Betegosztályozás
A betegosztályozás, más néven triázs (az elnevezés a francia triage, azaz osztályozás szóból ered) egy olyan folyamat, amely során a betegek ellátási sorrendjét a betegségük súlyossága alapján határozzák meg, mivel az ellátáshoz szükséges források valamilyen szempontból térben és/vagy időben korlátozottak. Könnyen értékelhető tünetek alapján meghatározható a szükséges ellátás szintje és időbelisége, az ellátás sorrendje. A betegosztályozás helyszíne szerint elkülönítünk intézeti triázst és intézeten kívüli, helyszíni triázst (például a tömegbalesetek, tömegszerencsétlenségek, katasztrófák, háborús vagy terrorcselekmény sújtotta körülmények).
A betegosztályozás története
[szerkesztés]Katonai medicinához kapcsolódó gyökerei vannak. Már a középkorból vannak írásos emlékek. Dominique-Jean Larrey (1766-1842) meghatározó alakja volt a betegosztályozás történetének. Napóleon fősebésze volt. Nevéhez kötődik egy harctéri ellátási elv bevezetése (1812, borogyinói csata). Megalkotta a mozgó hadikórház fogalmát is. Az ellátás alapelve alapján az elsősegély 15 percen belül kellett hogy megtörténjen annak érdekében, hogy a sebészi definitív ellátás 24 órán belül megvalósulhasson.
Larrey-féle harctéri sérülésosztályozás alapjai
[szerkesztés]- Azok, akik valószínűleg túlélik, függetlenül attól, hogy milyen ellátásban részesülnek.
- Azok, akik valószínűleg meghalnak, függetlenül attól, hogy milyen ellátásban részesülnek.
- Azok, akik esetében az azonnali beavatkozás pozitív eredményt hozhat.
Végül a katonai medicinából fokozatosan elkezdett át szivárogni a sürgősségi ellátásba a betegosztályozás.
Nemzetközi triázsrendszerek
[szerkesztés]A 2000-es évektől a legelterjedtebb betegosztályozási rendszerek és a hozzájuk kötődő skálák:
- Australian Triage Scale (ATS)
- Canadian Emergency Department Triage and Acuity Scale (CTAS)
- Manchester Triage System (MTS)
- Emergency Severity Index (ESI)
- Gruppo Formazione Triage (GFT)
- Geneva Emergency Triage Scale (GETS)
- Soterion Rapid Triage Scale (SRTS)
- Cape Triage Score (CTS)
- Taiwan Triage System (TTS)
Ipswich Betegosztályozó Skála (Ipswich Triage Scale - ITS)
[szerkesztés]A világon meghatározó intézeti betegosztályozási kategória-rendszerek ezen alapulnak (1977). Az Ipswich kórházban (Ausztrália) került kidolgozásra. Gyors, és egyszerű sürgősségiállapot-értékelés, ami alapján a betegek egyes kategóriákba való elkülönítése elvégezhető. Ez az első ötfokozatú skála.
Milyen gyorsan kell látnia a beteget az osztályozó ápoló értékelése alapján?
- Másodperceken belül
- Perceken belül
- Egy órán belül
- Órákon belül
- Napokon belül
Az ITS alapú betegosztályozási skálát 1994 óta vezették be országosan egységesen (National Triage Scale), majd 2000 óta újabb validációk és kutatások alapján Ausztrál-ázsiai Betegosztályozási Skálaként fogadták el (ATS - Australian Triage Scale).
Ausztrál-ázsiai Betegosztályozási Skála (Australasian Triage Scale - ATS)
[szerkesztés]Ez alapján az osztályozást ápoló végzi. Az egyes prioritási kategóriákhoz azokat az időket rendelték, amin belül az első észlelést egy orvosnak is meg kell tennie. Az ATS jelentősége abban is lemérhető, hogy számos országban klinikai indikátor, melyhez finanszírozási rendszer kapcsolódik.
