Berching

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Berching
Stadtmauer (Berching).JPG
Berching címere
Berching címere
Közigazgatás
Ország  Németország
Tartomány Bajorország
Kormányzati kerület Felső-Pfalz
Kerület Neumarkt in der Oberpfalz
Rang város
Polgármester Ludwig Eisenreich CSU
Irányítószám 92334
Körzethívószám 08462
Népesség
Teljes népesség 7475 fő (1987. máj. 25.)[1]
Földrajzi adatok
Tszf. magasság 385 m
Terület 131,18 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Berching (Németország)
Berching
Berching
Pozíció Németország térképén
é. sz. 49° 06′, k. h. 11° 26′Koordináták: é. sz. 49° 06′, k. h. 11° 26′
Berching weboldala
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Berching témájú médiaállományokat.

Berching város Németországban, Bajorországban.

Fekvése[szerkesztés]

Neumarkt in der Oberpfalztól délre fekvé település.

Története[szerkesztés]

Das mittelalterliche Berching - Ensemble Pettenkoferplatz.JPG

A település legrégebbi nyomai az újkőkorig érnek vissza (Kr. e. 5000), a hallstatti kultúra és La Tène-kultúra nyomait éppúgy megtalálni, mint egy késő kelta település maradványait, valamint egy egykori germán temetőt Kr. u. 2. századból.

Első említése mint „Pirihinga“ III. Károly római császár oklevelében található 883-ból. A név 6-8. századi bajor letelepülőkre enged következtetni. A település még 912 előtt az eichstätti püspökök kezére került, az ő uralkodásuk alatt fejlődött Berching hamarosan jelentős hivatali központtá. 1296-ban említik 'Berchinget először mint oppidum (megerősített település) és csak néhány évtizeddel később (1314) már mint civitas (város). Wilhelm von Reichenau (1464–1496) püspök idején újították fel a védműveit és építették ki a városfalat kiegészítve 13 toronnyal és négy kapuval, amelyek akkori formájában máig fennmaradtak. Már 1245 előtt megkapta a piactartási jogot. Két nagy templom, számos tekintélyes polgári ház tanúskodik a város gazdagságáról. Név szerint a Rettenkofer és a Rumpf családok, akik a borkereskedelemben gazdagodtak meg és akik a 17. és 18. században városuk nagyvonalú mecénásainak bizonyultak.

Majdnem 900 évig voltak az eichstätti püspökök a város urai, de 1802-03 napóleoni háborúkat követő szekularizáció véget vetett uralmuknak. A város ez után rövid ideig a Salzburgi Választófejedelemséghez tartozott, majd 1806-ban Bajorországhoz került. A bajor államapparátus átvette a közigazgatást, és ezzel Berching elvesztette eddigi pozícióját. Csak többéves kitartó utánajárással tudott a városi tanács 1822-ben végre újra állandó jószágpiacot tartani, majd 1842-től gabonapiacot. A Lajos–Duna–Majna-csatorna megépülése 1846-ban, majd a helyi érdekeltségű Neumarkt–Berching–Beilngries vasútvonal 1888-ban (megszűnt 1987-ben) hozzásegítették ugyan a várost a fejlődéshez, de a hivatalok illetve bármiféle központi szervezetek teljes hiánya hosszú távon pangáshoz vezetett. 1902–03-ban épült egy alapítványi kórház.

Az 1970-es években 19 község olvadt be Berchingbe az 1971-80-as bajorországi közigazgatási reform során. Az utóbbi évtizedekben felújították a belvárost, épült egy öregek otthona (Assisi Szent Ferenc), az egykori ferences kolostort átépítették ifjúsági központtá (Pettenkofer-Haus), felújították a városházát, felépült az Europahalle, kibővítették a város belterületét és létrehoztak egy ipari parkot Erasbach városrészben. Az utóbbi évtizedben épült egy uszoda (Berle) valamint egy geriátriai rehabilitációs Klinika (Helios) valamint egy szakközépiskola (Realschule Berching).

Nevezetességek[szerkesztés]

  • Városkapuk - Aki be szeretne jutni a városba, át kell haladnia a négy városkapu valamelyikén, mert a városfal sértetlenül túlélte az évszázadokat, még a tölgyfakapuk is megvannak.
  • Városháza (Rathaus)


Itt születtek, itt éltek[szerkesztés]

  • Matthias Apiarius, (1495/1500–1554) - könyvnyomtató, kiadó és zeneszerző
  • Christoph Willibald Gluck (1714–1787) - zeneszerző
  • J. G. Pettenkofer, Borkereskedő Berching - a kapucinus kolostor alapítója (1722)
  • Josef Schoyerer (1844-1923), tájképfestő
  • Franz-Xaver Lindl (1877-1970), festő
  • Johann Balthasar Liesch a Hornau (1592-1661), segédpüspök Breslauban és Wroclaw apostoli adminisztrátora
  • Martin Grabmann (1875–1949), teológus, filozófus és történész.
  • Heinz Schauwecker (1894-1977), Freeman, orvos, író
  • Hans Georg Huber (1942-2014), vállalkozó
  • Herbert Heinzelmann (* 1947), frank publicista, újságíró és a média oktató

Galéria[szerkesztés]

Források[szerkesztés]

  1. Amtliches Ortsverzeichnis für Bayern (1991), 256

Külső hivatkozás[szerkesztés]