Bodonyi Miklós
Bodonyi Miklós, névváltozat: Kajtár (Berki, Nógrád vármegye, 1756. november 30. – Vác, 1835. június 27.) kanonok, apát, esperes.
Élete[szerkesztés]
1756. november 30-án született a Nógrád vármegyei Berkiben (ma: Pusztaberki). Apja Bodonyi Kajtár József, dédapja Kajtár Miklós, aki nemes Bodonyi Katalin férjeként elkezdte használni a Bodonyi nevet.[1] Tanulmányait Váczon végezte.1780-ban szentelték pappá Vácott, ezt követően három évig volt káplán. 1783 és 1785 között Heréd, 1785 és 1794 között Tápióbicske plébánosa volt.[2] 1794 és 1799 között Romhányban, 1799-től Abonyban volt plébános. 1800-ban ő készíttette el az abonyi római katolikus templom főoltárát és a szentélyt, majd 1801-ben mellékoltárokkal egészíttette ki és a parókiát is felépíttette.[3]1802-től kiskunfélegyházai plébános volt,[4] 1804-ben megáldotta a kiskundorozsmai templomot Keresztelő Szent János tiszteletére ajánlva.[5] 1808-tól váci kanonoknak nevezték ki, ekkortájt az országgyűlésen a váci káptalant képviselte. 1808 és 1835 között dombói apátként működött. Ő áldotta meg az 1820-ban felépült sződi kápolnát.[6] 1812-től 1821-ig vezette a váci püspöki líceumot prodirektori minőségben. 1822-ben jelen volt a pozsonyi zsinaton, megválasztották a szentírás-fordítás bizottság tagjának. 1000 forinttal járult hozzá a Ludovika Akadémia felállításához.[7] 1835-ben bekövetkezett halálát követően a váci székesegyház altemplomában helyezték örök nyugalomra.[8]
Művei[szerkesztés]
- Ájtatos adakozásra serkentő beszéd. Szeged, 1806.
- Oratio funebris, quam ill. ac rev. Gabr. Zerdahelyi episcopi Neosoliensis laudibus dicavit. Vacii, 1814.
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ Bodonyi család. (Máskép Kajtár). | Nagy Iván: Magyarország családai | Kézikönyvtár. www.arcanum.com. (Hozzáférés: 2023. január 18.)
- ↑ A Boldogságos Szűz oltalmában Tápióbicske (Száz magyar falu könyvesháza, NKÖEOK Szerkesztőség, 2007.
- ↑ Római katolikus templom Archiválva 2016. március 4-i dátummal a Wayback Machine-ben Abony.hu
- ↑ Magyar katolikus lexikon
- ↑ A dorozsmai templom
- ↑ Volentics Gyula: A vácrátóti kígyósi kápolna története Sződi Helytörténeti Füzetek 4., Sződ, 2011., 12. old.
- ↑ 1808. évi VII. törvénycikk a katonai Ludovika-akadémiáról. [2016. március 5-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2014. június 20.)
- ↑ A Váczi Egyházmegye történeti névtára. Második rész: A papság életadatai (Vác, 1917) | Arcanum Digitális Tudománytár. adt.arcanum.com. (Hozzáférés: 2023. január 18.)
Források[szerkesztés]
- Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái I. (Aachs–Bzenszki). Budapest: Hornyánszky. 1891.
- Basa László: Vörösmárvány sírkereszt a Hősök kertjében 2012. december 21. péntek, 21:37
- Adatai a Petőfi Irodalmi Múzeum katalógusában
További információk[szerkesztés]
- Gulyás Pál: Magyar írók élete és munkái – új sorozat I–XIX. Budapest: Magyar Könyvtárosok és Levéltárosok Egyesülete. 1939–1944. , 1990–2002, a VII. kötettől (1990–) sajtó alá rendezte: Viczián János