Ugrás a tartalomhoz

Bob Cousy

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Bob Cousy
Cousy a Boston Celtics játékosaként, 1959 és 1963 között
Cousy a Boston Celtics játékosaként, 1959 és 1963 között
Teljes névRobert Joseph Cousy
BecenévCooz; Houdini of the Hardwood
Nemzetiségamerikai
Született1928. augusztus 9. (97 éves)
USA New York, New York
Magasság185 cm (6' 1")
Tömeg79 kg (175 lb)
Aktív évek1950–1963, 1969–1970
Csapat adatok
Csapatvisszavonult
Posztirányító
Mezszám14, 19
KözépiskolaAndrew Jackson (Queens, New York)
FőiskolaHoly Cross (1946–1950)
Draft1. kör, 3. hely, 1950-es NBA-draft
Tri-Cities Blackhawks
Csapatai
NBABoston Celtics1950–1963
NBACincinnati Royals1969–1970
Edzőség
Aktív évek1963–1973
Díjak, elismerések
6× NBA-bajnok (1957, 1959–1963)
NBA MVP (1957)
13× NBA All Star (1951–1963)
2× NBA All-Star Game MVP (1954, 1957)
10× All-NBA első csapat (1952–1961)
2× All-NBA második csapat (1962, 1963)
8× NBA gólpasszkirály (1953–1960)
NBA 25., 35., 50. és 75. évfordulós csapat
A Boston Celtics visszavonultatta a 14-es mezszámát
NCAA-bajnok (1947)
Consensus first-team All-American (1950)
Az Elnöki Szabadság-érdemrend kitüntetettje (2019)
Az infobox utoljára frissítve: 2026. június 8.

Robert Joseph „Bob” Cousy (New York, 1928. augusztus 9. –) amerikai korábbi profi kosárlabdázó és kosárlabdaedző. Játékosként irányító poszton szerepelt a Boston Celticsben 1950 és 1963 között, majd rövid időre visszatért a Cincinnati Royals játékosaként az 1969–1970-es szezonban.[1] Tizenháromszoros NBA All Star, az 1956–1957-es szezon MVP-je, és a Boston Celtics korai dinasztiájának egyik meghatározó játékosa volt; a klubbal hat NBA-bajnoki címet nyert.[2][3]

Beceneve „Houdini of the Hardwood” volt. Nyolc egymást követő szezonban vezette az NBA-t gólpasszokban, és a liga egyik első nagy irányítójaként tartják számon. A 25., a 35., az 50. és a 75. évfordulós NBA-csapatba is beválasztották.[4] 1971-ben bekerült a Naismith Memorial Basketball Hall of Fame tagjai közé, 2019-ben pedig megkapta az Elnöki Szabadság-érdemrendet.[3][5]

Fiatalkora

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Cousy francia bevándorlók egyetlen fiaként született New Yorkban. Gyermekkorát Manhattan Yorkville városrészében töltötte a Nagy gazdasági világválság idején. Édesapja, Joseph Cousy taxisofőrként dolgozott, édesanyja, Juliette Corlet pedig Franciaországból származott. Cousy első éveiben franciául beszélt, és csak az általános iskola megkezdése után tanult meg angolul.[6]

Gyermekkorában sokféle etnikai hátterű gyerekkel játszott együtt, és ez később erős antirasszista szemléletet alakított ki benne. Tizenhárom évesen kezdett kosárlabdázni. Elsőre nem került be középiskolai csapatába, majd egy kéztörés után kénytelen volt bal kézzel játszani, ami segített neki kétkezes labdakezelést kialakítani. Junior évére már bekerült az Andrew Jackson High School csapatába, végzős korában pedig New York egyik legjobb középiskolai játékosává vált.[7]

Egyetemi pályafutása

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
Cousy a Boston Celtics játékosaként

Cousy a College of the Holy Cross ösztöndíját fogadta el, és 1946-ban csatlakozott a Holy Cross Crusaders férfi kosárlabdacsapatához. Elsőévesként a csapat része volt, amikor a Holy Cross megnyerte az 1947-es NCAA-bajnokságot. A döntőben ugyan kevés pontot szerzett, de a csapat a Madison Square Gardenben legyőzte az Oklahomát, és ezzel a Holy Cross lett az első új-angliai egyetem, amely megnyerte az NCAA-tornát.[8]

