Bethlen Domokos
| Bethlen Domokos | |
| Született | 1810. március 15. nem ismert |
| Elhunyt | 1866. március 10. (55 évesen) Bécs |
| Állampolgársága | magyar |
| Szülei | Bethlen Sámuel |
| Foglalkozása |
|
| Tisztsége |
|
| Sírhelye | Házsongárdi temető (Kertek, 428. Iktári Bethlen kripta)[1][2][3] |
Gróf iktári Bethlen Domokos (1810. március 15. – Hetzendorf /ma Bécs, Meidling/,[4] 1866. március 10.) császári és királyi kamarás, a Szent János-rend lovagja, a magyar nyelvű elméleti közgazdasági irodalom első szerzője.
Élete
[szerkesztés]Bethlen Gábor fejedelem testvérének, Istvánnak egyenes ági leszármazottja, Bethlen Sámuel és Simén Klára fia, Erdély leggazdagabb birtokosainak egyike volt. Apját korán elvesztette; a jó gazdasszony hírében álló anyja nevelte. Kolozsvári tartózkodása idején a Pergő Celesztin-féle színtársulatot anyagilag is támogatta, de politikailag is kiállt mellettük a német társulatot pártoló guberniummal szemben. Egyike volt a kolozsvári vívóiskola alapítóinak.[5] Az 1834. évi erdélyi országgyűlésen Kolozs vármegye küldötteként vett részt, ekkor még liberálisként. Az 1841-es és 1847-es országgyűlésre azonban már a konzervatívok pártját gyarapította; közben Bécsbe költözött, ahol házat is vett. Felesége Wesselényi István lánya, Zsuzsanna volt, aki gyermektelen lévén elvált tőle, hogy lehetőséget adjon férjének az újranősülésre és az utódokra. Bethlen Domokos azonban nem nősült meg, és halálával kihalt az iktári Bethlen család.
Mauzóleuma a kolozsvári Házsongárdi temetőben van. Az ő megrendelésére épített kriptát az iktári Bethlen család számára a legfrissebb adatok szerint nem Ybl Miklós tervezte, hanem az Ybllel kortárs fővárosi építész, műegyetemi tanár, Szkalnitzky Antal akadémikus.[6] Neoromán kriptájának homlokzatán a családi címer, rajta két átlőtt nyakú hattyú látható. Eredetileg az épület az 1866-ban elhunyt Bethlen Domokos és húga, az 1871-ben elhalálozott gróf Bánffy Miklós főispán neje, Bethlen Kata mauzóleuma, de ide temetkezett nagyrészt a Bánffy család is.[7][8]
Munkássága
[szerkesztés]A nemzeti jólétről című műve (Bécs, 1831; reprint kiadása Budapest: Aula, 2003. Magyar Közgazdasági Klasszikusok sorozat), amelyet I. Gr. B. D. kezdőbetűkkel jelzett, az úgynevezett főúri reformirodalom egyik első példája, egyben az első magyar nyelvű tudományos igényű közgazdasági könyv. Ebben német források (Johann Friedrich Eusebius Lotz és Karl Heinrich Rau) alapján többek között Adam Smith elméletét tárgyalja. A láthatatlan kéz elméletét csak bizonyos korlátozással fogadja el: „azon régula pedig, hogy az egyes emberek jólléte elősegélése által, a közönséges jóllét is megalapíttatik, és mozdítódik elő, csak azon szoros meghatározás alatt lesz foganatos, ha az igazgatás az emberi haszonkeresést, mihelyt az a mások jóllétét a maga hasznának fel akarja áldozni, mérsékli, a maga törvényes határára visszautasítja, s annak az egészre befolyható káros következését megakadályoztatja.”
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ https://web.archive.org/web/20251020165916/https://muvelodesfolyoirat.ro/a-felujitott-iktari-bethlen-kripta/
- ↑ https://adt.arcanum.com/hu/view/Muemlekvedelem_2014/?pg=185&layout=s
- ↑ https://archive.today/2025.10.23-154441/https://hazsongardalapitvany.ro/index.php?option=com_content&view=article&id=212&bytopo=428
- ↑ 1892-ben Bécs 12. kerületével, Meidlinggel egyesített Hetzendorf
- ↑ Killyéni András: Sportélet a reformkori Kolozsváron. Korunk, (2006. október)
- ↑ Iktári Bethlen-kripta a kolozsvári Házsongárdi temetőben. (Kertek, Iktári Bethlen kripta, 510.) A szentélyben és belül a kriptában nyolc koporsó (egy üres) található, itt nyugszanak: Bethlen Domokos (1810–1866), és húga iktári Bethlen Kata (1814–1871) grófnő, és első házasságából származó fia: Kornis Ádám (1832–1868); ide 1868 szeptemberében újratemetve gróf Bethlen Sámuelné Simén Klára (1781–1845); Bánffy György gróf (1843–1929) felesége, báró Bánffy Irma (1851–1875); nagybarcsai Barcsay Tamás (1868–1936) és Muzsay Kálmánné Nika Mária (1880–1975). A kripta déli és nyugati fala előtt a Bánffy család tagjai temetkeztek: Az épület déli fala mentén az első sírban gróf Bánffy Miklós (1801–1894) nyugszik, mellette pihen fia, Bánffy György (1843–1929), majd Bánffy Miklós (1873–1950) író, politikus sírja következik. A kripta nyugati fala előtt temetkezett Bethlen Kata és Bánffy Miklós lánya, a későbbi Berchtold Richárdné Bánffy Erzsébet (1841–1913). Építtető: Iktári Bethlen Domokos gróf (1810–1866), épült Szkalnitzky Antal tervei alapján.Gaal György: A felújított iktári Bethlen-kripta – Művelődés Folyóirat, online (magyar nyelven). muvelodesfolyoirat.ro. [2025. október 20-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2025. október 20.)
- ↑ Bethlen (iktári) – Bánffy család sírboltjának képei a Hazsongárd Alapítvány adatbázisában., 2025. október 23. [2025. október 23-i dátummal az eredetiből archiválva].
- ↑ Rábóczki Janka: A házsongárdi temető című cikke a Civkult (Civil Kulturális Egyesület) honlapján.. [2016. március 4-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2010. március 16.)
Források
[szerkesztés]- Bekker Zsuzsa: Gróf Bethlen Domokos gazdaságelméleti műve és a „főúri” reformirodalom. In Emlékkönyv Csetri Elek születésének nyolcvanadik évfordulójára. Szerk. Pál Judit és Sipos Gábor. Kolozsvár: Erdélyi Múzeum-Egyesület. 2004. 18–34. o. ISBN 973-8231-42-6
- Kőváry László: A millennium századában Erdélyben kihalt főúri családok s visszaemlékezés végső sarjai szereplésére. Erdélyi Múzeum, XVIII. évf. 4. sz. (1901) 202–217. o.
- Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái I. (Aachs–Bzenszki). Budapest: Hornyánszky. 1891.
- Gaal György: A felújított iktári Bethlen-kripta. Művelődés, LXVII. évf. 12. sz. (2014) 18–20. o.
- Csécs Kinga Emőke: A kolozsvári iktári Bethlen-kripta építéstörténete a levelezések tükrében. Műemlékvédelem, LVIII. évf. 3. sz. (2014) 172–193. o.
.svg){kind=small}