Berillium-jodid
| berillium-jodid | |||
| |||
| a berillium-jodid szerkezete | |||
| Más nevek | berillium-dijodid berillium(II)-jodid | ||
| Kémiai azonosítók | |||
| CAS-szám | 7787-53-3 | ||
| PubChem | 82231 | ||
| ChemSpider | 74209 | ||
| |||
| |||
| Kémiai és fizikai tulajdonságok | |||
| Kémiai képlet | BeI2 | ||
| Moláris tömeg | 262,82 g·mol−1 | ||
| Megjelenés | fehér tűs kristályok | ||
| Sűrűség | 4,325 g·cm−3 (20 °C) | ||
| Olvadáspont | 510 °C | ||
| Forráspont | 590 °C | ||
| Oldhatóság (vízben) | hevesen reagál | ||
| Oldószerei | oldódik etanolban és dietil-éterben, kismértékben oldódik a szén-diszulfidban | ||
| Kristályszerkezet | |||
| Kristályszerkezet | rombos | ||
| Termokémia | |||
| Std. képződési entalpia ΔfH |
−192,5 kJ/mol | ||
| Standard moláris entrópia S |
130 J/mol K | ||
| Hőkapacitás, C | 71,14 J/(mol × K) | ||
| Veszélyek | |||
| Főbb veszélyek | nagyon mérgező, egészségre veszélyes, környezetre veszélyes, | ||
| R mondatok | R49 R25 R26 R36/37/38 R43 R48/23 R51/53 | ||
| S mondatok | S53 S45 S61 | ||
| Rokon vegyületek | |||
| Azonos kation | Berillium-fluorid Berillium-klorid Berillium-bromid | ||
| Azonos anion | Magnézium-jodid kalcium-jodid Stroncium-jodid Bárium-jodid Rádium-jodid | ||
| Az infoboxban SI-mértékegységek szerepelnek. Ahol lehetséges, az adatok standardállapotra (100 kPa) és 25 °C-os hőmérsékletre vonatkoznak. Az ezektől való eltérést egyértelműen jelezzük. | |||
A berillium-jodid a hidrogén-jodid berilliumsója, képlete BeI2. Higroszkópos, nagyon mérgező anyag. Tetragonális[1] vagy rombos fehér tűs kristályokat alkot. Hevesen reagál a vízzel.
Előállítása
[szerkesztés]Elő lehet állítani berillium és jód reakciójával 500–700 °C-on:[2][3]
De elő lehet állítani berillium-karbid és hidrogén-jodid reakciójával nitrogéngázban 600–700 °C-on:
Tulajdonságai
[szerkesztés]A berillium-jodid egy nagyon higroszkópos fehér por, hevesen reagál a vízzel, hidrogén-jodid keletkezik belőle:
A jódot fluor, klór és bróm kiszorítja a berillium-jodidból. Fluorral reagálva berillium-fluorid és jód-fluoridok keletkeznek belőle, klórral és brómmal reagálva berillium-klorid és berillium-bromid keletkezik belőle. Szilárdan és gőzfázisban is gyúlékony. Oxidálószerekkel, például kálium-permanganáttal vagy kálium-kloráttal reagálva elemi jód keletkezik belőle.[4] Gőzfázisban dimer. 1200 °C-on az elemeire bomlik. A képződési entalpiája 21,80 kJ/mol, párolgási entalpiája 70,5 kJ/mol. Három kristályszerkezete ismert.
A berillium-jodid különböző kristályszerkezetinek rácsállandói[3]
| Hőmérséklet tartomány | Kristályszerkezet | a [Å] | b [Å] | c [Å] | β |
|---|---|---|---|---|---|
| 290 °C alatt | rombos | 11,18 | 5,94 | 6,04 | - |
| 290 °C és 370 °C között | rombos | 18,0 | 16,69 | 11,43 | - |
| 370 °C felett | tetragonális | 5,84 | 5,70 | - | - |
Felhasználása
[szerkesztés]Nagy tisztaságú berillium előállításához használják. Forró volfrám izzószállal érintkezve bomlik.
Források
[szerkesztés]- ↑ Jean D'Ans, Ellen Lax, Roger Blachnik(Hrsg.): Taschenbuch für Chemiker und Physiker. 3. Elemente, anorganische Verbindungen und Materialien, Minerale, Band 3. 4. Auflage, Springer, 1997, ISBN 3-540-60035-3, S. 334
- ↑ Dale L. Perry, Sidney L. Phillips: Handbook of inorganic compounds. CRC Press, 1995, ISBN 978-0-8493-8671-8, S. 63 (korlátozott előnézet a Google Könyvekben).
- ↑ a b Kenneth A. Walsh: "Beryllium chemistry and processing", ASM International (2009). p. 118 (korlátozott előnézet a Google Könyvekben)
- ↑ C. L. Parsons: "The Chemistry and Literature of Beryllium", Chemical Publishing (1909). Volltext
Fordítás
[szerkesztés]Ez a szócikk részben vagy egészben a Berylliumiodid című német Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
Ez a szócikk részben vagy egészben a Beryllium iodide című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.