| Kategória | Jellemzők | Ráfordítás az ellátói
egység teljesítményéből |
|---|---|---|
| ATS 1 | Azonnali ellátás | 100% |
| ATS 2 | 10 percen belüli ellátás | 80% |
| ATS 3 | 30 percen belüli ellátás | 75% |
| ATS 4 | 60 percen belüli ellátás | 70% |
| ATS 5 | 120 percen belüli ellátás | 70% |
Manchester Betegosztályozási Rendszer (Manchester Triage System - MTS)
[szerkesztés]1997-ben alapult. ATS-t veszi alapul. Főleg Nagy Britanniában és Németországban alkalmazzák. Az osztályozás rendszere 52 vezető tünetre épül, ami egy algoritmus (flowchart) alapját képezi, pl.: fejfájás, hasi fájdalom. Ezek közül kivételt képez, ha a beteg életveszélyes állapotban van, elviselhetetlen fájdalomról panaszkodik vagy eszméletlen. Gyermekgyógyászatban is alkalmazzák ezt a rendszert.
Kanadai Betegosztályozási és Súlyossági Skála (Canadian Triage and Acuity Scale - CTAS)
[szerkesztés]A CTAS-t alapvetően az ATS alapján dolgozták ki. Elsőként Új-Brunswickben vezették be 1999-ben, Kanadában. Folyamatosan aktualizálják. Az osztályozás alapjául hasonlóan az érkezés és az első orvosi észlelés közti idő szolgál. Az elsődleges értékeléskor viszonylag részletes tünet- és panaszlista alapján dolgoznak az ápolók. Az osztályozást egy meghatározott idő múlva, vagy ha a páciens állapotában változás áll be, újra elvégzik. Módosított változata létezik gyermekgyógyászati és vidéki sürgősségi ellátásra is.
| Kategóriák | Jellemzők | |
|---|---|---|
| CTAS 1 | Újraélesztendő | Azonnali ellátás |
| CTAS 2 | Életveszélyes | 15 percen belüli ellátás |
| CTAS 3 | Sürgős | 30 percen belüli ellátás |
| CTAS 4 | Halasztott sürgős | 1 órán belüli ellátás |
| CTAS 5 | Nem sürgős | 2 órán belüli ellátás |
Sürgősségi Súlyossági Index (Emergency Severity Index - ESI)
1998-ban dolgozták ki az Amerikai Egyesült Államokban. Ötosztatú betegosztályozó skála. A prioritás felállításának alapját a betegség súlyossága és az ellátáshoz szükséges erőforrások határozzák meg. Az ESI 1-2 életveszélyes állapotnak minősül, míg az ESI 3-5 kategóriák esetén a vitális paraméterek és az ellátáshoz szükséges források határozzák meg a súlyosságot. A rendszert Európában svájci ellátási környezetre is adaptálták.
Helyszíni triázsrendszerek
[szerkesztés]STaRT (Simple Triage and Rapid Treatment)
[szerkesztés]Az USA-ban dolgozták ki. Mentőápolók, tűzoltók és katonák általános kiképzése során oktatott tömeges helyzet kezelési forma. Számos hadsereg vezette be és jelenleg is alkalmazza. A polgári életben tömeges balesetek, tömegrendezvények biztonsági terveiben is szerepel, mint ellátási elv és katasztrófahelyzetek esetén (pl. földrengésnél) is alkalmazták már. Az ellátónak különbséget kell tennie a súlyos, azonnali szállítást igénylő esetek és a könnyű esetek között.
A START betegosztályozási kategóriák:
- akiken már nem lehet segíteni
- akik azonnali szállítást igényelnek
- akik szállítása halasztható
- könnyű sérültek, akiknek nincs szükségük sürgős ellátásra
JumpSTART - gyermekekre adaptált változat
Magyar Betegosztályozási és Súlyossági Skála - HuTAS
[szerkesztés]| Triázskategória | Ellátás megkezdése |
|---|---|
| Kritikus | azonnal |
| Életveszélyes | 15 percen belül |
| Sürgős | 30 percen belül |
| Sürgető | 60 percen belül |
| Halasztható | 120 percen belül |
- 1. szint
- Resustitatio / azonnali kategória:
Az életet vagy végtagot veszélyeztető állapotok tartoznak ebbe a kategóriába. Halaszthatatlan, agresszív beavatkozások szükségesek. Az állapotromlás veszélye azonnali. Példa: szívmegállás, légzésleállás, súlyos trauma, sokk, légzési elégtelenség, megváltozott tudat (GCS 2-8).
