Bikkfanyelv

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez

Bikkfanyelv – az adott nyelvet nem ismerő számára az anyanyelvétől lényegesen eltérő nyelv, illetve beszéd, amely kellemetlenül hangzik, és a megtanulása nehézségeket okoz. Aki bikkfanyelvet használ, az valójában értelmetlenül beszél, vagy/és súlyosan beszédhibás.

A bikkfanyelv (fő)hivatali találmány, már a rómaiak is is jól ismerték (v.ö.: Római jog). A bikkfanyelv lényege minden felelősség elhárítása a nyelvtan mindent eltűrő eszközözeivel. Aminek meg kéne történnie, de nem nem történik meg, azért valami „izé” a felelős. Mindehhez nem kell más, mint a fogalmazással hétköznapi ember számára az érthetetlenségig fokozott hókuszpókusz.

Pl.: „ezek valami bikkfanyelven karattyoltak”.

Különböző magyar állami hivatalok és magáncégek ... képtelenek úgy fogalmazni, hogy azt megértsék a fogyasztóik, illetve azok az adófizetők, akiknek a létezésüket köszönhetik.
– 444.hu

Források[szerkesztés]