Berkenyevirágmoly

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Infobox info icon.svg
Berkenyevirágmoly
Argyresthia conjugella.jpg
Természetvédelmi státusz
Nem szerepel a Vörös listán
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Ízeltlábúak (Arthropoda)
Altörzs: Hatlábúak (Hexapoda)
Osztály: Rovarok (Insecta)
Alosztály: Szárnyas rovarok (Pterygota)
Alosztályág: Újszárnyúak (Neoptera)
Öregrend: Lepkealakúak
(Lepidopteroidea)
Rend: Lepkék (Lepidoptera)
Alrend: Valódi lepkék (Glossata)
Alrendág: Heteroneura
Öregcsalád: Yponomeutoidea
Család: Pókhálós molyfélék
(Yponomeutidae)
Alcsalád: Argyresthiinae
Nem: Argyresthia
Faj: A. conjugella
Tudományos név
Argyresthia conjugella
Zeller, 1839
Hivatkozások
Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Berkenyevirágmoly témájú kategóriát.

A berkenyevirágmoly (Argyresthia conjugella) a valódi lepkék (Glossata) alrendjébe tartozó pókhálós molyfélék (Yponomeutidae) családjának egyik, hazánkban csak alkalomszerűen előforduló faja.

Elterjedése, élőhelye[szerkesztés]

Palearktikus faj. Első hazai példányai 1959-ben kerültek elő a keszthelyi fénycsapdából.

Megjelenése[szerkesztés]

Barna szárnya sárgán foltozott. A szárny fesztávolsága 13–14 mm.

Életmódja[szerkesztés]

Évente egy nemzedéke nő fel. A bábok telelnek át a talajban.

A lepkék nyáron rajzanak. Petéiket elsősorban a berkenye (Sorbus; főként a Sorbus aucuparia, másodsorban az alma gyümölcsére rakják. Egy-egy gyümölcsbe akár 25 hernyó is befurakodhat, és ilyenkor a gyümölcs deformálódik.

Kárképe markánsan különbözik almamolyétól: hernyói a gyümölcs héja alatt aknáznak. Összevissza kanyargó járatokat rágnak az alma húsába, és eközben nem hatolnak be a magházba. A hernyók a nyár végére fejlődnek ki. Ekkor finom szálon leereszkednek a talajra, és ott bebábozódnak.

További információk[szerkesztés]