Blaževci (Teslić)
| Blaževci | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Bosznia-Hercegovina |
| Entitás | Szerb Köztársaság |
| község | Teslić |
| Jogállás | falu |
| Körzethívószám | (+387) 51 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 1 fő (2013)[1] |
| Népsűrűség | 7,0 fő/km²[2] |
| Földrajzi adatok | |
| Terület | 0,14 km² |
| Időzóna | Közép-európai (UTC+1) CEST (UTC+2) |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 44° 40′ 51″, k. h. 17° 53′ 54″44.680800°N 17.898300°EKoordináták: é. sz. 44° 40′ 51″, k. h. 17° 53′ 54″44.680800°N 17.898300°E | |
 | |
Blaževci (szerbül: Блажевци), település Bosznia-Hercegovinában, a Szerb Köztársaságban, Teslić községben. Blaževci településnek a Szerb Köztársasághoz tartozó, kis területú, nyugati része.
Fekvése
[szerkesztés]A település Bosznia-Hercegovina középső részének északi szélén, Dobojtól légvonalban 15, közúton 20 km-re nyugatra, községközpontjától légvonalban 9, közúton 13 km-re észak-északkeletre, a Velika Usorától keletre fekvő dombvidéken, 250 méteres tengerszint feletti magasságban található.
Népessége
[szerkesztés]| Nemzetiségi csoport | Népesség 1991[3] |
Népesség 2013[3] |
|---|---|---|
| Szerb | 16 | 1 |
| Bosnyák | 0 | 0 |
| Horvát | 166 | 0 |
| Jugoszláv | 8 | 0 |
| Egyéb | 0 | 0 |
| Összesen | 190 | 1 |
Története
[szerkesztés]A horvátok lakta település 1878-ig tartozott az Oszmán Birodalomhoz, ekkor a berlini kongresszus határozata alapján az Osztrák-Magyar Monarchia része lett. 1879-ben az első osztrák-magyar népszámlálás során a Tešanji járáshoz és Miljanovci községhez tartozó településnek 14 háztartása, 56 római katolikus és 27 ortodox lakosa volt.[4] 1910-ben a Tešanji járáshoz tartozó településen 15 háztartást, 83 római katolikus és 21 ortodox lakost találtak.[5] A monarchia szétesésével 1918-ban előbb a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság, majd 1929-től a Jugoszláv Királyság része lett. 1921-ben a Tešanji járáshoz tartozó községnek 101 lakosa volt, közülük 21 ortodox szerb, 77 római katolikus és 3 muszlim volt.[6] Az 1929-es törvény értelmében, amikor Bosznia-Hercegovinát négy banovinára, Drinskára, Vrbaskára, Zetskára és Primorskára osztották, a település a Vrbaska banovina része lett, amelynek székhelye Banja Luka volt.
Jugoszlávia megszállása után a Független Horvát Állam (NDH) része lett. A második világháború után 1992-ig a település a szocialista Jugoszlávia keretében a Bosznia-Hercegovinai Népköztársaság része volt. A boszniai háború idején szerb katonai erők a horvát lakosságot elűzték, házaikat lerombolták. A boszniai háborút lezáró daytoni békeszerződés rendelkezése alapján az ország területét felosztották a Bosznia-hercegovinai Föderáció és a boszniai Szerb Köztársaság között. A háború utáni területmegosztáskor a település határának kis, nyugati részét a Szerb Köztársaság területéhez és Teslić községhez csatolták, míg maga a település a Bosznia-hercegovinai Föderáció, azon belül Tešanj község terülténél maradt.
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ http://www.statistika.ba/?show=12&id=20575
- ↑ http://www.statistika.ba/?show=12&id=20575
- ↑ a b Popis 2013 u BiH – Teslić (bosnyák nyelven). statistika.ba. (Hozzáférés: 2025. május 23.)
- ↑ Haupt übersicht der politischen Eintheilung von Bosnien und der Herzegovina 1879. 42. o.
- ↑ Die ergebnisse der volkzählung in Bosnien und der Herzegovina 1910. Statistichendepartment der landesregierung, Sarajevo, 1912. 210. o.
- ↑ Popisa stanovnistva u Kraljevini Srba, Hrvata i Slovenaca 1921. godine – izdanje Državne Statistike u Beograd u, Sarajevo, 1924. 154. o.
További információk
[szerkesztés]
