Bledi vár

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Bledi vár
The Great Bled Castle.jpg
Ország Szlovénia
Mai település Bled község
Tszf. magasság599 m

Épült 11. század
Rekonstrukciók évei 1951, 2008
Állapota
Építőanyaga
Látogatható igen
Elhelyezkedése
Bledi vár (Szlovénia)
Bledi vár
Bledi vár
Pozíció Szlovénia térképén
é. sz. 46° 22′ 12″, k. h. 14° 06′ 03″Koordináták: é. sz. 46° 22′ 12″, k. h. 14° 06′ 03″
Bledi vár weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Bledi vár témájú médiaállományokat.

A bledi vár és környéke Szlovénia ikonikus eleme, természeti és történelmi szempontból is a legismertebb és leglátogatottabb turisztikai látványosságok egyike, mely látható szinte minden szlovén brosúrában.[1][2]

Az első írásos említés róla már egy 1011-ben kelt dokumentumban megtalálható, így hivatalosan is Szlovénia legrégebbi vára,[3][4][5][6][7] melyet több mint ezer éve építettek.[8][9]

Fekvése[szerkesztés]

Szlovéniában, a fővárostól, Ljubljanától észak-nyugatra, a Triglavi Nemzeti Park szélén, a Júliai-Alpok kapujában, a Bledi-tó partján magasodó, több mint száz méter magas sziklák tetején,[10][11] Bled városa mellett található.[12][13]

Tulajdonosai[szerkesztés]

A vár építésének hiteles időpontja nem ismert.[14] Régészeti leletek bizonysága szerint már a kereszténység előtt is volt a Bled-tó fölötti sziklán település, és az is biztos, hogy 1004-ben már vár is állt ott.[15] A lovagvárat a Windischgrätz hercegek építtették egy római korból származó őrtorony helyén.[16][10]

A legkorábbi írásos említés egy 1011-es adománylevélben van, melyben II. Henrik német-római császár a brixeni püspökségnek adományozta a bledi uradalmat.[17] Az adománylevélben a király átengedte az akkor még "Veldes" néven ismert vár tulajdonjogát Albuin püspöknek, az ortodox papság iránti hálája jeléül, akik segítettek megerősíteni a német uralmat ezen területek fölött. Ebben az időben még csupán egy római stílusú torony állt a szikla tetején. Ezen a helyen épült meg később a középkori kastély.[18][19] A brixeni hercegpüspökök uralták a kastélyt több mint 200 éven át, de sosem laktak a kastély falai közt és látogatni is ritkán látogatták azt. A 300 km-es út Brixenből a kastélyhoz körülbelül 6 napot vett igénybe, ezalatt négyszer kellett lovakat cserélni, az út völgyeken át vezetett, ahol sok veszély leselkedett az utazókra. A vár ezért nem tartalmaz díszesebb szobákat, mindig a védelmi rendszer kiépítése volt a fő cél. A középkori szokásokhoz hűen a brixeni püspökök átengedték a kastélyt a helyi várnagyoknak, akiket a helyi nemesség köréből neveztek ki.

1278 augusztusában Carniola történelmi tartomány (amelyhez Bled is tartozott) I. Rudolf, a Habsburg-ház alapítójának uralma alá került. A Habsburgok egészen a 20. század elejéig birtokolták a várat, egyetlen rövid periódust leszámítva a napóleoni háborúk során, amikor Carniolát az újonnan alapított Illír Királyságba olvasztották be. A Habsburgok uralma idején a kastély bérbeadásának hagyománya folytatódott, leginkább a földek használata miatt, vagy a helyi nemesség érdekei szerint.

A vár első bérlője Konrad von Kraig volt. Ő és családja közel 200 éven át volt az építmény birtokosa. A Kraig család (valamint rokonaik, a Thurnok) után Herbard Auersperg kapta a várat. Auersperg uralma alatt Bled protestáns erőd volt, ahová 1561 júniusában érkezett Primož Trubar, aki reformer volt, az első szlovén nyelven nyomtatott könyv szerzője, valamint a szlovén protestáns mozgalom vezetője.[14]

A késői középkorban további tornyokat építettek, árkokkal (befedték, ma már nem látható), lánchíddal látták el az erődítményt,[4] és tovább erősítették a védelmi rendszert, mely mindig is a fő cél volt a vár életében.[20]

A várra kettős struktúra jellemző. A központi megerősített rész volt a földesuraké, a külső rész az épületekkel és a várfallal pedig a szolgáké.[21][22]

