Ugrás a tartalomhoz

Bernhard Kellermann

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Bernhard Kellermann
Született1879. március 4.
Fürth, Bajor Királyság
Elhunyt1951. október 17. (72 évesen)
Klein Glienicke(wd), Potsdam, Német Demokratikus Köztársaság
Állampolgársága
Nemzetiségenémet Németország
Foglalkozása
Tisztségea Volkskammer tagja
IskoláiMüncheni Műszaki Egyetem
KitüntetéseiA Német Demokratikus Köztársaság Nemzeti Díja
SírhelyePotsdami új temető
A Wikimédia Commons tartalmaz Bernhard Kellermann témájú médiaállományokat.

Bernhard Kellermann (Fürth, 1879. március 4. –‎ Klein Glienicke, 1951. október 17.) német író és költő.

Élete

[szerkesztés]
Bernhard Kellermann és Otto Nagel(wd) professzor, festőművész, a Művészeti Akadémia elnöke

Bernhard Kellermann 1899-ben iratkozott be a Müncheni Műszaki Egyetemre, kezdetben általános tanulmányokat folytatott, de később a német irodalomra és festészetre összpontosított. 1904-től kezdődően regényírói hírnevet szerzett olyan korai műveivel, mint a Yester und Li, és 1939-ig rendkívüli sikereket ért el 183 kiadással.

Az Ingeborg (1906) című regénye lenyűgöző, 131 kiadásban kelt el (1939-ig).

Az első világháború előtti években regényei az Egyesült Államokban és Japánban tett utazásait követően jelentek meg. Das Meer (A tenger) című regényéből Peter Paul Felner(wd) és a Sofar-Film-Produktion GmbH filmet készített, kiemelkedő filmsztárok közreműködésével.[1] Fő műve az 1913-as Der Tunnel volt. A kötet mind számára, mind kiadója, az S. Fischer Verlag(wd) számára nagy sikert aratott: a példányszám meghaladta az egymilliót, és a művet 25 nyelvre fordították le. Kellermann művei egyre kritikusabban viszonyultak a társadalomhoz, és közvetlenül kapcsolódtak a valós eseményekhez; korábbi írásait az impresszionizmus és a próza jellemezte. Az első világháború alatt Kellermann tudósítóként dolgozott a Berliner Tageblattnál(wd), Berlin egyik legbefolyásosabb újságjánál, és számos háborús tudósítást publikált.

1920-ban jelent meg a Der 9. November (November kilencedike) című regénye, amelyben kritikusan érvelt a katonák és tisztek néppel szembeni viselkedése ellen. Ez a könyv Kellermannt a náci korszakban kudarcra ítélte.

1922-től kezdődően számos kisregényt és novellát írt. 1926-ban Kellermann tagja lett a porosz költői akadémiának, amelyből 1933-ban kizárták. 1926-ban elvált Lene Schneider-Kainertől(wd),[2] miközben két évig tartó, hosszú odüsszeián vett részt, gyakran szamárháton vagy karavánnal utazva Oroszországba, Perzsiába, Indiába, Burmába, Thaiföldre, Vietnámba, Tibetbe, Hongkongba és Kínába látogatott.

November kilencedike című regényét betiltották és nyilvánosan elégették. Kellermann nem menekült el az országból, és nem tanúsított ellenállást, de olcsó regényeket(wd) írt. A náci diktatúra összeomlása után Kellermann Johannes R. Becherrel dolgozott együtt az NDK Kulturális Szövetségében(wd). Tagja volt a kelet-német Volkskammernek(wd), valamint a Német-Szovjet Barátság Társaságának elnöke. A háború utáni években Kelet-Németország iránti elkötelezettsége a nyugatnémet könyvkereskedők bojkottjához vezetett. Neve feledésbe merült. Már 1951-ben bekövetkezett halála előtt röviddel mindkét német állam íróit összefogta, hogy egységes megbeszéléseket tartsanak.

Bernhard Kellermann a potsdami új temetőben nyugszik.