Másodévesként és harmadévesként is vezette csapatát pontszerzésben, és bekerült az All-American válogatásokba. Végzős szezonjában az 1949–1950-es idényben a Loyola of Chicago elleni mérkőzésen a közönség „We want Cousy!” skandálása után kapott lehetőséget, majd a hajrában 11 pontot szerzett és győztes dobást ért el. Ebben az idényben konszenzusos első csapatos All-American lett, és 19,4 pontot átlagolt mérkőzésenként.[9]

Profi pályafutása

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Boston Celtics (1950–1963)

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Első évek (1950–1956)

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az 1950-es NBA-drafton Cousyt a Tri-Cities Blackhawks választotta ki a 3. helyen, de nem akart a klubhoz csatlakozni. Később a Chicago Stags játékjoga alá került, majd a Stags megszűnése után egy dispersal drafton a Boston Celticshez került. A Celtics tulajdonosa, Walter A. Brown kezdetben nem őt szerette volna megszerezni, de végül 9000 dolláros fizetéssel szerződtette.[2][10]

Újoncévében 15,6 pontot, 6,9 lepattanót és 4,9 gólpasszt átlagolt, és először választották be az NBA All Star-gálára. A következő idényben Bill Sharman érkezésével tovább erősödött a Celtics, Cousy pedig 21,7 pontot, 6,4 lepattanót és 6,7 gólpasszt átlagolt, valamint először került be az All-NBA első csapatába.[1]

Az 1952–1953-as szezonban 7,7 gólpasszal először lett a liga gólpasszkirálya. A Syracuse Nationals elleni 1953-as rájátszásmérkőzésen, négyszeres hosszabbításban, 50 pontot szerzett, miközben 32 büntetőből 30-at dobott be; ez a rekord azóta is kiemelkedő rájátszásbeli teljesítményként szerepel az NBA történetében.[2] Az 1950-es évek közepére látványos labdakezelésével és passzaival a liga egyik legnépszerűbb játékosává vált.

A Celtics-dinasztia évei (1957–1963)

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Celtics 1956-ban megszerezte Bill Russellt és Tom Heinsohnt, ami alapvetően megváltoztatta a csapatot. Az 1956–1957-es szezonban Cousy 20,6 pontot, 4,8 lepattanót és ligaelső 7,5 gólpasszt átlagolt, megkapta az NBA MVP-díját, és másodszor lett az All Star-gála legértékesebb játékosa.[1] A Celtics az 1957-es NBA-döntőben hét mérkőzésen legyőzte az St. Louis Hawkst, Cousy pedig megszerezte első NBA-bajnoki címét.[2]

A Celtics 1959 és 1963 között öt egymást követő bajnoki címet nyert. Cousy továbbra is a gyorsindításokra építő bostoni támadójáték egyik irányítója volt, bár szerepe a pályafutása végéhez közeledve fokozatosan csökkent. Utolsó Celtics-szezonjában, 1962–1963-ban még mindig 13,2 pontot és 6,8 gólpasszt átlagolt, a Celtics pedig ismét bajnok lett.[1]

Visszavonulás

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Cousy 1963. március 17-én tartotta búcsúünnepségét a telt házas Boston Gardenben. Az eseményt később „Boston Tear Party” néven emlegették, mert a közönség reakciója meghatotta Cousyt, és tervezett rövid beszéde jóval hosszabbra nyúlt. John F. Kennedy elnök táviratban méltatta játékát és pályafutását.[2]

Cincinnati Royals (1969–1970)

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Edzőként, a Cincinnati Royalsnál rövid időre játékosként is visszatért. Az 1969–1970-es szezonban hét mérkőzésen lépett pályára, elsősorban figyelemfelkeltő céllal és a jegyeladások növelése érdekében. Ekkor már 41 éves volt.[1]

Játékosprofil

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Cousy játékstílusát gyors tempó, látványos labdakezelés és kreatív passzjáték jellemezte. A korabeli NBA-ben, amelyet még gyakran lassabb, statikusabb támadójáték és álló dobások jellemeztek, Cousy különösen újszerűnek számított. Előszeretettel használt háta mögötti leütéseket, no-look passzokat és félpályás gyorsindításokat.[2][11]

Társai és későbbi elemzők szerint a modern irányítójáték egyik úttörője volt. Bill Sharman később Magic Johnsonhoz hasonlította, mert mindketten olyan passzolóként és újítóként hatottak a játékra, akik megelőzték korukat.[12]

