Bengál bozótkakukk
 | ||||||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
 | ||||||||||||||||||
| Természetvédelmi státusz | ||||||||||||||||||
Nem fenyegetett       | ||||||||||||||||||
| Rendszertani besorolás | ||||||||||||||||||
| ||||||||||||||||||
| Tudományos név | ||||||||||||||||||
| Centropus bengalensis (Gmelin, 1788) | ||||||||||||||||||
| Hivatkozások | ||||||||||||||||||
 A Wikifajok tartalmaz Bengál bozótkakukk témájú rendszertani információt.
 A Wikimédia Commons tartalmaz Bengál bozótkakukk témájú médiaállományokat és Bengál bozótkakukk témájú kategóriát.
|
A bengál bozótkakukk (Centropus bengalensis) a madarak osztályának kakukkalakúak (Cuculiformes) rendjébe, ezen belül a kakukkfélék (Cuculidae) családjába tartozó faj.[1][2]
Rendszerezése
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]A fajt Johann Friedrich Gmelin német természettudós írta le 1788-ban, a Cuculus nembe Cuculus bengalensis néven.[3]
Alfajai
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- Centropus bengalensis bengalensis (Gmelin, 1788) – India, Banglades, Mianmar és Thaiföld
- Centropus bengalensis lignator (Swinhoe, 1861) – Kína délkeleti része és Tajvan
- Centropus bengalensis javanensis (Dumont, 1818) – Maláj-félsziget, Szumátra, Jáva, Borneó
- Centropus bengalensis sarasinorum (Stresemann, 1912) – Celebesz, Sula-szigetek, Kis-Szunda-szigetek és Timor
- Centropus bengalensis medius (Bonaparte, 1850) – Maluku-szigetek
- Centropus bengalensis philippinensis (Mees, 1971)[2] – Fülöp-szigetek
Előfordulása
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Dél- és Délkelet-Ázsában, Banglades, Bhután, Brunei, Kambodzsa, Kelet-Timor, Kína, India, Indonézia, Laosz, a Fülöp-szigetek, Malajzia, Mianmar, Nepál, Srí Lanka, Szingapúr, Thaiföld és Vietnám területén honos.
Természetes élőhelyei a szubtrópusi vagy trópusi nedves cserjések, mocsarak környékén, valamint másodlagos erdők és szántóföldek. Állandó, nem vonuló faj.[4]
Megjelenése
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Testhossza 31-33 centiméter.[5]
Életmódja
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Főleg rovarokkal táplálkozik, de pókokat és kisebb gyíkokat is fogyaszt.
Természetvédelmi helyzete
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Az elterjedési területe rendkívül nagy, egyedszáma pedig növekszik. A Természetvédelmi Világszövetség Vörös listáján nem fenyegetett fajként szerepel.[4]
Jegyzetek
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- ↑ "A Jboyd.net rendszerbesorolása". Hozzáférés: 20260403.
{{cite web}}: Check date values in:|accessdate=(súgó) - 1 2 "A taxon adatlapja az ITIS adatbázisában". Integrated Taxonomic Information System. Hozzáférés: 20260403.
{{cite web}}: Check date values in:|accessdate=(súgó) - ↑ "Avibase". Hozzáférés: 20260403.
{{cite web}}: Check date values in:|accessdate=(súgó) - 1 2 "A faj adatlapja a BirdLife International oldalán". Hozzáférés: 20260403.
{{cite web}}: Check date values in:|accessdate=(súgó) - ↑ "Oiseaux.net". Hozzáférés: 20260403.
{{cite web}}: Check date values in:|accessdate=(súgó)