Művei

[szerkesztés]
Bernhard Kellermann legnépszerűbb műve több millió példányban kelt el 25 nyelven, és négy film is készült belőle.
  • Yester und Li, regény (1904)
  • Ingeborg, regény (1906)
  • Der Tor, regény (1909)
  • Das Meer [The Sea], regény (1910)
  • Ein Spaziergang in Japan, Reisebericht, útleírás (1910)
  • Sassa yo Yassa. Japanische Tänze, (1911)
  • Der Tunnel, regény (1913)
  • Der Krieg im Westen, Kriegsbericht, (1915)
  • Krieg im Argonnerwald, Kriegsbericht, haditudósítás (1916)
  • Der 9. November, regény (1920)[3]
  • Die Heiligen, regény (1922)
  • Schwedenklees Erlebnis, (1923)
  • Die Brüder Schellenberg, regény (1925)
  • Die Wiedertäufer von Münster, dráma (1925)
  • Auf Persiens Karawanenstraßen, útleírás (1928)
  • Der Weg der Götter. Indien, Klein-Tibet, Siam, útleírás (1929)
  • Die Stadt Anatol, regény (1932)
  • Jang-tse-kiang (1934)
  • Lied der Freundschaft, (1935)
  • Das blaue Band, (1938)
  • Meine Reisen in Asien, (1940)
  • Georg Wendlandts Umkehr, (1941)
  • Was sollen wir tun?, esszé (1945)
  • Totentanz, (1948)
  • "Wir kommen aus Sowjetrußland", riport (1948)

Posztumusz

[szerkesztés]
  • Bernhard Kellermann zum Gedenken. Aufsätze, Briefe, Reden 1945-1951 (1952)

Magyarul megjelent

[szerkesztés]
  • Az alagút. Regény (Der Tunnel); ford. Nitsch Lőrinc; Athenaeum, Bp., 1913 (Athenaeum könyvtár)
  • Háború az Argonneokban (Krieg im Argonnerwald); Athenaeum, Budapest, 1916 · Fordította: Emődi Hajós Zsuzsa
  • A bolond. Regény; ford. Fehér Margit; Kultúra, Bp., 1921
  • Schwedenklee utolsó szerelme. Regény; ford. Szederkényi Anna; Újságüzem Ny., Bp., 1924 (Halhatatlan könyvek)
  • Ingeborg; ford. Bán Margit, Fővárosi Kiadó, Bp., 1924
  • A Schellenberg testvérek. Regény; ford. Peterdi István; Pantheon, Bp., 1926 (A regény mesterei)
  • Anatol az olajváros; ford. Emődi Hajós Zsuszsa; Nova, Bp., 1933
  • Barátok (Das Lied der Freundschaft) – Nova Irodalmi Intézet, Budapest, 1936 · Fordította: Emődi Hajós Zsuzsa
  • A kék szalag; ford. Fodor József;Athenaeum, Bp., 1939
  • Georg Wendlandt három asszonya. Regény (Georg Wendlandts Umkehr) – Nova Irodalmi Intézet, Budapest, 1942 · Fordította: Gáspár Miklós
  • Az alagút. Regény (Der Tunnel) – Kossuth, Budapest, 1970 (Fantasztikus sorozat) · Fordította: Nitsch Lőrinc · utószó Kuczka Péter · Illusztrálta: Kass János
  • A Schellenberg testvérek (Die Brüder Schellenberg) – Aldina, Budapest, 1994 · ISBN 9637394265 · Fordította: Peterdi István
  • A kék szalag (Das blaue Band) – ABTC, Budapest, 1997 · ISBN 9638219238 · Fordította: Fodor József
  • Anatol az olajváros (Die Stadt Anatol) – Digi-Book Magyarország, 2022 · ISBN 9789635595051 · Fordította: Emődi Hajós Zsuzsa

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. ↑ Das Meer (film)
  2. ↑ Lene Schneider-Kainer, született Lene Schneider (1885 – 1971), zsidó-osztrák festő volt, Sigmund Schneider festő lánya.
  3. ↑ Kellermann, Bernhard. Der 9. November. Robert M. McBride & Company 

Fordítás

[szerkesztés]
  • Ez a szócikk részben vagy egészben a Bernhard Kellermann című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

További információk

[szerkesztés]
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Bernhard_Kellermann&oldid=28514680”