Statisztikák

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
  JM Játszott mérkőzések   KM  Kezdőként játszott  JP/M  Játszott perc mérkőzésenként
 MG%  Mezőnygól hatékonyság  3P%  Hárompontos hatékonyság  BD%  Büntetődobás hatékonyság
 LP/M  Lepattanó mérkőzésenként  GP/M  Gólpassz mérkőzésenként  L/M  Labdaszerzés mérkőzésenként
 B/M  Blokk mérkőzésenként  P/M  Pont mérkőzésenként  Kiemelve  Karriercsúcs
 †  Bajnok  *  Legjobb a ligában    Rekord

NBA

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Alapszakasz

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
Év Csapat JM JP/M MG% BD% LP/M GP/M P/M
1950–1951 Boston Celtics 69 — .352 .756 6,9 4,9 15,6
1951–1952 Boston Celtics 66* 40,6 .369 .808 6,4 6,7 21,7
1952–1953 Boston Celtics 71 41,5 .352 .816 6,3 7,7* 19,8
1953–1954 Boston Celtics 72 39,7 .385 .787 5,5 7,2* 19,2
1954–1955 Boston Celtics 71 38,7 .397 .807 6,0 7,8* 21,2
1955–1956 Boston Celtics 72 38,4 .360 .844 6,8 8,9* 18,8
1956–1957 † Boston Celtics 64 36,9 .378 .821 4,8 7,5* 20,6
1957–1958 Boston Celtics 65 34,2 .353 .850 5,0 7,1* 18,0
1958–1959 † Boston Celtics 65 37,0 .384 .855 5,5 8,6* 20,0
1959–1960 † Boston Celtics 75 34,5 .384 .792 4,7 9,5* 19,4
1960–1961 † Boston Celtics 76 32,5 .371 .779 4,4 7,7 18,1
1961–1962 † Boston Celtics 75 28,2 .391 .754 3,5 7,8 15,7
1962–1963 † Boston Celtics 76 26,0 .397 .735 2,5 6,8 13,2
1969–1970 Cincinnati Royals 7 4,9 .333 1.000 0,7 1,4 0,7
Karrier 924 35,3 .375 .803 5,2 7,5 18,4

Rájátszás

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
Év Csapat JM JP/M MG% BD% LP/M GP/M P/M
1951 Boston Celtics 2 — .214 .833 7,5 6,0 14,0
1952 Boston Celtics 3 46,0 .400 .932 4,0 6,3 31,0
1953 Boston Celtics 6 45,0 .383 .836 4,2 6,2 25,5
1954 Boston Celtics 6 43,3 .284 .800 5,3 6,3 21,0
1955 Boston Celtics 7 42,7 .381 .958 6,1 9,3 21,7
1956 Boston Celtics 3 41,3 .500 .920 8,0 8,7 26,3
1957 † Boston Celtics 10 44,0 .324 .747 6,1 9,3 20,2
1958 Boston Celtics 11 41,5 .342 .853 6,5 7,5 18,0
1959 † Boston Celtics 11 41,8 .326 .745 6,9 10,8 19,5
1960 † Boston Celtics 13 36,0 .305 .765 3,7 8,9 15,3
1961 † Boston Celtics 10 33,7 .340 .761 4,3 9,1 16,7
1962 † Boston Celtics 14 33,9 .357 .684 4,6 8,8 16,0
1963 † Boston Celtics 13 30,2 .353 .830 2,5 8,9 14,1
Karrier 109 38,5 .342 .801 5,0 8,6 18,5

Edzői pályafutása

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Boston College (1963–1969)

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Játékosként való visszavonulása után Cousy 1963-ban megjelentette Basketball Is My Life című önéletrajzát, majd ugyanebben az évben a Boston College vezetőedzője lett. Hat szezon alatt 114 győzelmet és 38 vereséget ért el, 1968-ban és 1969-ben az év új-angliai edzőjének választották. Csapatát három NIT-szereplésre és két NCAA-tornára vezette, 1967-ben pedig az egyetemi torna keleti regionális döntőjéig jutott.[13]

Cincinnati Royals / Kansas City-Omaha Kings (1969–1973)

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

1969-ben Cousy visszatért az NBA-be, amikor a Cincinnati Royals vezetőedzője lett. A csapatban ekkor Oscar Robertson is játszott. Cousy később azt mondta, hogy az ajánlat anyagi szempontból visszautasíthatatlan volt. A klub költözése után a Kansas City-Omaha Kings edzője maradt, majd az 1973–1974-es idény elején lemondott. NBA-edzői mérlege 141 győzelem és 207 vereség volt.[14]

