Bencepoloska
 | ||||||||||||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
 Imágó | ||||||||||||||||||||||||
| Rendszertani besorolás | ||||||||||||||||||||||||
| ||||||||||||||||||||||||
| Tudományos név | ||||||||||||||||||||||||
| Rhaphigaster nebulosa Poda, 1761 | ||||||||||||||||||||||||
| Hivatkozások | ||||||||||||||||||||||||
 A Wikifajok tartalmaz Bencepoloska témájú rendszertani információt.
 A Wikimédia Commons tartalmaz Bencepoloska témájú médiaállományokat és Bencepoloska témájú kategóriát.
|
A bencepoloska (Rhaphigaster nebulosa) a rovarok (Insecta) osztályának félfedelesszárnyúak (Hemiptera) rendjébe, ezen belül a címeres poloskák (Pentatomidae) családjába tartozó Rhaphigaster nem legismertebb faja. Egyes taxonómiai rendszerek (pl. az ITIS-é)[1] a Rhaphigaster nemet nem ismerik el, és fajait más nemekbe csoportosítják át.
Származása, elterjedése
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Főleg európai faj, bár a Kárpát-medencétől északra és Németországtól, illetve Magyarországtól keletre nem fordul elő. Elterjedési területe a Mediterráneumból átnyúlik Törökország ázsiai részére[2] is a Kaukázusig. Észak-Afrika országai közül főleg Algériában és Marokkóban fordul elő (Halászfy, 1959).
Magyarországon mindenütt közönséges.
Népi nevei
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Mivel Magyarországon gyakori, számos népi nevét ismerjük. Ezek közül a leggyakoribb a mezei poloska, de hívják még büdös Marcinak, illetve büdös Margitnak,[3] nagy szürke címeres poloskának, téli poloskának, büdös Bencének, büdös Bankának, büdös Margónak, templombogárnak is (Tóth, 2014).
Megjelenése, felépítése
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]A fej oldala S alakú, a fejpajzs vége kissé kiszélesedik és felhólyagosodik. Sárga hasoldalát nagyobb fekete foltok tarkázzák.
Tojás alakú, szürkésbarna, egyenlőtlenül pontozott teste 14–16 mm hosszú. A corium hátsó széle ívelt, a membrán valamivel hosszabb, mint a potroh; utóbbin üvegszerű, barna foltok láthatók. Csápja és potrohának pengeszerű szegélye halványsárga–fekete foltos.A 2. haslemezén található tövisnyúlvány az elülső csípőkig ér.
Életmódja, élőhelye
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Táplálékul növények nedveit szívogatja. Külföldi tapasztalatok szerint a mogyorót károsíthatja; Magyarországon károsítóként még nem jelentkezett.
Védekezésül rossz szagú váladékot fecskendez ki. Mivel ez egyúttal mérgező is, a madarak, cickányok ellen kiválóan véd.[4]
Főzelékfélékkel beültetett kertekben vagy borostyánszőlővel (Ampelopsis spp.) befuttatott házfalakon gyakori, sokszor át is telel. Magyarországon egy évben két nemzedéke repül:
- az első március–május,
- a második július–szeptember között.
A második nemzedék áttelelni készülő példányai ősszel gyakran a házakban, egyéb épületekben keresnek rejtekhelyet. A sikeresen áttelelt példányokkal kora tavasszal találkozhatunk.
Hasonló fajok
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- Az ázsiai márványospoloska (Halyomorpha halys) Ázsiából importált növényekkel behozott inváziós faj.
- zöld vándorpoloska (Nezara viridula)
Jegyzetek
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- ↑ ITIS Taxonomy: Pentatomini
- ↑ "insectoid.info: Rhaphigaster nebulosa". 2016. augusztus 3. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2017. október 14.
- ↑ Alfred Edmund Brehm (2000). Az állatok világa (A legújabb német kiadás nyomán teljesen átdolgozott, az új felfedezésekkel és a magyar vonatkozásokkal kiegészített új magyar kiadás ed.). Budapest: Arcanum. ISBN 963 86118 2 0.
Brehm2000
{{cite book}}: Cite has empty unknown parameter:|chapterurl=(súgó) - ↑ hvg.hu: Büdös bogarak árasztják el otthonainkat
Források
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- Halászfy, 1959: Halászfy Éva: Fauna Hungariae 46. füzet Poloskák II. - Heteroptera II. Akadémiai Kiadó.
- ujszo.com: Bencepoloska
- Tóth, 2014: Tóth József: Erdészeti rovartan
