Berhida

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
A lap korábbi változatát látod, amilyen 2001:738:8c3:58f3:b934:9518:1c77:b1a3 (vitalap) 2018. december 20., 15:24-kor történt szerkesztése után volt. Ez a változat jelentősen eltérhet az aktuális változattól.
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Berhida
Szent Kereszt-templom
Szent Kereszt-templom
Berhida címere
Berhida címere
Berhida zászlaja
Berhida zászlaja
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióKözép-Dunántúl
MegyeVeszprém
JárásVárpalotai
Jogállás város
Polgármester Pergő Margit Cecília (független)[1]
Irányítószám 8181
Körzethívószám 88
Népesség
Teljes népesség5833 fő (2015. jan. 1.)[2] +/-
Népsűrűség135,42 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület42,72 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Berhida (Magyarország)
Berhida
Berhida
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 47° 06′ 47″, k. h. 18° 08′ 03″Koordináták: é. sz. 47° 06′ 47″, k. h. 18° 08′ 03″
Berhida (Veszprém megye)
Berhida
Berhida
Pozíció Veszprém megye térképén
Berhida weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Berhida témájú médiaállományokat.

Berhida város Veszprém megyében, a Várpalotai járásban, Várpalotától délre kb. 9,5 km-re. Hozzá tartozik 1926 óta Kiskovácsi és 1939 óta Peremarton (ma Peremarton-gyártelep).[3]

Története

A település már a rómaiak által is ismert volt, melyet a XX. század elején előkerült leletek (római település és temető) utalnak.

A Pallas nagy lexikona szerint "kisközség Veszprém vm. veszprémi j.-ban, (1891) 1032 magyar lak., postahivatallal és postatakarékpénztárral".

A terület legősibb birtokosa a veszprémi káptalan volt, az okiratok szerint már 1082-től. Az Árpád-házi királyok közül II. Géza is megfordult e helyen, a hagyomány szerint egyik látogatásakor vesztette el az ónból és horganyból öntött pecsétnyomóját. A pecsétnyomót 1811-ben találta meg egy földműves, a történelmi ritkaság a Magyar Nemzeti Múzeumban található.

Heti vásárát 1436-ban, országos vásárát pedig 1461-ben említik először, melynek jogát Mátyás király adományozta a városnak. 1532-ben rendi országgyűlést tartottak Berhidán.

A település a középkorban 1395-től oppidumnak (mezővárosnak) számított.

1895-ben készült el Berhida megállóhely a települést is érintő Lepsény–Veszprém-vasútvonalon, de itt 2007-ben megszűnt a személyforgalom.

Katolikus iskola 1717-től, református iskola 1768-tól működött.

1922-ben alapították az Ipari Robbanóanyaggyárat - mely révén rohamléptű fejlődés következett be.

Az 1985. augusztus 15-én bekövetkezett, a Richter-skála szerinti 5,2 erősségű földrengésnek az epicentruma volt Berhida.

1993-tól megrendezésre kerülő 3 napos Berhidai Napok rendezvénysorozat látogatottsága a 6-8000 főt is meghaladja alkalmanként.

1995-1996 a Várpalota és régiója Környezetvédelmi Rehabilitációs Program keretében összközművessé vált a település.

2004. július 1-jén városi címet kapott a település.

A mai Berhida három helység: Berhida, Peremarton (Peremarton gyártelep) és Kiskovácsi egyesüléséből jött létre. A Balaton-felvidék északkeleti és a Mezőföld északi határán, a Bakony déli nyúlványain, a Séd folyó völgyében, az M7-es autópálya és a 8-as főút között félúton található.

A településen található: 2 óvoda, 2 általános iskola (Ady Endre és II. Rákóczi Ferenc általános iskola), 2 művelődési ház és 2 közkönyvtár, családsegítő központ, benzinkút, 2 bankfiók. A településüzemeltetést önálló szervezet látja el. Részese a Várpalota Kistérség Többcélú Társulásának, melynek keretén belül mikrotérségi feladatot lát el. Jó nevű, külföldön is ismert festő- és fafaragó művészek élnek a településen. A város sportját 2 labdarúgó csapat és országos elismerésekkel büszkélkedő birkózó sportegyesület reprezentálja.

Közélete

Polgármesterei

Jelenleg
  • Pergő Margit Cecília (független)
Korábban
  • Lajosfalvi József (független)

Népesség

A település népességének változása:

A 2011-es népszámlálás idején a lakosok 85%-a magyarnak, 2,3% németnek, 9,9% cigánynak, 0,2% románnak mondta magát (14,9% nem nyilatkozott). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 42,9%, református 8%, evangélikus 0,7%, felekezeten kívüli 20% (26,1% nem nyilatkozott).[4]

Nevezetességei

Ismert emberek

Közlekedés

A településen helyi autóbuszjárat üzemel, melynek szolgáltatóját nyilvános pályázat útján választotta ki az Önkormányzat.

A közforgalmú helyi menetrend szerinti autóbuszjárat üzemeltetését Pénzes Géza egyéni vállalkozó végzi.

Környező települések

Vilonya, Küngös, Ősi, Papkeszi, Pétfürdő.

Képgaléria

Források

  1. Berhida települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2016. február 18.)
  2. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2015. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2015. szeptember 3. (Hozzáférés: 2015. szeptember 4.)
  3. Berhida története a KSH online helységnévtárában
  4. Berhida Helységnévtár

További információk