Edzői mérlege

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Egyetemi edzői mérleg

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
Szezon Csapat Mérleg Utószezon
1963–1964 Boston College 10–11 —
1964–1965 Boston College 21–7 NIT első forduló
1965–1966 Boston College 21–5 NIT negyeddöntő
1966–1967 Boston College 21–3 NCAA Elite Eight
1967–1968 Boston College 17–8 NCAA első forduló
1968–1969 Boston College 24–4 NIT-döntős
Összesen 114–38 —

NBA-edzői mérleg

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
Csapat Év M Gy V Gy% Eredmény
Cincinnati Royals 1969–1970 82 36 46 .439 nem jutott rájátszásba
Cincinnati Royals 1970–1971 82 33 49 .402 nem jutott rájátszásba
Cincinnati Royals 1971–1972 82 30 52 .366 nem jutott rájátszásba
Kansas City-Omaha Kings 1972–1973 82 36 46 .439 nem jutott rájátszásba
Kansas City-Omaha Kings 1973–1974 20 6 14 .300 lemondott
Karrier 348 141 207 .405 —

Öröksége

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
Cousy 2019-ben átveszi az Elnöki Szabadság-érdemrendet

Cousy 1954-ben megszervezte a National Basketball Players Associationt, az észak-amerikai nagy profi sportligák első játékos-szakszervezetét, és 1958-ig az első elnöke volt.[15] NBA-pályafutását 924 alapszakasz-mérkőzésen 16 960 ponttal, 4786 lepattanóval és 6955 gólpasszal zárta; mérkőzésenkénti átlaga 18,4 pont, 5,2 lepattanó és 7,5 gólpassz volt.[1]

A Boston Celtics 1963-ban visszavonultatta a 14-es mezszámát. A klub tulajdonosa, Walter A. Brown úgy fogalmazott, hogy a Celtics nem lenne az, ami Cousy nélkül. 2008-ban a Holy Cross is visszavonultatta a 17-es mezszámát.[16] 2021 júniusában szobrot avattak tiszteletére Worcesterben, a DCU Center előtt.[17]

A Naismith Memorial Basketball Hall of Fame 2004 óta évente adja át a róla elnevezett Bob Cousy Awardot az egyetemi férfi kosárlabda legjobb irányítójának. 2022-ben az NBA a keleti főcsoport bajnoki trófeáját is Cousyról nevezte el.[18]

Pályán kívül

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Labdarúgó-bajnoksági vezető

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Cousy 1974. december 19-én az American Soccer League biztosává vált, noha saját bevallása szerint kevéssé ismerte a sportágat. Legemlékezetesebb döntése az volt, amikor a New York Apollo és a Boston Astros csapatait társbajnoknak nyilvánította, miután a döntő második mérkőzésén hosszabbításban sem született döntés. 1979. december 1-jén mentették fel tisztségéből.[19]

Magánélete

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Cousy 1950 decemberében vette feleségül főiskolai szerelmét, Missie Ritterbuscht. Worcesterben éltek, két lányuk született. Felesége 2013. szeptember 20-án halt meg, miután több éven át demenciával küzdött.[20]

Pályafutása alatt és után is ismert volt nyilvános antirasszista állásfoglalásairól. 1950-ben, amikor a Celtics a szegregált Charlotte-ban játszott, csapattársának, Chuck Coopernek megtagadták volna a szállodai szobát. Cousy nem fogadta el a saját szobáját, hanem Cooperrel együtt vonattal utazott tovább. Később Bill Russell mellett is kiállt, amikor a Celtics sztárja rasszizmussal szembesült.[21]

Cousy több könyvet is kiadott, köztük korai önéletrajzát, a Basketball Is My Life című kötetet. Az 1980-as évektől 2008-ig a Celtics televíziós közvetítéseinek szakkommentátora is volt, majd marketingtanácsadóként is dolgozott a klubnál. Az 1994-es Blue Chips című kosárlabdafilmekben is szerepelt.[22]

Díjak és elismerések

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

NBA

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
  • 6× NBA-bajnok: 1957, 1959, 1960, 1961, 1962, 1963
  • NBA MVP: 1957
  • 13× NBA All Star: 1951–1963
  • 2× NBA All-Star Game MVP: 1954, 1957
  • 10× All-NBA első csapat: 1952–1961
  • 2× All-NBA második csapat: 1962, 1963
  • 8× NBA gólpasszkirály: 1953–1960
  • NBA 25., 35., 50. és 75. évfordulós csapat
  • A Boston Celtics visszavonultatta a 14-es mezszámát
  • Naismith Memorial Basketball Hall of Fame: 1971