- 2. szint
- Kritikus kategória:
A beteg állapota potenciálisan életveszélyes vagy a végtag veszélyben van. A maximális várakozási idő az orvosra 15 perc, viszont azonnali szakápolói teendők vannak (pl. pozicionálás, oxigénterápia, vénabiztosítás stb.).
- Példa:
- Légszomj, légzési elégtelenség (mérsékelt nehézlégzés)
- Vérhányás (ülő állapotban szédül)
- Magas vérnyomás (tünetekkel járó szisztolés RR >220 Hgmm vagy diasztolés RR >130 Hgmm)
- Megváltozott tudati állapot (GCS 9-12)
- Láz >38 °C, szeptikus küllem és tünetek, legalább 2 SIRS kritérium - beleértve láz! - pozitív)
- Szív eredetű mellkasi fájdalom
- Nem szív eredetű mellkasi fájdalom (egyéb, jelentős szúró és tépő jellegű mellkasi fájdalom)
- Hasi fájdalom (erős fájdalom, a fájdalom skálán 8-10/10 erősségűnek jelzett)
- Fejfájás (erős, hirtelen fellépő, "még sohasem fájt így a fejem" jellegű)
- Magas rizikójú traumás sérülés - tompa, nem nyilvánvaló sérülés (gyalogos gázolás)
Fontos a gyors orvosi beavatkozás és az éberség, hiszen a 2. triázskategóriába besorolt beteg súlyos állapotú, illetve állapota gyorsan romolhat és újraélesztésre kerülhet sor.
- 3. szint
- Sürgős kategória:
A beteg állapota sürgősségi beavatkozást igénylő súlyos probléma irányába haladhat. Az állapot jelentős tünetekkel járhat, ami a munkavégzést vagy a mindennapi élettevékenységhez szükséges képességeket befolyásolhatja. Vitális paramétereik általában a normál tartományban vagy a normál értékek felső, illetve alsó határán vannak. A sürgős kategóriába besorolt betegek maximális várakozási ideje 30 perc. De ne felejtsük el, hogy ezen betegek felügyeletet igényelnek, akár a váróteremben is.
- Példa:
- Légszomj, nehézlégzés (enyhe)
- Magas vérnyomás (szisztolés RR >220 Hgmm vagy diasztolés RR >130 Hgmm tünetek nélkül)
- Hányás és vagy hányinger (enyhe kiszáradás)
- Hasi fájdalom (közepes fájdalom 4-7/10)
- Fejfájás (közepes fájdalom 4-7/10)
- 4. szint
- Kevésbé sürgős kategória:
A beteg állapota, illetve a panaszai visszavezethetőek az életkorukra, illetve lehetséges állapotromlásuk várhatóan megelőzhető egy vagy két órán belüli beavatkozással. A kevésbé sürgős kategóriába besorolt betegek maximális várakozási ideje 60 perc.
- Példa:
- Zavartság (krónikus, az általában tapasztalt tudatállapottól nem eltérő)
- Húgyúti fertőzések és panaszok (enyhe vizelési zavar)
- Székrekedés (enyhe fájdalom <4/10)
- 5. szint
- Halasztható kategória:
A beteg panaszai akutak, de nem sürgősek, vagy a panaszok egy krónikus állapot részei lehetnek bizonytalan állapotromlással vagy anélkül. A betegség vagy sérülés vizsgálata elhalasztható, vagy a kórház, egészségügyi intézmény más területére átirányítható. A halasztható kategóriába besorolt betegek maximális várakozási ideje 2 óra.
- Példa:
- Hasmenés (enyhe, nincs jelentős folyadékvesztés vagy kiszáradás)
- Kisebb harapásos sérülések (+/- enyhe akut perifériás fájdalom)
- Komplikációmentes kötéscsere
- Gyógyszerfelírás kérése
Forrás
[szerkesztés]- Betlehem József. A sürgősségi ellátás elméleti és gyakorlati alapjai. Medicina (2015)
- Kádár B. Diagnosztikus és terápiás eljárások a prehospitális gyakorlatban. TrustAir Kft. (2014)