Benedek Tibor (színművész)
| Benedek Tibor | |
.jpg) | |
| Született | Benedikt Tibor 1911. szeptember 16.[1] Miskolc |
| Elhunyt | 1963. szeptember 18. (52 évesen)[1] Budapest[2] |
| Állampolgársága | magyar |
| Gyermekei | Benedek Miklós |
| Foglalkozása | színész |
| Halál oka | öngyilkosság |
| Sírhelye | Új köztemető |
| Színészi pályafutása | |
| Aktív évek | 1931–1963 |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Benedek Tibor témájú médiaállományokat. | |
Benedek Tibor (Miskolc, 1911. szeptember 16. – Budapest, 1963. szeptember 18.) magyar színész, konferanszié. Fia Benedek Miklós színművész, a nemzet színésze, unokája Benedek Tibor háromszoros olimpiai bajnok vízilabdázó.
Életpályája
[szerkesztés]
Édesapja kereskedelmi utazó ügynökként dolgozott és fiát is erre a pályára szánta, ezért íratta be a Kertész utcai Kereskedelmi Iskolába, ahol 1929-ben sikeres érettségi vizsgát tett. A fiú viszont úgy döntött, hogy színész szeretne lenni, ezért színészként tanult tovább és 1931-ben el is végezte az Országos Színészképző Iskolát, ahol Törzs Jenő tanítványa volt. Az édesapa elfogadta fia döntését, csak arra kérte, hogy változtasson nevet, ekkor vette fel a Benedek nevet a Benedikt helyett. 1931 és 1934 között az Érsekújvári Színház tagjaként dolgozott, később több vidéki társulatnál is szerepelt, majd 1934-ben az Arizona mulató feketére maszkírozott dzsesszénekese lett. Itt ismerkedett meg a későbbi VIII. Edwarddal, akkori walesi herceggel, aki meghívta Londonba, de Benedek ezt nem fogadta el. 1938-ban, a zsidótörvények életbe lépésekor ott kellett hagynia a színpadot.
A háború után tisztviselő lett, de 1948-tól ismét színész; előbb a Kamara Varietében és a Fővárosi Vígszínházban, 1951-től a Vidám Színpadon, 1956-tól Petőfi és a Jókai Színházban, 1960-tól haláláig ismét a Vidám Színpadon játszott. Főként karakterszerepeket kapott, az igazi sikert a kabarészínpadon találta meg. Legemlékezetesebb szerepe a jól értesült, tudálékos kispolgár, Zacsek úr. Nagy műveltségű, több nyelven beszélő színészként sikeres konferanszié is volt. Betegségtől (gyomorfekély[3]) való félelmében 52 éves korában önkezével vetett véget életének.
Színpadi szerepei
[szerkesztés]- Ion Luca Caragiale: Az elveszett levél – részeg polgár
- Fehér Klára: A teremtés koronája – hivatalnok
- Edmond Rostand: A sasfiók – Dietrichstein
- Ilf és Petrov: 12 szék – temetkezési vállalkozó
- Molnár Ferenc: Olympia – Albert herceg
Filmjei
[szerkesztés]- 2×2 néha 5 (1954)
- Gázolás (1955)
- Az élet hídja (1955)
- Dollárpapa (1956)
- Gerolsteini kaland (1957)
- Dani (1957)
- Csendes otthon (1957)
- Fekete szem éjszakája (1958)
- Don Juan legutolsó kalandja (1958)
- Felfelé a lejtőn (1958)
- Májusi dal (1959) rövid játékfilm
- Kölyök (1959)
- Gyalog a mennyországba (1959)
- Szerelemcsütörtök (1959)
- A megfelelő ember (1959)
- Próbaút (1960)
- Fűre lépni szabad (1960)
- Jó utat, autóbusz! (1960)
- Felmegyek a miniszterhez (1961)
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ a b http://mek.oszk.hu/00300/00355/html/ABC00523/01519.htm. (Hozzáférés: 2017. október 9.)
- ↑ PIM-névtér-azonosító. (Hozzáférés: 2020. július 7.)
- ↑ UM: A DÉMONAI KERGETTÉK A HALÁLBA A NEHÉZ SORSÚ SZÍNÉSZT, BENEDEK TIBORT (magyar nyelven). Újságmúzeum, 2024. szeptember 15. (Hozzáférés: 2025. szeptember 17.)
Források
[szerkesztés]- Magyar életrajzi lexikon (Akadémiai Kiadó, Budapest, 1967.)
- Színházi Kislexikon (Gondolat Kiadó, Budapest, 1969.)
- Magyar színházművészeti lexikon. Főszerk. Székely György. Budapest: Akadémiai. 1994. ISBN 963-05-6635-4
