Bikini (fürdőruha)

Ez a szócikk a ruhadarabról szól. Hasonló címmel lásd még: Bikini (egyértelműsítő lap).

A bikini olyan női fürdőruha, mely két részből áll: az egyik a melleket, a másik az ágyékot és a feneket takarja, a kettő között szabadon hagyva a testet.

Története[szerkesztés]

Már i. e. 1400 körülről származó görög vázákon és festményeken is láthatók atletizáló nők, akik efféle ruhát viselnek. Rómából is számos ábrázolást ismerünk, ráadásul ezek többsége már fürdőző, de legalábbis a tengerparton sütkérező nőket ábrázol a mai bikinihez hasonlatos öltözékben.

A modern bikinit Louis Reard mérnök mutatta be Párizsban, 1946. július 5-én. A nevét a Marshall-szigetek részét képező Bikini-atollról kapta, mivel Reard úgy gondolta, az ott végzett kísérleti atomrobbantásokhoz hasonló hatást válthat ki a férfiakból.

A Reard által tervezett ruha Jacques Heim ötletének továbbgondolása volt, aki két hónappal korábban mutatta be „a világ legkisebb fürdőruháját”, amit (mérete miatt) „Atom”-nak (Atome) nevezett el. Ennek kettéhasításával alkotta meg saját változatát Reard, amelynek bemutatásához csak nehezen talált modellt. Végül felbérelte Micheline Bernardinit, aki a Casino de Paris (sztriptíz)táncosnője volt.

Tizenöt évbe telt, amíg a bikinit az Egyesült Államokban is elfogadták. 1951-ben még kitiltották a Miss World szépségversenyről. 1957-ben Roger Vadim filmje, az És Isten megteremté a nőt... hozta meg a nagy áttörést, amelyben Brigitte Bardot első színésznőként bikiniben jelent meg a vásznon,^[2] majd 1960-ban Brian Hyland dala, az Itsy Bitsy Teenie Weenie Yellow Polka Dot Bikini szabályos divathullámot indított el. Filmen többek közt 1962-ben jelent meg: Ursula Andress viselte a Dr. No-ban.

1992-ben a Cole of Calfornia's cég kihozta a Top Secret névre hallgató bikini modelljét. Ennek a mellrészébe két légkamra volt beépítve, eredetileg azért, hogy a hölgyek a mellméretet tudják szabályozni: egy pumpával a szárazföldön lehetett felfújni. A Newsweek és a Time főoldalon írt róla, utóbbi elég kritikusan (többek között például hímsovinizmussal vádolva meg a tervezőket), ami közrejátszhatott a termék sikertelenségében. Maga a fürdőruha roppant kényelmes volt és úszássegítő sporteszközként is használható volt. Szinte ugyanebben az időben a Fredrick's hollywoodi fehérneműgyártó cég felfújható melltartó kollekciót készített.

A nők gyakran használnak bikinit napozáshoz

Kis cégek – sokszor csak megrendelésre, újabban neoprénből – a mai napig készítenek felfújható mellrészű bikinit, melyek legtöbbje nem is rejtett, a vízben is fel lehet fújni, illetve leereszteni használójuk kedve szerint. Utoljára a Victoria's Secret amerikai fehérneműgyártó cég AirBra kollekciójában – igaz kis légtérrel, tehát úszás segítésére kevésbé alkalmasan, de – készített ilyen felfújható mellrészű fürdőruhákat, köztük bikinit is.

A praktikusság diktálta, de a divat erősítette fel, hogy anyagában is újdonság került be a bikini fürdőruhák közé: 1998 környékén több cég rájött arra, hogy a bikini készítésére a korábban csak búvár- és szörfruháknál használt neoprén is felhasználható, ráadásul szilikon festékekkel bármilyen szín vagy minta előállítható. Ekkor jelentek meg a korábban csak szörf- és búvárruhákat készítő cégek a fürdőruhapiacon is, jelentős konkurenciát teremtve a hagyományos, jobbára a fehérneműiparból érkező előállítóknak.

A strandröplabdában a nőknek kötelező bikinit viselniük.

Változatok[szerkesztés]

A monokini a bikini változata: a különbség köztük csupán annyi, hogy a monokininek nincs felső része. A kifejezést Rudi Gernreich találta ki: ötletessége abban rejlik, hogy a bikini szó elejét a latin bi („kettős”) előtagnak veszi, s lecseréli a mono („egyetlen”) szóra. (Lásd: népetimológia, szándékos szóferdítés.)

A tankini a bikini alsó részéből és egy ujjatlan pólóból (az amerikai angolban: tank top) áll.

A bikini alsó darabjának mérete az 1980-as években csökkenni kezdett, Brazíliában kialakult az ún. tanga (thong, g-string).