Birk-kódex

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
A Birk-kódex első levele

A Birk-kódex 4 levélből álló töredékes kézirat.

Az 1474-ből származó kódex tartalmazza a legrégebbi magyar nyelvű szerzetesi szabályzatot, mégpedig a Margit-szigeti domonkos-rendi apácák számára). A fordító Váczi Pál domonkos szerzetes, könyvmásoló és könyvfestő. A kézirat két részből áll:

  1. Szent Ágoston regulái
  2. A domonkosrendi apácák szabályzata

A kódexet a bécsi császári udvari könyvtárban őrizték; nevét a könyvtár igazgatójáról és a kódex megtalálójáról, Birk Ernőről kapta. Volf György 1908-ban adta ki a Nyelvemléktár XV. kötetében.

Források[szerkesztés]

  • Magyar irodalmi lexikon. Szerk. Ványi Ferenc. Budapest: Studium. 1926. 150. o.   (reprint kiadás, Kassák Kiadó, Budapest, 1993, ISBN 963-7765-38-7)
  • Birk-kódex 1474, [Szent Ágoston regulái és a Domonkosrendi apácák konstituciói], Az emlék hasonmása, betűhű olvasat és latin megfelelője, bev., közreadó: PUSZTAI István, fordító: VÁCI Pál, Budapest, Akadémiai, 1960. (Codices Hungarici, 5.)
  • A Birk-kódex az Ómagyar Korpuszban

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés]