Bergh Károly
| Bergh Károly | |
| Született | 1838[1] Varsány |
| Elhunyt | 1889. június 16. (50-51 évesen)[2][3] Budapest[2] |
| Foglalkozása | építész |
| Halál oka | öngyilkosság |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Bergh Károly témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Bergh Károly (Varsány,[4] 1838 – Budapest, 1889. június 16.)[5] magyar építész.
Élete és művei[szerkesztés]
Berg(h) Károly és Brodszky Ludovica fiaként született evangélikus családban. 1858-ban iratkozott be a bécsi Képzőművészeti Akadémia építészeti osztályára, ahol 1862 márciusáig az építészeti szakosztály hallgatója volt.[6] Az 1860-as évek elején Hencz Antal építésszel együtt széles körben ismert építészeti irodája volt. 1864-ben 300 forintot ajánlottak fel a Képzőművészeti Társulat számára egy folyóirat indítására. Eleinte Nagykanizsán, később pedig a fővárosban lakott állandóan. Gyógyíthatatlan betegsége miatt 51 éves korában Budapesten önkezével vetett véget életének. Gazdag ember volt, végrendeletében negyvenezer forintot hagyott jótékony célra.[7]
Ő volt a pesti régi városfal első tudományos felmérője is.[8]
Ismert épületei[szerkesztés]
- 1868: földszintes vonalzógyár, Budapest, Csengery utca 31. / Hunyadi tér 6.[9]
- 1869: Magyar–Hollandi Biztosító Rt., Budapest[10]
- 1870: lakóház, Budapest, Kálvin tér 8. / Török Pál u. 4. (csak az épület Török Pál utcai szárnyát tervezte ő)[11]
- 1874: (I.) Móritz-ház, Budapest, Múzeum u. 3.[8]
- 1874: Udvarnoky-ház, Budapest, Vámház körút 11.[8]
- 1875: Gregersen-ház, Budapest, Lónyay utca 29.[11][12]
- 1877: (II.) Móritz-ház, Budapest, Molnár u. 34.[8]
- 1892: Bergh-ház, Budapest, József körút 49.[13]
Ő építette a király mácsai vadászkastélyát (Schulz Ferencz tervei alapján).[7]
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ https://www.irodalmijelen.hu/2023-jan-21-1602/200-eve-szuletett-madach-imre-kevesbe-jo-szandeku-ferditesek
- ↑ a b https://adt.arcanum.com/hu/view/Lexikon_MagyarKepzomuveszekLexikona_01/?pg=202&layout=s&query=bergh
- ↑ FamilySearch Historical Records. (Hozzáférés: 2023. május 3.)
- ↑ Prokopp Gyula: Adatok az elpusztult nemespécselyi templomról c. írásában, amely a Műemlékvédelem 1963. évi 4. számában jelent meg (204. old.), születési helyeként a Veszprém megyei Varsányt adja meg, míg Farbaky Péter: A pesti Rottenbiller ház c. írásában, ami az F. Mentényi Klára által szerkesztett Műemlékvédelmi Szemle 1997/1-2. számában jelent meg (16. old.), születési helyeként a Nógrád megyei Varsányt jelöli meg.
- ↑ Budapest-Deák téri evangélikus egyházközség halotti anyakönyve 125/1889.
- ↑ Fleischer Gyula: Magyarok a bécsi Képzőmüvészeti Akadémián (Budapest, 1935) 31. old.
- ↑ a b Magyar képzőművészek lexikona, 181. o
- ↑ a b c d Déry, i. m., 29. o.
- ↑ https://maps.hungaricana.hu/hu/BFLTervtar/9221/
- ↑ https://pestbuda.hu/cikk/20221030_a_pesti_kavehazak_torzsvendege_volt_az_egri_remete_szaz_eve_hunyt_el_gardonyi_geza
- ↑ a b https://www.ferencvaros.hu/wp-content/uploads/2020/09/37_16_M01.pdf
- ↑ https://magyarnemzet.hu/archivum-magyarnemzet/2002/01/felujitjak-a-lonyay-palotat
- ↑ http://nagykorut.budapest.hu/jozsef-krt/49-2/
Források[szerkesztés]
- Szendrei János – Szentiványi Gyula: Magyar képzőművészek lexikona: Magyar és magyarországi vonatkozású művészek életrajzai a XII. századtól napjainkig. I. kötet (Abádi – Günther) Budapest: Közoktatásügyi Minisztérium. 1915. Több kötet nem jelent meg
- Déry Attila – Merényi Ferenc: Magyar Építészet 1867–1945. Urbino Kft., Szekszárd, 2000, ISBN 963-00-3490-5
- Prokopp Gyula: Adatok az elpusztult nemespécselyi templomról Műemlékvédelem, 1963. 4. szám, 204. old.