A 18. században nemesek uralták a kastélyt, később azonban a tulajdonosok között középosztálybelieket és burzsoákat is találunk. 1803-ban, a francia hatalomátvételt követően a kastélyt államosították és az Illír Királysághoz került, ahonnét egészen 1838-ig nem is került vissza előző tulajdonosaihoz, Brixen püspökeihez.[6] A gyakori tulajdonosváltás miatt, amely eddig az időszakig jellemző volt, gyakorlatilag semmi nem maradt a nagy történelmi értéket képviselő berendezésből, bútorzatból. Ezen felül a robot (feudális ingyenmunka) törvényben kimondott eltörlése után az erőd fenntartása lehetetlenné vált, ezért 1848-ben eladták azt egy kohászati üzem vezetőjének, Victor Ruard-nak, a jesenicei vasmű tulajdonosának, aki pár évtized múlva túl is adott rajta. 1882-ben a vár és a környező földek ismét gazdát cseréltek. Adolf Muhr, egy gazdag kereskedő lett a tulajdonosa.

1918-ban Ivan Kenda, egy helyi hotel tulajdonosa felvásárolta a várat (ekkor került először szlovén tulajdonba),[15] valamint a szigetet a közeli tavon, hogy hotelt alakítson ki. Sajnos a tervei nem váltak valóra, adósságai miatt 1937-ben az Egyesült Gazdasági Bank elkobozta a bledi kastélyt, amelyet új tulajdonosnak adott el.[14] A II. világháborúban a vár a megszálló nácik katonai főhadiszállása volt,[15] a világháború befejeződése után pedig állami tulajdonba került.[23]

Felújításai[szerkesztés]

Az 1511-es földrengés, valamint az 1515-ös parasztfelkelés alkalmával a lovagbérlők adói és az igazságszolgáltatásban alkalmazott módszereik ellen fellázadó parasztok rongálásai során keletkezett károkat Herbard Auersperg várbérlő fizette ki, akinek szándékában állt családja számára megvásárolni a várat.[14][16]

1947-ben tűz ütött ki a várban, amely elpusztította a tetőt majdnem teljesen és a felső szinten lévő szobák egy részét. Néhány évvel később, 1951-ben felújítási munkálatok kezdődtek a Szlovén Nemzeti Múzeum irányításával, Tone Bitenc építészetmérnök (Jože Plečnik híres szlovén építész tanítványa) vezetésével,[14][24] mely 10 évig, 1961-ig tartott. Renoválták és újraépítették a megrongálódott épületrészeket, a vár modernebb lett,[5] valamint régészeti feltárásokat is végeztek ekkor.[23]

2008-ban a Bledi Kulturális Intézet felújította a történelmi belső részt, valamint a kastély azon részét, ahol a múzeum található.[6][14]

Megközelíthetősége[szerkesztés]

Ljubljana központjától autóval körülbelül 45 perc alatt, a repülőtértől 30 perc alatt, vonattal két óra alatt lehet elérni a Bledi tavat. Rendszeresen közlekednek autóbuszok is, melyekkel körülbelül egy óra a menetidő. A várba autóval, vagy taxival néhány perc alatt fel lehet jutni (a parkolót ingyenesen igénybe lehet venni, turistabuszok is használhatják), de a szép kilátás miatt érdemes az 1 km hosszú emelkedőt gyalog megtenni.[14]

A bledi vár napjainkban[szerkesztés]

Az egykor a törökök elleni védelemként épült objektum ma már turista zarándokhely, melyet közel kétszázezren látogatnak évente.[16][25]

A tótól erdei sétaösvény vezet fel a várba,[26] majd a lőréses, címeres várkapu macskaköves útján érkezik a látogató a belső részbe.[16]

Sok bérlőjének és tulajdonosának, kalandos történetének köszönhetően a vár mára kialakult formája elég változatos. A többszöri bővítése, hozzáépítése miatt kicsit talán kaotikusnak tűnik, de sokak szerint éppen ez adja különleges hangulatát.[5][9] A késő középkorban további tornyokat építettek a várhoz, a védelmi rendszert is tovább bővítették.[12] A vár körül piros cseréptetős, hengeres és négyzet alaprajzú tornyokkal tűzdelt kötőgát fut, mely a 16. században épült. Fa felvonóhídon lehet a kétszintes udvarra jutni, amelynek alsó részén szökőkút, felső részén gótikus kápolna található. A felső részen lévő lakóépületek a 18. századból származnak. A vár védőövének kúp alakú cseréptetővel fedett díszes tornyai kőből épültek. A kötőgátakon még ma is láthatóak a védekezést szolgáló nyílások és a fedett gyilokjárók.[15] Piros-sárga mintás spalettás ablakai vannak, falai román stílusúak, fehér színűek, de az épület egésze inkább reneszánsz jegyeket hordoz. A vár kétszintes, két belső udvarral rendelkezik, melyeket lépcsőház köt össze.[5][9]

