Bikin (település)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Bikin
Бикин, памятник ВОВ.jpg
Bikin címere
Bikin címere
Közigazgatás
Ország Oroszország
Föderációs alanyHabarovszki határterület
Irányítószám 682970
Körzethívószám 42155
Népesség
Teljes népesség15 928 fő (2017)[1] +/-
Földrajzi adatok
Időzóna UTC+10
Elhelyezkedése
Bikin (Oroszország)
Bikin
Bikin
Pozíció Oroszország térképén
é. sz. 46° 49′, k. h. 134° 15′Koordináták: é. sz. 46° 49′, k. h. 134° 15′
Bikin (Habarovszki határterület)
Bikin
Bikin
Pozíció a Habarovszki határterület térképén
Bikin weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Bikin témájú médiaállományokat.

Bikin (oroszul: Бикин) határterületi alárendeltségű város Oroszország ázsiai részén, a Habarovszki határterületen. A Bikini járás székhelye, de nem tartozik a járáshoz.

Népessége: 17 154 fő (a 2010. évi népszámláláskor).[2]

Elhelyezkedése[szerkesztés]

A Habarovszki határterület legdélibb városa. Habarovszktól 215 km-re délre, a Szihote-Aliny nyugati előhegyeinek lábánál, a Bikin jobb partján helyezkedik el, a torkolattól kb. 20 km-re keletre. Vasútállomás a transzszibériai vasútvonal Habarovszk–Vlagyivosztok közötti szakaszán. A városon át vezet az „Usszuri” nevű A370-es főút.

Története[szerkesztés]

A vasútvonal építésekor, az állomás és a Bikin vasúti hídjának építésekor, 1895-ben keletkezett kozákok településeként. 1938-ban nyilvánították várossá, 1965-től járási székhely.

A várostól 36 km-re, az Usszurin átívelő hídnál közúti határátkelő van az orosz-kínai határon: Pokrovka–Zsaohe.

Gazdaságában a vasúthoz kapcsolódó tevékenység mellett jelentős szerepet játszik a fakitermelés és-feldolgozás.

Helytörténeti múzeumát, melynek többek között udege (a térség őslakosai) néprajzi gyűjteménye is van, 1979-ben alapították és 1984-ben nyitották meg.[3]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. http://www.gks.ru/free_doc/doc_2017/bul_dr/mun_obr2017.rar, 2017. július 31.
  2. A 2010. évi népszámlálás adatai. Oroszország statisztikai hivatala. [2013. május 23-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2019. november 3.)
  3. Helytörténeti múzeuma (Hozzáférés: 2019-10-22)

Források[szerkesztés]