Berczik Árpád (író)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Berczik Árpád
1905-ben
1905-ben
Született1842. július 8.
Temesvár
Elhunyt1919. július 16. (77 évesen)
Budapest
Állampolgárságamagyar
Nemzetiségemagyar
HázastársaSváb Flóra (18561942)
Foglalkozásaíró
IskoláiPesti Királyi Tudományegyetem (–1864, jogtudomány)
SírhelyeFiumei Úti Sírkert
A Wikimédia Commons tartalmaz Berczik Árpád témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség
Berczik Árpád sírja Budapesten. Kerepesi temető: 19/1-1-6

Jászói Berczik Árpád (Temesvár, 1842. július 8.Budapest, 1919. július 16.) magyar novellista, színműíró, MTA tag (levelező: 1888, rendes: 1907, tiszteleti: 1916)[1]

Élete[szerkesztés]

A római katolikus nemesi származású jászói Berczik család sarja. Apja, jászói Berczik Pál (18081871), ügyvéd, táblabíró, édesanyja, Hazay Terézia (18231895) volt.[2] Apai nagyszülei jászói Berczik László (17701840) és Klocz Zsuzsanna voltak. A család ősapja, Berczik János, 1640. április 24-én nemességet és címert szerzett III. Ferdinánd magyar királytól.[3]

Jogot végzett. 1864-től a helytartótanácsi, 1867-től pedig a miniszterelnökségi sajtóosztály tisztviselője, 1872–1904 között vezetője volt. 1870–1872 között a Pesti Napló tárcaírója volt. 1873-tól a Kisfaludy Társaság tagja volt. 1879-től a Petőfi Társaság tagja volt. 1887-től miniszteri tanácsosként dolgozott. 1888-ban a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagjává választotta. 1904-ben nyugdíjba vonult. 1907-ben az MTA rendes tagja, 1916-ban pedig tiszteleti tagja lett.

Magánélete[szerkesztés]

Feleségül Sváb Flórát (1856Budapest, 1942. január 22.) vette.[4] Frigyükből nem született gyermek.

Irodalmi munkássága[szerkesztés]

Számos elbeszélése, költeménye, tanulmánya jelent meg a lapokban, folyóiratokban. Írói pályáját versekkel kezdte, melyek az Üstökösben és a Hindy Árpád által kiadott Ibolyák című költeményfüzérben jelentek meg. Írt elbeszéléseket, a Borsszem Jankó című élclap állandó munkatársa volt. Leginkább mégis a színpadhoz vonzódott, sikereit is színdarabjaival érte el. Első műve 1862-ben került színre a Nemzeti Színházban, első sikere A fertálymágnások (1867) című operett. Legnagyobb sikerét a Kisfaludy Sándor és Szegedy Róza szerelméről szóló Himfy dalai (1898) című színművével aratta.

A 19. század utolsó harmadának egyik legtermékenyebb hazai színpadi szerzője volt. 58 színdarabot írt, ezek közül a fővárosban 47 darabja került színre. Tömegesen vitte színre korának jellemző alakjait, legszívesebben a politikai élet élősködőit. Szinte kizárólag vígjátékokat és népszínműveket írt, darabjaiból derűs életszemlélet áradt. Vígjátékai hasonlítottak egymáshoz, de a közönség többnyire szívesen fogadta előadásukat. Enyhe szatíráját a fővárosba került dzsentri, az előkelő környezetbe vágyó polgárcsaládok és a rangkórságban szenvedő pesti kereskedők ellen irányította. A meseszövésben nem volt erős, komikus helyzetei a darabokban sokszor visszatértek. Népszínműveinek meséje és alakjai önmagukat és a korabeli népszínmű bevett sémáit ismételték. A személyek ünneplő ruhában járó, szépen beszélő stilizált parasztlegények és parasztleányok; az ifjú szerelmesek útját félreértések, akadályok nehezítik, de végül mindig akad kibékítő megoldás; a történeteket gyakran népies dalok élénkítik. Színdarabjainak legnagyobb része nem csak mára, hanem már életében elavult.

