFSz-szel.[4] 1959-ben vezették be a villamosságot Bogyaréten. 1965-ben súlyos károkat okozott a dunai árvíz, a falu lakosságát Koltára telepítették. Az árvíz utáni helyreállítás során alakult ki a zártabb településszerkezet, 1970-re készült el az új iskola épülete.
Az árvíz után felgyorsult az elköltözés Bogyarétről, mivel az akkori államhatalom nem engedélyezte a tanyák újraépítését, majd később a központosítás miatt nem adtak ki itt építkezési engedélyt. Különösen sokan költöztek Lakszakállasra, ahol "bogyaréti utcák" alakultak ki.[5]
Bogyarét 1990-ben szakadt el Bogyától és alakult önálló községgé. Önállósulásával Bogya területének 45%-át elveszítette. Alapiskoláját 1992-ben szüntették meg.
Népesség[szerkesztés]
A község népessége 1991 óta folyamatosan csökken, 20 év alatt lakosságának csaknem egynegyedét elveszítette. A Komáromi járás 3. legkisebb népességű községe.
1991-ben 265 lakosából 249 magyar (94%) és 16 szlovák volt.
2001-ben 223 lakosából 212 magyar (95,1%) és 11 szlovák volt.
2011-ben 203 lakosából 186 magyar (91,6%), 14 szlovák és 3 ismeretlen nemzetiségű volt.[6] Lakosságának 82%-a római katolikus vallású volt (166 fő), 11%-a (22 fő) pedig református.
2021-ben 191 lakosából 161 (+6) magyar, 18 (+3) szlovák, 1 egyéb és 11 ismeretlen nemzetiségű volt.[7]
Nevezetességek[szerkesztés]
- A Rózsafüzéres Szűz Máriáról elnevezett katolikus templomot 1930-ban építették a Vermes Vince által 1889-ben emelt kápolnából.[8] 1998-ban felújították.
- Vermes Vince mellszobra a községi hivatal melletti parkban áll.
- Az egykori iskola falán 2006 decemberében avatták fel Szénássy Árpád komáromi mérnöknek, a község díszpolgárának emléktábláját.
- a temetőben található Vermes Vince síremléke, az első világháború áldozatainak emléktáblája a katolikus templom falán, a második világháború áldozatainak emlékműve (Bogyarét mellett a szomszédos "rétek" háborús halottainak névsorával) és az 1911-ben állított temetői nagykereszt.
Önkormányzat[szerkesztés]
A községi képviselőtestület 4 tagú, a polgármester Aradi Mónika (Magyar Közösség Pártja) 2010 óta (korábban Kucsera Imre).
Híres emberek[szerkesztés]
- Klór Károly (1937-1990) - bogyaréti tanító, népművelő, szobrász, 1969-től élt és tanított a faluban. Emléktábláját 2010-ben avatták fel.[9]
- Vermes Vince (1847-1939) - tanító, a templom és az iskola építtetője, Bogyaréten élt és a helyi temetőben nyugszik. A közösségért végzett tevékenysége elismeréséül 1933-ban pápai kitüntetésben részesült.
Képtár[szerkesztés]
-
Községi hivatal -
Szénássy Zoltán emléktáblája -
Vermes Vince mellszobra -
Katolikus templom -
Katolikus templom -
Kétnyelvű helységnévtábla (2011) -
Üdvözlőtábla a falu címerével -
-
-
Az első világháború áldozatainak emléktáblája -
A második világháború áldozatainak emlékműve a temetőben -
Vermes Vince síremléke -
Temetői nagykereszt -
Bogyaréti tájrészlet
Testvértelepülés[szerkesztés]
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
- ↑ bociany.sk
- ↑ http://mek.oszk.hu/09500/09536/html/0012/7.html
- ↑ A Hét, 1988/2
- ↑ http://ujszo.com/napilap/regio/2015/02/25/huszonot-eve-onallo-bogyaret[halott link]
- ↑ Archivált másolat. [2015. szeptember 27-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2012. augusztus 16.)
- ↑ ma7.sk
- ↑ Budapesti Hírlap 53/166, 6 (1933. július 25.)
- ↑ Archivált másolat. [2016. március 4-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2015. szeptember 22.)
További információk[szerkesztés]
A Komáromi járás települései | ||
|---|---|---|
Járási székhely: Komárom (Komárno) | ||
Bajcs (Bajč) · Bátorkeszi (Bátorove Kosihy) · Bogya (Bodza) · Bogyarét (Bodzianske Lúky) · Búcs (Búč) · Csallóközaranyos (Zlatná na Ostrove) · Csicsó (Číčov) · Dunamocs (Moča) · Dunaradvány (Radvaň nad Dunajom) · Ekel (Okoličná na Ostrove) · Gellér (Holiare) · Gúta (Kolárovo) · Hetény (Chotín) · Ifjúságfalva (Dedina Mládeže) · Ímely (Imeľ) · Izsa (Iža) · Karva (Kravany nad Dunajom) · Keszegfalva (Kameničná) · Kolozsnéma (Klížska Nemá) · Komáromfüss (Trávnik) · Komáromszentpéter (Svätý Peter) · Lakszakállas (Sokolce) · Madar (Modrany) · Marcelháza (Marcelová) · Martos (Martovce) · Megyercs (Čalovec) · Nagykeszi (Veľké Kosihy) · Naszvad (Nesvady) · Nemesócsa (Zemianska Olča) · Ógyalla (Hurbanovo) · Pat (Patince) · Perbete (Pribeta) · Szilas (Brestovec) · Szilasháza (Šrobárová) · Tany (Tôň) · Újgyalla (Dulovce) · Újpuszta (Mudroňovo) · Vágfüzes (Vrbová nad Váhom) · Virt (Virt) · Zsemlékes (Lipové) |  | |