Egyetem

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
  • NCAA-bajnok: 1947
  • Consensus first-team All-American: 1950
  • Second-team All-American – AP, UPI, Look: 1949
  • Third-team All-American – AP: 1948
  • A Holy Cross visszavonultatta a 17-es mezszámát
  • Holy Cross Athletic Hall of Fame: 1956
  • A Bob Cousy Awardot róla nevezték el

Egyéb elismerések

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
  • Basketball Legacy Award – The Sports Museum at TD Garden: 2005
  • Tiszteletbeli doktori cím a Boston College-tól: 2014
  • Elnöki Szabadság-érdemrend: 2019
  • Worcesteri szoboravatás: 2021
  • Tiszteletbeli doktori cím a Worcester State Universitytől: 2023

Jegyzetek

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
  1. 1 2 3 4 5 6 "Bob Cousy Stats, Height, Weight, Position, Draft Status and more". Basketball-Reference.com (angol nyelven). Hozzáférés: 2026. június 8..
  2. 1 2 3 4 5 6 "Legends profile: Bob Cousy". NBA.com (angol nyelven). Hozzáférés: 2026. június 8..
  3. 1 2 "Bob Cousy". Naismith Memorial Basketball Hall of Fame (angol nyelven). Hozzáférés: 2026. június 8..
  4. ↑ "NBA 75th Anniversary Team announced". NBA.com (angol nyelven). Hozzáférés: 2026. június 8..
  5. ↑ Krantz, Laura (2019. augusztus 22.). "Celtics legend Bob Cousy receives Presidential Medal of Freedom". The Boston Globe (angol nyelven). Hozzáférés: 2026. június 8..
  6. ↑ Reynolds, Bill (2005). Cousy: His Life, Career, and the Birth of Big-Time Basketball (angol nyelven). Simon & Schuster. ISBN 0-7432-5476-7.
  7. ↑ Schwartz, Larry. "Celtics tried to pass on ultimate passer". ESPN.com (angol nyelven). Hozzáférés: 2026. június 8..
  8. ↑ "1946–47 Holy Cross Crusaders Men's Roster and Stats". Sports-Reference.com (angol nyelven). Hozzáférés: 2026. június 8..
  9. ↑ "1949–50 Holy Cross Crusaders Men's Roster and Stats". Sports-Reference.com (angol nyelven). Hozzáférés: 2026. június 8..
  10. ↑ "1950 NBA Draft". Basketball-Reference.com (angol nyelven). Hozzáférés: 2026. június 8..
  11. ↑ "The Naismith Memorial Basketball Hall of Fame :: Bob Cousy". Naismith Memorial Basketball Hall of Fame (angol nyelven). Hozzáférés: 2026. június 8..
  12. ↑ "Bob Cousy: 10 things to know". NBA.com (angol nyelven). Hozzáférés: 2026. június 8..
  13. ↑ "Bob Cousy college coaching stats". Sports-Reference.com (angol nyelven). Hozzáférés: 2026. június 8..
  14. ↑ "Bob Cousy Coaching Record". Basketball-Reference.com (angol nyelven). Hozzáférés: 2026. június 8..
  15. ↑ "About". NBPA.com (angol nyelven). Hozzáférés: 2026. június 8..
  16. ↑ "Robert J. Cousy (1956) - Hall of Fame". College of the Holy Cross Athletics (angol nyelven). Hozzáférés: 2026. június 8..
  17. ↑ "Statue of NBA Legend Bob Cousy '50 Unveiled in Worcester". Holy Cross Magazine (angol nyelven). Hozzáférés: 2026. június 8..
  18. ↑ "NBA redesigns Finals trophy, adds awards named after Magic Johnson, Larry Bird". The Washington Post (angol nyelven). 2022. május 12. Hozzáférés: 2026. június 8..
  19. ↑ Yannis, Alex (1974. december 20.). "Soccer Job Gives Cousy Sports Role". The New York Times (angol nyelven). Hozzáférés: 2026. június 8..
  20. ↑ "Marie A. Cousy obituary". Legacy.com (angol nyelven). Hozzáférés: 2026. június 8..
  21. ↑ McClellan, Michael D. "Boston Celtics legend Bob Cousy Interview page 6". Celtic Nation (angol nyelven). Hozzáférés: 2026. június 8..
  22. ↑ "Bob Cousy: Marketing Consultant". NBA.com (angol nyelven). Hozzáférés: 2026. június 8..

Források

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Kapcsolódó szócikkek

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
  • Sport Sportportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Bob_Cousy&oldid=29204846”