Benešov
| Benešov | |||
 | |||
| Masaryk tér | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Csehország | ||
| Kerület | Közép-Csehországi | ||
| Járás | Benešovi | ||
| Kerületei | 15 db | ||
| Alapítás éve | 11. század | ||
| Polgármester | Jaroslav Hlavnička | ||
| Irányítószám | 256 01 | ||
| Testvérvárosok | Lista | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 16 758 fő (2020. jan. 1.)[1] +/- | ||
| Népsűrűség | 346 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Tszf. magasság | 360 m | ||
| Terület | 46,870234 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 Benešov
Pozíció Csehország térképén
| |||
| é. sz. 49° 46′ 58″, k. h. 14° 41′ 19″Koordináták: é. sz. 49° 46′ 58″, k. h. 14° 41′ 19″ | |||
| Benešov weboldala | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Benešov témájú médiaállományokat. | |||
Benešov (németül Beneschau) kisváros Csehországban a Közép-Csehországi kerület Benešovi járásában. Járási központ. Lakosainak száma 2011-ben 16343 volt.
Történelem[szerkesztés]
A városkát 1050-es évek körül alapították. Első írásos említése 1226-ból ismert. 1246-ban Tobias von Beneschau, prágai prépost és nagybátyja, a korábbi prágai püspök, Tobias von Bechin kolostort alapítottak itt. 1420-ban a husziták felégették a várost.
1451-ben, a nagy prágai járvány idején itt üléseztek a rendek. A jelenlevők között volt az akkori pápai nuncius, Aaeneas Sylvio Piccolomini, a későbbi II. Piusz pápa is. A harmincéves háború alatt a város lakossága sokat szenvedett, az itt elhaladó svéd és lengyel csapatok miatt. Az ellenreformáció jegyében, 1703-ban piarista kollégiumot alapítottak. A templom és maga a kollégium épülete 1715-re készült el.
A várost Prágával összekötő vasútvonalat 1871-ben építették ki. Az első világháborúban jelentős erők állomásoztak a városban. A második világháború alatt a lakosokat ideiglenesen kiköltöztették, mert a Waffen-SS egy kiképzőbázist hozott létre a városban és annak környékén.
1945 óta Benešovnak fejlett bútor- és élelmiszeripara van.
Látnivalók[szerkesztés]
- Szent Miklós templom: A várostól északkeletre, egy dombon épült a 13. században, gótikus stílusban. 1420-ban és 1648-ban is leégett, így többször átépítették. A belső tér barokk stílusú. A főoltáron egy Madonna-festmény látható, az 1500-as évekből.
- A ferences kolostor romjai: A kolostort a 13. század első felében építették. 1420-ban a husziták felégették. 1799-ben találták meg, egy feltárás során a templom korábbi harangját, amelyet 1322-ben öntöttek. Ez a második legöregebb harang Csehországban, ami még ma is szól.
- Piarista kollégium és a Szent Anna templom: A kollégiumot 1703-ban alapították. Ekkortájt kezdődött el a templom építése. Az építkezéseket 1715-ben fejezték be.
- A várostól 2 km-re, a Konopiště kerület határán található a híres Konopiště kastély, ami Ferenc Ferdinándnak, Ausztria főhercegének volt a nyári rezidenciája.
Kerületei[szerkesztés]
A város 15 kerületből áll, amelyek a következők: Baba, Bedrč, Benešov, Boušice, Buková Lhota, Červený Dvůr, Dlouhé Pole, Chvojen, Konopiště, Mariánovice, Okrouhlice, Pomněnice, Radíkovice, Úročnice és Vidlákova Lhota.
Híres emberek[szerkesztés]
Benešovban születtek[szerkesztés]
- Józef Javurek (1756-1840), zongoraművész, karmester és zeneszerző
- Karel Nový (1890–1980), cseh író, újságíró
- Herbert Prügl (1946–2007), osztrák motorkerékpár-versenyző
- Jiří Štajner (1976-), cseh labdarúgó
Benešovban éltek[szerkesztés]
- Jakub Husník (1837–1916), festő, rajztanár és feltaláló
- Emanuel Engel (1844–1907), cseh orvos és politikus
- Josef Suk (1874–1935), cseh zeneszerző, hegedűművész
- Emil Artur Longen (1885–1936), cseh rendező, drámaíró, festő, író
- Salo Flohr (1908–1983), sakknagymester
Népesség[szerkesztés]
A település népessége az elmúlt években az alábbi módon változott:
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ Cseh Statisztikai Hivatal: Počet obyvatel v obcích - k 1.1.2020 (cseh nyelven). Cseh Statisztikai Hivatal, 2020. április 30. (Hozzáférés: 2020. május 1.)
Fordítás[szerkesztés]
- Ez a szócikk részben vagy egészben a Benešov című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel.
- Ez a szócikk részben vagy egészben a Benešov című cseh Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel.
Források[szerkesztés]
- Firon András: Csehországi utazások Panoráma mini útikönyvek, Budapest, 1983 ISBN 963-243-249-5
- A város honlapja
