Bencepoloska

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Jump to navigation Jump to search
Infobox info icon.svg
Bencepoloska
Rhaphigaster nebulosa MHNT Dos.jpg
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Ízeltlábúak (Arthropoda)
Osztály: Rovarok (Insecta)
Rend: Félfedelesszárnyúak (Hemiptera)
Alrend: Poloskák (Heteroptera)
Alrendág: Címerespoloska-alkatúak (Pentatomorpha)
Család: Címeres poloskák (Pentatomidae)
Alcsalád: Címeres poloskaformák (Pentatominae)
Nemzetség: Valódi címeres poloskák (Pentatomini)
Nem: Rhaphigaster
Poda, 1761
Faj: Bencepoloska (Rhaphigaster nebulosa)
Hivatkozások
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Bencepoloska témájú rendszertani információt.

Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Bencepoloska témájú médiaállományokat és Bencepoloska témájú kategóriát.

A bencepoloska (Rhaphigaster nebulosa) a poloskák (Heteroptera) alrendjébe sorolt címerespoloska-alkatúak (Pentatomomorpha) öregcsaládjában a névadó valódi címeres poloskák (Pentatomini) nemzetségbe sorolt Rhaphigaster nem legismertebb faja. Egyes taxonómiai rendszerek (pl. az ITIS[1] a Rhaphigaster nemet nem ismetik el, és fajait más nemekbe csoportosítják át.

Származása, elterjedése[szerkesztés]

Főleg európai faj, bár a Kárpát-medencétől északra és Németországtól, illetve Magyarországtól keletre nem fordul elő. Elterjedési területe a Mediterráneumból átnyúlik Törökország ázsiai részére[2] is a Kaukázusig. Észak-Afrika országai közül főleg Algériában és Marokkóban fordul elő (Halászfy, 1959).

Magyarországon mindenütt közönséges.

Népi nevei[szerkesztés]

Mivel Magyarországon gyakori, számos népi nevét ismerjük. Ezek közül a leggyakoribb a mezei poloska, de hívják még büdös Marcinak, illetve büdös Margitnak,[3] nagy szürke címeres poloskának, téli poloskának, büdös Bencének, büdös Bankának, büdös Margónak, templombogárnak is (Tóth, 2014).

Megjelenése, felépítése[szerkesztés]

A fej oldala S alakú, a fejpajzs vége kissé kiszélesedik és felhólyagosodik. Sárga hasoldalát nagyobb fekete foltok tarkázzák.

Tojás alakú, szürkésbarna, egyenlőtlenül pontozott teste 14–16 mm hosszú. A corium hátsó széle ívelt, a membrán valamivel hosszabb, mint a potroh; utóbbin üvegszerű, barna foltok láthatók. Csápja és potrohának pengeszerű szegélye halványsárga–fekete foltos.A 2. haslemezén található tövisnyúlvány az elülső csípőkig ér.

Életmódja, élőhelye[szerkesztés]

Táplálékul növények nedveit szívogatja. Külföldi tapasztalatok szerint a mogyorót károsíthatja; Magyarországon károsítóként még nem jelentkezett.

Védekezésül rossz szagú váladékot fecskendez ki. Mivel ez egyúttal mérgező is, a madarak, cickányok ellen kiválóan véd.[4]

Főzelékfélékkel beültetett kertekben vagy borostyánszőlővel (Ampelopsis spp.) befuttatott házfalakon gyakori, sokszor át is telel. Magyarországon egy évben két nemzedéke repül:

  • az első március–május,
  • a második július–szeptember között.

A második nemzedék áttelelni készülő példányai ősszel gyakran a házakban, egyéb épületekben keresnek rejtekhelyet. A sikeresen áttelelt példányokkal kora tavasszal találkozhatunk.

Hasonló fajok[szerkesztés]

  • A márványos poloska (Halyomorpha halys) Ázsiából importált növényekkel behozott özönfaj.

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. ITIS Taxonomy: Pentatomini
  2. insectoid.info: Rhaphigaster nebulosa
  3. Alfred Edmund Brehm. Az állatok világa, A legújabb német kiadás nyomán teljesen átdolgozott, az új felfedezésekkel és a magyar vonatkozásokkal kiegészített új magyar kiadás, Budapest: Arcanum (2000). ISBN 963 86118 2 0 „Brehm2000” 
  4. hvg.hu: Büdös bogarak árasztják el otthonainkat

Források[szerkesztés]