Bizmut-trioxid
| Bizmut-trioxid | |
Bizmut-trioxid | |
Az bizmut-trioxid kristályszerkezete | |
| IUPAC-név | Bizmut-trioxid Bizmut(III)-oxid |
| Más nevek | Bizmit (ásvány) |
| Kémiai azonosítók | |
|---|---|
| CAS-szám | 1304-76-3 |
| PubChem | 14776 |
| ChemSpider | 14093 |
| EINECS-szám | 215-134-7 |
| DrugBank | DB15929 |
| InChIKey | WMWLMWRWZQELOS-UHFFFAOYSA-N |
| UNII | A6I4E79QF1 |
| Kémiai és fizikai tulajdonságok | |
| Kémiai képlet | Bi2O3 |
| Moláris tömeg | 465,96 g/molBi=89,70%, O=10,30% |
| Megjelenés | sárga kristályok vagy por |
| Sűrűség | 8,90 g/cm³, szilárd |
| Olvadáspont | 817°C [1] |
| Forráspont | 1890°C |
| Oldhatóság (vízben) | oldhatatlan |
| Oldhatóság | savakban oldódik |
| Kristályszerkezet | |
| Kristályszerkezet | monoklin P21/c tércsoport |
| Koordinációs geometria |
pszeudo-oktaéderes |
| Veszélyek | |
| EU osztályozás | nincsenek veszélyességi szimbólumok[2] |
| NFPA 704 | |
| R mondatok | (nincs)[2] |
| S mondatok | (nincs)[2] |
| Lobbanáspont | nem gyúlékony |
| LD50 | 5000 mg/kg (patkány, szájon át)[2] |
| Rokon vegyületek | |
| Azonos kation | Bizmut-nitrát |
| Azonos anion | Arzén-trioxid Antimon-trioxid |
| Ha másként nem jelöljük, az adatok az anyag standardállapotára (100 kPa) és 25 °C-os hőmérsékletre vonatkoznak. | |
A bizmut oxigénnel két vegyületet alkot, úgymint a Bi2O3 összetételű bizmut-trioxidot és a Bi2O5 összetételű bizmut-pentoxidot.
Előállítása
[szerkesztés]A bizmut-trioxid (Bi2O3) sárga por alakjában keletkezik, ha a fém bizmutot levegőben vagy még inkább oxigénben magas hőmérsékletre hevítjük. Előállítható azonban a bizmut-hidroxid (Bi(OH)3) vagy akár a bizmut-nitrát (Bi(NO3)3) hevítéssel való elbontása útján is.
Fizikai, kémiai tulajdonságai
[szerkesztés]A bizmut-trioxid 820 °C-on olvad, és hevítéskor megbarnul. Jellegzetes tulajdonsága, hogy a platinát megtámadja, ezért nem tanácsos bizmutvegyületeket platinaedényben hevíteni. A bizmut-trioxid vízben nem oldódik. Minthogy azonban savak bizmutsók képződése közben könnyen oldják, gyenge bázisnak tekinthető. Nem amfoter jellegű és még erős bázisok sem oldják.
Felhasználása
[szerkesztés]A bizmut-oxidot ólom(II)-oxiddal együtt nagy törésmutatójú üvegek előállítására használják.
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Patnaik, Pradyot. Handbook of Inorganic Chemical Compounds. McGraw-Hill (2003). ISBN 0070494398. Hozzáférés ideje: 2009. június 6.
- ↑ a b c d A bizmut-trioxid vegyülethez tartozó bejegyzés az IFA GESTIS adatbázisából. A hozzáférés dátuma: 2010. augusztus 28. (JavaScript szükséges) (angolul)
Források
[szerkesztés]- Lengyel Béla, Proszt János, Szarvas Pál: Általános és szervetlen kémia, 1959