Johann Pucher
Arnold Rikli

Az alsó udvarban a személyzet lakásai és a gazdasági épületek, a felső, megerősített részben a földesuraknak fenntartott helyiségek voltak. Az alsóvárban, az egykori őrség épületében található egy kőzetbe faragott, 12 méter mély kút. A méhészet a szlovén kultúra része, ezért Kastélykaptár üzlet is található, ahol szlovén mézet, méztermékeket, méhészeti ajándéktárgyakat lehet vásárolni.[4][19]

Egy Johann Augustin Pucher (az üveglapra fotózás feltalálója) és Arnold Rikli emlékszoba is megtekinthető. Dr. Arnold Rikli svájci orvosnak köszönhetően Bled híres egészségügyi központtá vált. Az orvos a bledi gyógyvíz hatására maga is meggyógyult, 1852-ben megszerezte a bledi fürdő bérleti jogát, ezt követően fel is újította azt. Vendégházakat is építtetett a régiek mellé, ezzel létrehozta a mai Bled és a település turizmusának alapjait. 1856-ban természetgyógyászati intézményeket nyitott, melyeket 50 évig vezetett is. Kiállítási tárgyként megtekinthető az a fürdőkád is, amiben az orvos a betegeit kezelte.

A 10 éves felújítás alatt létrejött egy nyomda is, melyben egy fából készült Gutenberg korabeli nyomdagép másolata látható működés közben is, valamint egy ősi borospince, ahol szlovén borok kóstolhatóak és vásárolhatóak meg. A várban van füvészkert és gyógynövény galéria is.[4][14][26][19]

Étterem és kávézó is működik. Az étterem minden nap délelőtt 11 és este 10 között van nyitva, de előzetes foglalás szükséges a nagy látogatottság miatt. Étlapján a szezonális ételeken kívül a hagyományos felső-krajnai ételek is megtalálhatóak. A kávézó reggel 8 és este 8 között van nyitva. Borkülönlegességek is kaphatóak itt, valamint az idelátogatók megkóstolhatják a város híres, különleges édességét, a Bledi krémest is. A teraszról gyönyörű kilátás nyílik a Bledi tóra, a közepén lévő kis szigetre (mely Szlovénia egyetlen szigete),[9] a szigeten lévő templomra, a környező hegyekre és növényvilágra.[5][16]

A felső udvarban lévő múzeumban Bled történelmét ismerhetik meg a látogatók és a felújítások eredményeit is nyomon követhetik.[4] Itt található a vár legszebbnek tartott része, a 16. században épült kis késő gótikus stílusú kápolna, melyet Szent Albuin és Szent Ingenium püspöknek szenteltek. Az 1690-es földrengés után kicsit kibővítették, felújították, korai barokk oltárokkal és barokk művészi festményekkel látták el. Az oltár melletti freskók II Henrik adományozót és feleségét Kunigundát ábrázolják. [5][10][12]

A felsővárból, tiszta időben a Triglav csúcsa is látható.[17]

A várban sok részből álló interaktív kiállítás látogatható, valamint számos kulturális rendezvénynek is otthont ad. 16-18 századi fegyvergyűjtemény, lovagi páncélok, ékszerek is láthatóak, vetítésen pedig a Bledi tó kialakulása és a Bécs-Trieszt vasútvonal építése. Ez utóbbi azért jelentős, mert így már nem csak szekérrel, vagy hintóval lehetett eljutni a gyógyfürdő helyre, hanem vasúton is. A szobákban a régen fűtésre használt cserépkályhák, korabeli bútorok, használati tárgyak, bábukon a régi öltözékek, ékszerek, régészeti leletek láthatóak. A több mint 400 kiállított tárgy egy része nem eredeti, de szemléltetik az adott kor életmódját és szokásait.[21][27][28][29]

Nyáron sokféle programmal várják az idelátogató turistákat, íjászversenyekkel, klasszikus zenei koncertekkel, az esküvőket színtársulati tagok tartják korhű jelmezekben.[12][15][16]

