Biztosíték (pénzügy)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

A hitelező, amikor hitelt nyújt a kockázatát igyekszik a lehető legkisebb mértékűre leszorítani, a hitelezői pozícióját az adósa anyagi, pénzügyi helyzetének esetleges változásaitól függetleníteni. Ennek eszközeit nevezzük biztosítékoknak.

A biztosíték járulékos jellegű kötelem, mindig valamilyen alapkötelezettséghez kapcsolódóan kerül kikötésre.[1] Az alapkötelezettség a gyakorlatban általában egy konkrét hitelszerződés szerződésszerű teljesítését jelenti.

A biztosítékok osztályozása[szerkesztés]

A biztosíték lehet személyi vagy tárgyi.

Személyi biztosítékok[szerkesztés]

  • kezesség (sortartó, készfizető)
  • bankgarancia
  • állami garancia
  • HG vagy egyéb garancia cég által adott kezesség

Tárgyi vagy dologi biztosítékok[szerkesztés]

Biztosítékok értéke, értékelése[szerkesztés]

A hitelintézetek azt tekintik jó biztosítéknak, ami könnyen kiköthető, jogi szempontból tiszta; könnyen értékelhető (piaci értékének meghatározása nem ütközik akadályba); piacképes (a piacon valamely fizetőeszközzé könnyen átváltható); értékálló; tartós; könnyen ellenőrizhető. Magyarországon a két legelterjedtebb, leginkább ismert biztosíték az elidegenítési és terhelési tilalom bejegyzése + zálogjog bejegyzése a járművön (autóhitelezésben, autóhitel igénybevételénél kerül kikötésre) és a jelzálog az ingatlanon (általában lakás vásárlás finanszírozáshoz használt biztosíték)

Biztosítékokat kezelő szoftverek[szerkesztés]

Magyarországon törvényi előírás, hogy a biztosítékokat a 0-s számlaosztályban könyvelni kell. (2000/25-ös Korm. rendelet: "12. § (11) A biztosítékként, óvadékként, fedezetként kapott eszközöket, garanciát és kezességet a 0. Nyilvántartási számlák számlaosztályban, pénzügyi és befektetési szolgáltatásokhoz kapcsolódóan, elkülönítetten kell kimutatni. A biztosítékként, óvadékként, fedezetként adott eszközöket a megfelelő eszközökön belül elkülönítetten, pénzügyi és befektetési szolgáltatásokhoz kapcsolódó részletezésben kell nyilvántartani.") Ez a biztosítékok analitikus nyilvántartását kívánja meg, ezért minden nagyobb hitelintézet szoftveresen tartja nyilván a biztosítékokat. Angolul a biztosítékot collateralnak nevezzük, ezért a biztosítékokat kezelő szoftvereket összefoglalóan collateral management software-eknek (röviden CMS-nek) hívjuk. A pénzintézetek az általuk kezelt biztosítékok számának és értékük nagyságrendjének függvényében az Excel, Access-szerű nyilvántartástól kezdve az egészen komoly, valóban analitikus, hitelmodullal és workflow-val, értékpapírrendszerrel összekötött hatalmas méretű adatbázisokig sokféleképpen tartják nyilván biztosítékaikat.

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés]

Külső hivatkozások[szerkesztés]

  1. dr. Tétényi Veronika: Pénzügyi s vállalkozásfinanszírozási ismeretek, Perfekt Gazdasági tanácsadó, Oktató és Kiadó Részvénytársaság, Budapest, 2001, ISBN 963-394-434-1