Benke Attila
| Benke Attila | |
| Született | 1930. december 5. Budapest |
| Elhunyt | 2022. augusztus (91 évesen)[1][2] |
| Állampolgársága | magyar |
| Foglalkozása |
|
| Sírhelye | Új köztemető |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Benke Attila (Budapest, 1930. december 5. – 2022. augusztus 22. vagy előtte) Európa-bajnoki bronzérmes magyar röplabdázó, edző.
Pályafutása[szerkesztés]
1949-ben a budapesti Kemény Zsigmond Gimnáziumban érettségizett. 1968-ban a Testnevelési Főiskolán röplabdaszakedzői diplomát szerzett.
1947 és 1950 között az Elektromos, 1950 és 1952 között a Bp. Honvéd, 1953 és 1963 között a Vasas röplabdázója volt. 1949 és 1960 között 110 alkalommal szerepel a magyar válogatottban. Az első röplabdázó volt Magyarországon, aki elérte a 100. válogatottságot. 1949 és 1958 között négy világbajnokságon és két Európa-bajnokságon vett részt. Legjobb eredményt az 1950-es szófiai Európa-bajnokságon érte el, ahol bronzérmet szerzett a csapattal.
1964 és 1968 között a Vasas férfi csapatának a vezetőedzője volt. 1967 és 1990 között a Vasas utánpótlás edzőjeként, majd 1991-től vezetőedzőjeként tevékenykedett. 1967-től megszakításokkal a férfi válogatott másodedzőjeként dolgozott.
Sikerei, díjai[szerkesztés]
| Szerzett érmek | |||||||||||||
| |||||||||||||
- MRSZ-életműdíj (2022)
- Európa-bajnokság
- 3.: 1950
Elektromos
- Magyar bajnokság
- 2.: 1947
- Bp. Honvéd
- Magyar bajnokság
- 2.: 1952
- Magyar bajnokság
- Magyar kupa (MNK)
- 2.: 1961–62
- 3.: 1957–58
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ Szeptember 30-án temetik Benke Attilát, 2022. augusztus 31.
- ↑ Gyász: elhunyt Benke Attila, 110-szeres válogatott röplabdázó, 2022. augusztus 22.
Források[szerkesztés]
- Ki kicsoda a magyar sportéletben?: I. kötet (A–H). Szekszárd: Babits. 1994. 122. o. ISBN 963-495-008-6
