Blagovesztenszka görögkeleti templom (Szentendre)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Blagovesztenszka görögkeleti templom
Blagovesztenszka-templom (7351. számú műemlék).jpg
Vallás Keresztény
Felekezet ortodox
Építési adatok
Építése 1752
Stílus barokk, rokokó
Tervezője Mayerhoffer András
Felszentelés 1754. október 15.
Felszentelő Dioniszilje Novákovics budai püspök
Elérhetőség
Település Szentendre
Koordináták é. sz. 47° 40′ 06″, k. h. 19° 04′ 58″
Cím 2000 Szentendre, Fő tér
Elhelyezkedése
Blagovesztenszka görögkeleti templom (Magyarország)
Blagovesztenszka görögkeleti templom
Blagovesztenszka görögkeleti templom
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 47° 40′ 06″, k. h. 19° 04′ 58″Koordináták: é. sz. 47° 40′ 06″, k. h. 19° 04′ 58″
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Blagovesztenszka görögkeleti templom témájú médiaállományokat.

Szentendrei Blagovesztenszka szerb görögkeleti templom (szerbül: Благовештенска црква) Pest megyében, Szentendrén.

Története, leírása[szerkesztés]

A törökök elől menekülő görögök, szerbek, dalmaták, bosnyákok telepedtek le Szentendrén, többek között a mai Fő tér és a Duna közti területen. 1690-ben Arszenije Csarnojevics ipeki pátriárka alatt fatemplomot építettek. A délről jött ikonfestők 1721-ben megfestették a Blagovestenszka, azaz Angyali Üdvözlet templom régi ikonosztázát, melyet később az izbégi templomba vittek át. A ma is álló templom alapjait 1752. június 3-án rakták le. Az épület hasonlóságot mutat a pesti szerb templommal és a kalocsai Főszékesegyházzal, így azt feltételezik, hogy ezt a templomot is Mayerhoffer András (1690-1771) tervezte. A templomot 1754. október 15-én Dioniszilje Novákovics budai püspök szentelte fel. A templom védőszentje Gyümölcsoltó Boldogasszony. A Fő tér keleti oldalán emelkedő, kelet-nyugat tengelyű templom barokk és rokokó stílusban épült. Középtornyos főhomlokzatát a négy falpillér három részre osztja. A gazdagon díszített főbejárat fölött tört ívű kapuszemöldök és szemöldökpárkány látható. A kapu két oldalán álló, csigás, leveles fejezetű és lábazatú oszlopok áttört mellvédű erkélyt tartanak. A kórusablak fölött ovális vakablak látható, két oldalán pedig lépcsőzetes ívű vakablakok. Homlokzati tornya 28 méter magas, a két oldalán lévő, íves oromzat párkányzatának szélén egy-egy kőkancsó és egy-egy apró obeliszk látható. A kőkeretes harangablakok különlegességei az apró, íves kőerkélyek. Kőkeretes, tölgyfából készült oldalsó bejárat fölött íves keretben Szent Konstantin és Szent Ilona freskója látható. A bejárat mellett az 1759-ben 48 évesen elhunyt Tolojanne Demeter, görög feliratú, vörösmárvány síremléke található. Az oldalhomlokzatokat kettős falpillérek négy szakaszra osztják. Minden szakaszban egy félköríves ablak, fölötte pedig ovális ablakok helyezkednek el. A templomhajót háromszakaszos, fiókos dongaboltozat, míg a kőből készült kórust csehsüveg boltozat fedi. A falakat rokokó féloszlopok kísérik. Az ikonosztáz képeit Mihailo Zsivkovics (1776-1824) budai szerb festő készítette 1802-1804 között. Az 1920-as évek végétől a rendszeres szertartások megszűntek, a templomot – amely ma már többnyire csak múzeumként szolgál – a püspöki székesegyház parókusa látja el. 2008-ban felújították.

A templom északi oldalával összeépült az egykori szerb ortodox iskola. A kora klasszicista épület napjainkban a Ferenczy Múzeumnak ad helyet. A szentendrei iskolákat 1787-ig, II. József iskolarendeletéig az ortodox egyház felügyelte. Ekkor a császári rendelet szerint az iskolákban a német nyelven kellett oktatni, ezért a városi tanácsnak görög és katolikus iskoláról kellett gondoskodnia. Az iskolák építése elhúzódott, és felvetődött hogy a Blagovesztenszka-templomot alakítsák át iskolává és tanítói lakássá. II. József halála előtt az iskolarendeletet is visszavonta, így az átalakításokra nem került sor. 1797-ben felépült az iskola a templom mellett, ami 1812 és 1816 között a szerb tanítóképző intézet épületéül szolgált.

Képgaléria[szerkesztés]


Források[szerkesztés]

Templombelső

További információk[szerkesztés]