Benešov

Benešov
Masaryk tér
Benešov címere Benešov zászlaja
Közigazgatás
Ország	Csehország
Kerület	Közép-Csehországi
Járás	Benešovi
Kerületei	15 db
Alapítás éve	11. század
Polgármester	Jaroslav Hlavnička
Irányítószám	256 01
Testvérvárosok	Lista San Pietro in Casale
Népesség
Teljes népesség	16 522 fő (2018. jan. 1.)
Népsűrűség	346 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság	360 m
Terület	46,870234 km²
Időzóna	CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Benešov Pozíció Csehország térképén
é. sz. 49° 46′ 58″, k. h. 14° 41′ 19″49.782777777778, 14.688611111111
Benešov weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Benešov témájú médiaállományokat.

Benešov (németül Beneschau) kisváros Csehországban a Közép-Csehországi kerület Benešovi járásában. Járási központ. Lakosainak száma 2011-ben 16343 volt.

Történelem

A városkát 1050-es évek körül alapították. Első írásos említése 1226-ból ismert. 1246-ban Tobias von Beneschau, prágai prépost és nagybátyja, a korábbi prágai püspök, Tobias von Bechin kolostort alapítottak itt. 1420-ban a husziták felégették a várost.

1451-ben, a nagy prágai járvány idején itt üléseztek a rendek. A jelenlevők között volt az akkori pápai nuncius, Aaeneas Sylvio Piccolomini, a későbbi II. Piusz pápa is. A harmincéves háború alatt a város lakossága sokat szenvedett, az itt elhaladó svéd és lengyel csapatok miatt. Az ellenreformáció jegyében, 1703-ban piarista kollégiumot alapítottak. A templom és maga a kollégium épülete 1715-re készült el.

A várost Prágával összekötő vasútvonalat 1871-ben építették ki. Az első világháborúban jelentős erők állomásoztak a városban. A második világháború alatt a lakosokat ideiglenesen kiköltöztették, mert a Waffen-SS egy kiképzőbázist hozott létre a városban és annak környékén.

1945 óta Benešovnak fejlett bútor- és élelmiszeripara van.

A Szent Miklós templom

Látnivalók

• Szent Miklós templom: A várostól északkeletre, egy dombon épült a 13. században, gótikus stílusban. 1420-ban és 1648-ban is leégett, így többször átépítették. A belső tér barokk stílusú. A főoltáron egy Madonna-festmény látható, az 1500-as évekből.

A ferences kolostor templomának romjai

• A ferences kolostor romjai: A kolostort a 13. század első felében építették. 1420-ban a husziták felégették. 1799-ben találták meg, egy feltárás során a templom korábbi harangját, amelyet 1322-ben öntöttek. Ez a második legöregebb harang Csehországban, ami még ma is szól.
• Piarista kollégium és a Szent Anna templom: A kollégiumot 1703-ban alapították. Ekkortájt kezdődött el a templom építése. Az építkezéseket 1715-ben fejezték be.
• A várostól 2 km-re, a Konopiště kerület határán található a híres Konopiště kastély, ami Ferenc Ferdinándnak, Ausztria főhercegének volt a nyári rezidenciája.

Kerületei

A város 15 kerületből áll, amelyek a következők: Baba, Bedrč, Benešov, Boušice, Buková Lhota, Červený Dvůr, Dlouhé Pole, Chvojen, Konopiště, Mariánovice, Okrouhlice, Pomněnice, Radíkovice, Úročnice és Vidlákova Lhota.

Híres emberek

Benešovban születtek

• Józef Javurek (1756-1840), zongoraművész, karmester és zeneszerző
• Karel Nový (1890–1980), cseh író, újságíró
• Herbert Prügl (1946–2007), osztrák motorkerékpár-versenyző
• Jiří Štajner (1976-), cseh labdarúgó

Benešovban éltek

• Jakub Husník (1837–1916), festő, rajztanár és feltaláló
• Emanuel Engel (1844–1907), cseh orvos és politikus
• Josef Suk (1874–1935), cseh zeneszerző, hegedűművész
• Emil Artur Longen (1885–1936), cseh rendező, drámaíró, festő, író
• Salo Flohr (1908–1983), sakknagymester

Népesség

A település népessége az elmúlt években az alábbi módon változott:

Források és külső hivatkozások

Ez a szócikk részben vagy egészben a Benešov című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a szócikk részben vagy egészben a Benešov című cseh Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel.

• Firon András: Csehországi utazások Panoráma mini útikönyvek, Budapest, 1983 ISBN 963-243-249-5
• A város honlapja