Művei[szerkesztés]

  • Lidi. Vígjáték. Pest, 1861[5]
  • Két vígjáték. Pest, 1869 (A fertálymágnások, A népszerűség. Mindkettő a Budai Népszínházban került színre.)
  • A közügyek. Vígjáték. Pest, 1871 (Nemzeti Színház) Online
  • A Székelyföldön. Népszínmű. Budapest, 1874 (Száz arannyal jutalmazott pályamű. A Nemzeti Színházban hatszor került színre.)
  • Házasítók. Vígjáték. Budapest, 1875 (Nemzeti Színház)
  • Az igmándi kispap. Népszínmű. Budapest, 1881 (Népszínház)
  • Nézd meg az anyját. Vígjáték. Budapest, 1883 (Nemzeti Színház)
  • A protekció. Vígjáték. Budapest, 1885 (Nemzeti Színház)
  • A bálkirálynő. Vígjáték. Budapest, 1885 (Nemzeti Színház)
  • A veteránok. Fővárosi életkép. Budapest, 1886 (Népszínház)
  • A parasztkisasszony. Népszínmű. Budapest, 1886 (Népszínház)
  • Víg órák. Elbeszélések. Budapest, 1888
  • A svihákok. Vígjáték. Budapest, 1889 (Nemzeti Színház)
  • Postás Klári. Népszínmű. 1891 (Népszínház)
  • A Berczik-család nemzedékrendje, 1892
  • A peterdi csata. Vígjáték. Budapest, 1891 (Nemzeti Színház)
  • A papa. Vígjáték. Budapest, 1894 (A Magyar Tudományos Akadémia Teleki-díjával jutalmazott pályamű. Nemzeti Színház)
  • Őszi hajtás. Elbeszélések. Budapest, 1897
  • Himfy dalai. Történeti vígjáték. Budapest, 1898 (Nemzeti Színház. Harminc év alatt 83-szor került színre.)
  • A kurucok Párisban. Történeti vígjáték. Budapest, 1902 (Nemzeti Színház)
  • Miniszterválság. Vígjáték. Budapest, 1905 (Nemzeti Színház)
  • Az udvari tanácsos. Vígjáték. Budapest, 1905 (Vígszínház)
  • A figyelmes férj. Elbeszélések. Budapest, 1906
  • A pozsonyi diéta. Történeti vígjáték. Budapest, 1907 (Nemzeti Színház)
  • Nyári feleség, Férjem nősül és egyéb elbeszélések. Budapest, 1910 Online
  • Magyar tárcák. Budapest, 1912
  • Berczik Árpád színművei. Öt kötet. Budapest, 1912 (A válogatott gyűjteményt Kéky Lajos rendezte sajtó alá.)

Források[szerkesztés]

  • Magyar életrajzi lexikon I. (A–K). Főszerk. Kenyeres Ágnes. Budapest: Akadémiai. 1967. 185–186. o.  
  • Ki kicsoda a magyar irodalomban? Tárogató könyvek ISBN 963-8607-10-6
  • Pintér Jenő: A magyar irodalom története: tudományos rendszerezés Budapest, 1930–1941; 7. kötet. A regény és a dráma / A dráma fejlődése c. alfejezet. (CD-ROM: Arcanum Kiadó)

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Országos Széchényi Könyvtár - gyászjelentések - Berczik Árpád. (Hozzáférés: 2019. augusztus 19.)
  2. Országos Széchényi Könyvtár - gyászjelentések - Berczik Pálné Hazay Teréz. (Hozzáférés: 2019. augusztus 19.)
  3. Archival reference Y 1 - A Magyar Országos Levéltár Levéltára - Általános iratok - 1757/1918. OL szám
  4. Országos Széchényi Könyvtár - gyászjelentések – Berczik Árpádné Sváb Flóra. (Hozzáférés: 2019. augusztus 19.)
  5. 1861. Szépirodalmi Figyelő, 1861. november 28.