Berg és Jülich hercegség

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Berg és Jülich hercegség
A Német-Római Császárság hűbéres állama
Herzogtum Jülich-Berg
Iuliacensis et Montensis Ducatus
14231795
Berg és Jülich hercegség címere
Berg és Jülich hercegség címere
Locator Duchies of Jülich and Berg (1560).svg
Fővárosa Düsseldorf

Berg és Jülich hercegség történelmi fejedelemség, a Német-római Birodalom hűbéres állama. A korábbi Berg hercegség (Ducatus Montensis) és Jülich hercegség egyesítésével, a Rajna jobb partján; az Alsó-rajna–vesztfáliai körzet része.

A Jülich és Berg Hercegség (Iuliacensis et Montensis Ducatus) térképe, 1645.

Története[szerkesztés]

A Német-római Birodalom tagja[szerkesztés]

1423-ban alakult, amikor I. Adolf bergi herceg saját birtokaihoz csatolta Jülich hercegséget: ez időtől a 19. század elejéig a két terület egy hercegség maradt.

A hercegséget 1511-ben III. János klevei herceg örökölte, és ekkor Düsseldorfot tette a hercegség székhelyévé. 1609-ben János Vilmos klevei herceg gyermektelenül hunyt el, ekkor II. Rudolf német-római császár megpróbálta a hercegséget Habsburg Birodalom részévé tenni. Ezt a törekvését Brandenburg és Pfalz-Neuburg urainak alkalmi koalíciója hiúsította meg. A tartományt végül ők, az elhunyt herceg legközelebbi rokonai kapták meg, de ők is csakhamar viszálykodni kezdtek. A konfliktust 1614-ben a xanteni egyezmény zárta le; a Berg és Jülich hercegséget a Wittelsbach-ház pfalz-neuburgi ága kapta meg.

1685-ben, amikor a Wittelsbach-háznak a Kurpfalzot is birtokló pfalz–simmerni-ága II. Károllyal (1651–1685) kihalt, Kurpfalz is a pfalz–neuburgi ágé lett. 1742-ben a Wittelsbach-ház sulzbachi ágából Károly Tivadar választófejedelem (1724–1799) kapta meg. 1777-ben, amikor III. Miksa (József) bajor választófejedelemmel kihalt a Wittelsbach-ház bajor ága, Bajorország trónját is a sulzbachi ág örökölte, így ettől fogva Berg és Jülich is Bajorországhoz tartozott. 1799-ben, Károly Tivadar elhunyta után a család pfalz–zweibrückeni hercegi ága, (IV. Miksa József bajor választófejedelem) kapta meg a hercegséget.

A napóleoni Berg Nagyhercegség címere, 1807

A napóleoni háborúk idején[szerkesztés]

A hercegséget 1806-ban foglalta el Napóleon francia császár. Nagyhercegséggé tette, és egyik kedvenc tábornokának, Joachim Murat marsallnak adta. 1807-ben területét tetemesen megnagyobbította, majd 1808-ban négy közigazgatási egységre (département-ra) osztotta fel:

  • Rajna,
  • Sieg,
  • Ruhr és
  • Ems

A nagyhercegség területe ekkor 17 350 km² volt.

Amikor Napóleon akaratából Murat marsallból nápolyi király lett, a nagyhercegséget a császár unokaöccse, Bonaparte Lajosnak (Louis Bonaparte), Hollandia királyának fia, Bonaparte Napóleon Lajos (Napoléon-Louis Bonaparte) kapta meg.

A bécsi kongresszus után[szerkesztés]

Napóleon bukása után a bécsi kongresszus (1814–1815) Kleve hercegség nagy részével együtt a Porosz Királyságnak ítélte, amelynek 1816-tól Jülich-Kleve-Berg tartomány volt a neve, majd 1822-ben a Rajnai provinciába sorolták.

1946 óta Németország Észak-Rajna-Vesztfália tartományának része; egykori területe ma Düsseldorf és Köln közigazgatási kerületek között oszlik meg.

Források[szerkesztés]