Bjørnøya

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Bjørnøya
Közigazgatás
Ország  Norvégia
Népesség
Teljes népesség 10 fő (2009)[1] +/-
Földrajzi adatok
Fekvése Barents-tenger
Szigetcsoport Svalbard
Terület 176[2] km²
Tengerszint feletti magasság 536 m
Legmagasabb pont Urd (Miseryfjellet)
Elhelyezkedése
Bjørnøya map-en.svg
Bjørnøya  (Spitzbergák)
Bjørnøya
Bjørnøya
Pozíció Spitzbergák térképén
é. sz. 74° 30′, k. h. 19° 01′Koordináták: é. sz. 74° 30′, k. h. 19° 01′

Bjørnøya („Medve-sziget”) a Norvégiához tartozó Svalbard legdélebbi szigete. A Barents-tenger nyugati részén fekszik, nagyjából félúton Spitsbergen és az Északi-fok között.[2]

A szigetet Willem Barents és Jacob van Heemskerk holland felfedezők fedezték fel 1596. június 10-én. Egy közelben úszó jegesmedvéről nevezték el. Senkiföldjének számított egészen 1920-ig, amikor a Svalbardi Egyezmény norvég szuverenitás alá helyezte.

Távoli fekvése és puszta természeti adottságai ellenére az elmúlt évszázadokban többféle gazdasági tevékenység – szénbányászat, halászat, bálnavadászat – helyszíne volt. Ennek ellenére soha nem létesült huzamosabb ideig lakott település, a telepek mindig csak néhány évig működtek. Jelenleg egyetlen lakói a Herwighamna meteorológiai állomás személyzete. A környező vizekkel együtt 2002-ben természetvédelmi területté nyilvánították.

A sziget legmagasabb pontja, a Miseryfjellet hegységben található Urd (536 m)
20. század eleji bálnavadász-állomás maradványai a sziget délkeleti részén, Kvalrossbuktában

Földrajz[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Bjørnøya felszíne nagyrészt sík, a déli részén található kisebb hegyek kivételével.[2] Legmagasabb pontja a Miseryfjellet hegységben található Urd (536 m). 176 km²-es területén elszórtan 600 kis tó található.[2]

Éghajlat[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az időjárási körülmények még nyáron is kemények. A sarki éjszaka télen három hónapig tart.[2]

Élővilág, természetvédelem[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A jegesmedvék biztonsági problémát jelentenek az állomás személyzete számára, mivel a téli időszakban gyakran felkeresik az állomást. Az állomást kutyákkal őrzik, a személyzetnek pedig mind a jelzőpisztoly, mind a puska kötelező felszerelése.[2]

Történelem[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az első meteorológiai állomást a tromsøi geofizikai intézet létesített 1918-ban. Egy évvel később a Bjørnøen A/S szénbányatársaság megépítette a rádióadót. Miután a szénbányászat befejeződött, a Storting 1932. július 1-től a sziget irányítását és a rádióállomást a Norvég Meteorológiai Intézetre ruházta. A meteorológiai állomás modern eszközökkel van ellátva, legújabb épülete 1994-ben épült.[2]

Közlekedés[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Bjørnøyán nincs elég nagy kikötő a teherhajók fogadására, mólójánál csak csónakok tudnak kikötni. A parti őrség júniusban és szeptemberben szállít ellátmányt a szigetre, ekkor a horgonyzó hajóról csónakokkal hordják partra a rakományt. Az év fennmaradó részében a parti őrség és mentőhelikopterek biztosítják a közlekedést az igényeknek megfelelően.

A sziget fekvése nagy jelentőséget ad neki a helikopter-közlekedésben, mivel leszállási és üzemanyag-újratöltési lehetőséget biztosít a járművek számára. Enélkül Svalbard helikopteres megközelítése lehetetlen lenne.[2]

Hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Ez a szócikk részben vagy egészben a Bear Island (Norway) című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel.
  1. Svalbard and Jan Mayen: largest cities and towns and statistics of their population (angol nyelven). World Gazetteer. (Hozzáférés: 2009. június 19.)
  2. ^ a b c d e f g h Bear Island (angol nyelven). Norvég Meteorológiai Intézet. (Hozzáférés: 2010. augusztus 28.)

Külső hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Bjørnøya témájú médiaállományokat.