Bodrogvári Ferenc
Bodrogvári Ferenc | |
Született | 1935. június 22. Bezdán |
Elhunyt | 1980. május 31. (44 évesen) Szabadka |
Állampolgársága | jugoszláv |
Foglalkozása | filozófus |
Bodrogvári Ferenc (Bezdán, 1935. június 22. – Szabadka, 1980. május 31.) filozófus, egyetemi tanár; a filozófiai tudományok doktora (1975).
Életpályája
[szerkesztés]Az általános iskolát Bezdánban, a tanítóképzőt Szabadkán végezte el (1953). 1951–1952 között Szerbia ifjúsági úszóbajnoka volt 400 méteren. 1953–1956 között Telecskán, 1957–1961 között pedig a bezdáni általános iskolában oktatott. Magánúton tanulmányokat folytatott a belgrádi Bölcsészettudományi Karon, ahol 1961-ben diplomázott. Ezután a szabadkai Munkásegyetemen a pedagógiai kutatócsoport vezetője lett; munkatársként, tanácsosként a szabadkai és az újvidéki Pedagógiai Intézetben is dolgozott. A Munkásegyetem után a szabadkai tanítóképzőben (1961–1973) filozófiát, logikát, pedagógiát és pszichológiát oktatott. 1963-tól jelentek meg cikkei és tanulmányai. 1967–1971 között a Zrenjanini Tanárképző tanára is volt. 1971–1977 között az Oktatás és Nevelés felelős szerkesztője volt. 1973-ban bölcsészdoktori címet szerzett az Eötvös Loránd Tudományegyetemen. 1973-ban a Szabadkai Tanítóképző átalakult Pedagógiai Főiskolává, melynek főiskolai tanára lett. 1974–1975 között tanársegéd volt a Szabadkai Közgazdasági Karon. 1975–1976 között az újvidéki Marxista Kutatási Központ munkatársa volt. 1976–1980 között docens volt az újvidéki Bölcsészettudományi Kar Filozófia-Szociológia Tanszékén.
1975-ben a belgrádi Bölcsészeti Karon Az értékek negatív átértékelése című doktori értekezésében Herbert Marcuse-nak tanait elemezte. Munkája Negacija i humanitet címmel szerb nyelven, Belgrádban jelent meg. Tanulmányozta Mannheim Károly elméletét, tudásszociológiáját is. Az Üzenet szerkesztőségének tagja volt.
Családja
[szerkesztés]Szülei: Bodrogvári Ferenc (?-1944) lakatos és Kedves Katalin voltak. 1962-ben házasságot kötött Varga Gyöngyi egészségügyi technikussal. Két gyermekük született: Zsolt (1971) és Csilla (1974).
Művei
[szerkesztés]- A negatív átértékelés
- A szociológia alapjai
- A marxizmus alapjai
- Bevezetés a szociológiába (tankönyv, 1968; 2. kiadás: 1970)
- A humanista értékek lehetőségei a modern társadalomban (1970-1972)
- Pedagógia és elidegenedés (tanulmány, Szabadka, 1980)
- Szocialista országok marxizmusa (antológia, 1980)
- Érték és utópia (tanulmány, Újvidék, 1983)
Díjai
[szerkesztés]- Sámán-díj (1979)
Emlékezete
[szerkesztés]- 1980-ban díjat neveztek el róla.
Források
[szerkesztés]- Kalapis Zoltán: ÉLETRAJZI KALAUZ. Ezer magyar biográfia a délszláv országokból I. A–GY Archiválva 2016. március 4-i dátummal a Wayback Machine-ben Forum Könyvkiadó, 2002.
- GEROLD LÁSZLÓ: JUGOSZLÁVIAI MAGYARIRODALMI LEXIKON (1918–2000)[halott link] Forum Könyvkiadó, 2001.
- http://adattar.vmmi.org/cikkek/2294/letunk_1980.04-05_14_desi_abel.pdf
További információk
[szerkesztés]- Révai új lexikona III. (Bib–Bül). Főszerk. Kollega Tarsoly István. Szekszárd: Babits. 1998. ISBN 963-901-574-1
- Gerold László: Vajdasági magyar irodalmi lexikon (1918–2014). Forum, Újvidék, 2016.
- Bálint István: A filozófus, aki mozgalmat csinált (Híd 1978/9)
- Biacsi Antal: Bodrogvári Ferenc, 1935–1980 (Üzenet, 1980/6)
- Dési Ábel: Boldogtalan pedagógia (1981/3)
- Dési Ábel: Érték és utópia (1984. február 24.)
- Szám Attila: Ösztönző kihívás (1984/7)
- Dési Ábel: Bodrogvári Ferenc emlékezete (1990/5)
- Munkácsy-Hermann: Opponensi vélemények. A humanista értékek lehetőségei a modern társadalomban című doktori értekezésről
- Farkas Zsuzsa: A humanizmus bajnoka (Magyar Szó, 1994. június 21.)