Berillium-borohidrid
Ellenőrzött
| Berillium-borohidrid | |
| IUPAC-név | Berillium-borohidrid |
| Más nevek | berillium-tetrahidroborát(1-) |
| Kémiai azonosítók | |
|---|---|
| CAS-szám | 17440-85-6 |
| PubChem | 6101896 |
| ChemSpider | 4809792 |
| SMILES | [Be+2].[BH4-].[BH4-] |
| InChIKey | ONQXRAXVSQRPSX-UHFFFAOYSA-N |
| UNII | 4GV25JT031 |
| Kémiai és fizikai tulajdonságok | |
| Kémiai képlet | Be(BH4)2 |
| Moláris tömeg | 38,70 g/mol |
| Ha másként nem jelöljük, az adatok az anyag standardállapotára (100 kPa) és 25 °C-os hőmérsékletre vonatkoznak. | |
A berillium-borohidrid szervetlen vegyület, képlete Be(BH4)2.
Szerkezete
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]A kristályszerkezete helikális polimer, melyben a BH4Be egységeket BH4 hidak kapcsolják össze.[1]
Előállítása
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Éterben oldott berillium-hidrid és diborán reakciójával lehet előállítani.
Felhasználása
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Trifenil-foszfinnal reagáltatva tiszta berillium-hidrid keletkezik belőle:[2]
- Be(BH4)2 + 2PPh3 → 2Ph3PBH3 + BeH2
Jegyzetek
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- ↑ Marynick, Dennis S. (1972. április 1.). "Crystal structure of beryllium borohydride". Inorganic Chemistry. 11 (4): 820–823. doi:10.1021/ic50110a033.
{{cite journal}}: Unknown parameter|coauthors=ignored (|author=suggested) (súgó) - ↑ Greenwood, N.N. (1999). Az elemek kémiája (1. ed.). Budapest: Nemzeti Tankönyvkiadó. 158. o. ISBN 963-18-9144-5.
{{cite book}}: Unknown parameter|coauthor=ignored (|author=suggested) (súgó)
Fordítás
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Ez a szócikk részben vagy egészben a Beryllium borohydride című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.