Biner vegyületek

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Jump to navigation Jump to search

A biner vegyületek két különböző elem vegyületei. A szénhidrogének kivételével szervetlen vegyületek. Leggyakoribb és legismertebb csoportjaik az oxidok és halogenidek, de ide tartoznak a szulfidok, karbidok, nitridek, stb. Nevük végződése (a szénhidrogének kivételével) -id.

Sószerű binerek[szerkesztés]

Heteropoláris vegyületekben az elektropozitív alkotórész áll a név első helyén, pl. nátrium-klorid, ezüst-szulfid.

A hidrogén biner vegyületei bizonyos esetekben úgy is elnevezhetők, hogy a másik elem nevéhez az -án végződést kapcsoljuk. Használatos három triviális név is hidrogén binerekre: víz, ammónia és hidrazin.

Több azonos atompárból álló vegyület megkülönböztetésére használják a Stock-féle jelölésrendszert(en): az elem neve után kerek zárójelbe tett római számmal adjuk meg az oxidációs számot, a képletben pedig jobb felső római számú indexként.

Pl. FeCl2 (FeIICl2) neve vas(II)-klorid, FeCl3 neve (FeIIICl3) vas(III)-klorid.

Az ion töltését az ion neve után zárójelbe tett előjeles arab számmal is meg lehet adni (Ewens–Bassett jelölés). Pl. FeCl2 neve ezzel a jelöléssel vas(2+)-klorid.

Nemfémes binerek[szerkesztés]

Az apoláris vegyületek nevében azt az elemet írjuk előrébb, amely a következő felsorolásban előbb áll:

Rn, Xe, Kr, B, Si, C, Sb, As, P, N, H, Te, Se, S, At, I, Br, Cl, O, F.

Pl. oxigén-fluorid(en) (és nem fluor-oxid).

A vegyületek nevében görög szavak/szótagok jelzik az atomok számát. Pl. P4O10 neve tetrafoszfor-dekaoxid.

Fémes binerek[szerkesztés]

Fémek egymás közötti vegyületeinek képletében az összetevők vegyjelét (az Sb-t is beleértve) ábécé rendben írjuk.

A cézium-auridban az arany negatív töltésű, a halogenidionokhoz hasonlóan viselkedik. Sószerű vegyületnek tekintjük,[1] ezért áll a cézium az első helyen a névben. Hasonló a helyzet a gallium-arzenid esetén.

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. N. N. Greenwood – A. Earnshaw: Az elemek kémiája. Budapest: Nemzeti Tankönyvkiadó. 2004. III kötet., 1610. o. ISBN 963-19-5255-X  

Források[szerkesztés]

  • Dr. Otto – Albrecht Neumüller: Römpp vegyészeti lexikon. Budapest: Műszaki Könyvkiadó. 1981. 1 kötet., 350. o. ISBN 963-10-3269-8  
  • A magyar kémiai elnevezés és helyesírás szabályai. Szerkesztette: Erdey-Grúz Tibor és Fodorné Csányi Piroska. Budapest: Akadémiai Kiadó. 1972. 1 kötet., 20–25 és 40–41. o.  
  • Commission on the Nomenclature of Inorganic Chemistry: Nomenclature of Inorganic Chemistry. Second Edition. London: Butterworths. 1970.  

További információk[szerkesztés]