Berethalmi erődtemplom

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Berethalmi erődtemplom
  • műemlék
  • világörökségi helyszín része
Valláskeresztény
Felekezetevangélikus
Építési adatok
Építése1490–1516
Stílusgótika
LMI-kódSB-II-a-A-12328
Világörökségi adatok
Világörökség-azonosító596
TípusKulturális helyszín
KritériumokIV
Felvétel éve1993
Elérhetőség
TelepülésBerethalom
HelyBiertan, Piata 1 Decembrie 1918 nr. 2
Elhelyezkedése
Berethalmi erődtemplom (Románia)
Berethalmi erődtemplom
Berethalmi erődtemplom
Pozíció Románia térképén
é. sz. 46° 08′ 07″, k. h. 24° 31′ 17″Koordináták: é. sz. 46° 08′ 07″, k. h. 24° 31′ 17″
Térkép
A Wikimédia Commons tartalmaz Berethalmi erődtemplom témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

A berethalmi erődtemplom műemlékké nyilvánított épület Romániában, Szeben megyében. A romániai műemlékek jegyzékében az SB-II-a-A-12328 sorszámon szerepel; emellett az Erdély erődtemplomos falvai elnevezésű világörökségi helyszín része.

Története[szerkesztés]

Az erődtemplom alaprajza

A berethalmi erődtemplom Erdély talán legépebben fennmaradt vártemploma. A templomot 1486-ban említették először írásos dokumentumok, de építését csak 1516-ban fejezték be. Az úgynevezett vártemplom 1572-től szász evangélikus püspöki székhely volt. A templom erődítési rendszere,és az épületet övező hét bástyás hármas védőfal különböző időszakokban épült ki. A belső falgyűrűjén kapu és óratorony is található, harmadik falgyűrűje azonban végül befejezetlen maradt. Az utóbbi évszázadokat épségben átvészelő templomban komolyabb károk csak az 1977-es földrengéskor keletkeztek, azonban az 1989-es rendszerváltás után a rongálódást sikerült helyreállítani, ezáltal az erődtemplom Europa Nostra-díjat nyert, 1993 óta az UNESCO Világörökség része.

Leírása[szerkesztés]

Berethalmi erődtemplom
Az erődtemplom látképe

A falu közepén emelkedő dombra épített erődtemplomot több kaputoronnyal ellátott két ép falgyűrű veszi körül, amelyek némelyikét egykor raktárnak, tanácsteremnek, tömlöcnek használták. A felső udvarra fedett lépcső vezet az északnyugati toronyból, melynek közepén a későgótikus, háromhajós csarnoktemplom áll, gyönyörű hálóboltozatos, díszes gótikus ablakokkal, az épület árkádjai alatti középkori hangulatú sétányokkal.

A középkori templomokban vagy az azokat körülvevő erődítésfalakban, tornyokban - mint a berethalmi templomban is - ha a település veszélybe került a gyülekezet közvagyonát is elhelyezték, tartalékként felhalmozva azt, mint itt az úgynevezett "bortorony"-ban a közösség borát. De emellett fontos funkcióval voltak felruházva a templom többi tornyai is: az egyik ilyen erődítésfalban kapott például helyet a városka szalonnakészlete.

A berethalmi templom talán legnagyobb kincse a híres szárnyas oltár, mely Erdély legnagyobb gótikus szárnyas ­oltára. A háromszintes oltár mely 1483 és 1524 között készült, huszonnyolc táblaképből áll. A művészien megmunkált monumentális méretű lenyűgöző alkotás belső részét a Krisztus keresztre feszítését ábrázoló szoborkompozíció díszíti, az oltárszegélyét pedig faragott, apró indák szövik át. Németalföldi hatású táblaképei Jézus életének jeleneteit ábrázolják, míg a templombelső falait középkori céhzászlók és keleti szőnyegek díszítik.

Sekrestyéjének építésének ideje 1515 körülre esik, ajtajának tizenöt zárnyelvet mozgató szerkezete az egykori templom és faluközösség vagyonának védelmét szolgálta. Reneszánsz ajtajának bonyolult zárszerkezete és pompás intarziás-faragott kiképzése páratlan. A tizenöt zárnyelvet mozgató szerkezet az egykori templom és

A templom díszes és faragott padjai Reichmut János mester munkái, de értékes a kora gótikus kőből faragott keresztelőmedencéje is.

Galéria[szerkesztés]

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]

  • Szentpétery - Kerny: Az Olttól a Küküllőig, Officina Nova Kiadó, 1990.
  • Hermann Fabini: Atlas der siebenbürgisch-sächsischen Kirchenburgen und Dorfkirchen, Monumenta Kiadó, 1999.
  • Thaler - Zsidi: Szász erődtemplomok Erdélyben, Anno Kiadó, 2006.
  • Felvételek a Berethalmi erődtemplomról