Elérhetőségek, nyitva tartás, jegyárak[szerkesztés]

http://www.blejski-grad.si/en/price-list

Képgaléria[szerkesztés]

Bled (34554757036).jpg
Bled Castle (48701408366).jpg
Lake Bled - Castle (26017092956).jpg
Bled Castle, Slovenia (28261853830).jpg
Bled, Slovenia (3551197936).jpg
Bled (8897471943).jpg
Bled (8897428397).jpg
Bled-3504511.jpg
Bled Castle dining (36598580896).jpg
Bled castle at night.jpg
Blejski grad 11.JPG
Bled (8627943160).jpg
Bled (8626824445).jpg
Bled (8628063468).jpg
Bled Castle, chapel (48702007527).jpg
Bled (8897447945).jpg

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Bled castle. culture.si. (Hozzáférés: 2020. március 24.)
  2. Bled Castle (Blejskigrad). outdooractive.com. (Hozzáférés: 2020. március 24.)
  3. Szlovénia legnépszerűbb üdülőhelye: Bled. helloszlovenia.hu, 2019. február 9. (Hozzáférés: 2020. március 24.)
  4. a b c d e Bledi kastély. netkoffer.hu. (Hozzáférés: 2020. március 24.)
  5. a b c d e f Bledi vár: Mit kell tudnod, ha szeretnéd meglátogatni?. trekhunt.com, 2020. január 22. (Hozzáférés: 2020. március 24.)
  6. a b c Bled castle. thinkslovenia.com. (Hozzáférés: 2020. március 24.)
  7. Bledcastle. blejski-grad.si. (Hozzáférés: 2020. március 24.)
  8. Kihagyhatatlan látnivalók a Bledi-tó körül. csodahelyek.hu. (Hozzáférés: 2020. március 24.)
  9. a b c d Szlovénia ékköve: Bled. mienkavilag.hu, 2013. szeptember 19. (Hozzáférés: 2020. március 24.)
  10. a b c A Bledi vár. vilagutazo.net. (Hozzáférés: 2020. március 24.)
  11. Bled Castle. lonelyplanet.com. (Hozzáférés: 2020. március 24.)
  12. a b c d Bled. utikritika.hu. (Hozzáférés: 2020. március 24.)
  13. Soktornyú vár egy magas sziklán. cafeblog.hu, 2017. január 2. (Hozzáférés: 2020. március 24.)
  14. a b c d e f g h History of the Bled Castle. castles.today. (Hozzáférés: 2020. március 28.)
  15. a b c d e Várak 75 Épített csoda. George Lewis, KateNaqvi. Budapest: Kossuth Kiadó. 2009. 91. o. ISBN 978-963-09-5960-5  
  16. a b c d e f 5 ok, miért érdemes meglátogatni a Bledi-tavat. geocaching.hu, 2018. február 15. (Hozzáférés: 2020. március 28.)
  17. a b Abledi vár. csatolna.hu. (Hozzáférés: 2020. március 28.)
  18. Bled Castle. imagosloveniae.net. (Hozzáférés: 2020. március 28.)
  19. a b c Bled Island and Castle. bledoscope.com. (Hozzáférés: 2020. március 28.)
  20. 1000 kastély vár és palota - Képes utazás 5 földrész legszebb építményeihez. Naumann & GöbelVerlagsgesellschaft. Budapest: Pécsi Direkt Kft. Alexandra Kiadója. 2006. 304. o. ISBN 963-369-946-0  
  21. a b Bled. hetedhetorszag.hu. (Hozzáférés: 2020. március 24.)
  22. Bled castle. bled.si. (Hozzáférés: 2020. március 24.)
  23. a b Bledi vár. gothic.hu. (Hozzáférés: 2020. március 24.)
  24. Bled, a Vár (Slovenija, Bled, Blejskigrad). awilime.com. (Hozzáférés: 2020. március 24.)
  25. Legendák hátán ringatózva – Fedezzük fel a Bledi-tavat. vjm.hu, 2019. július 25. (Hozzáférés: 2020. március 24.)
  26. a b Öt dolog, amit semmiképp se hagyjon ki Bledben. travelo.hu. (Hozzáférés: 2020. március 24.)
  27. 5 ok, miért érdemes meglátogatni a Bledi-tavat. repjegykiraly.hu, 2018. február 15. (Hozzáférés: 2020. április 11.)
  28. BledCastle. burger.si. (Hozzáférés: 2020. március 24.)
  29. BLED CASTLE. werbeka.com. (Hozzáférés: 2020. március 24.)