Belojarszkij (Szverdlovszki terület)

Belojarszkij (Белоярский)
Belojarszkij címere Belojarszkij zászlaja
Közigazgatás
Ország	Oroszország
Föderációs alany	Szverdlovszki terület
Irányítószám	623710
Körzethívószám	343 77
Népesség
Teljes népesség	13 124 fő (2025)
Földrajzi adatok
Időzóna	UTC+5
Elhelyezkedése
Belojarszkij Pozíció Oroszország térképén
é. sz. 56° 45′ 32″, k. h. 61° 22′ 57″56.758888888889, 61.3825
Belojarszkij Pozíció a Szverdlovszki terület térképén
Belojarszkij weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Belojarszkij témájú médiaállományokat.

Belojarszkij (orosz nyelven: Белоярский) városi jellegű település Oroszország európai részén, a Szverdlovszki területen. A Belojarszkiji járás székhelye.

Lakossága: 12 615 fő (a 2010. évi népszámláláskor).

Elhelyezkedése

A Szverdlovszki terület dél részén, Jekatyerinburg területi székhelytől 45 km-re keletre, a Pisma jobb partján helyezkedik el. Vasútállomás a Transzszibériai vasútvonal Jekatyerinburg–Tyumeny közötti szakaszán. A város melletti északi elkerülőúton vezet az R351-es főút (oroszul: ).

Története

A települést (Belij Jar) egy orosz testvérpár alapította 1686-ban a baskírok lakta területen. 1695–1699 között helyén faerődöt építettek. 1700-tól kezdve a falut különböző uráli vaskohászati üzemeknek rendelték alá. Az ilyen falvak parasztjait előbb az üzemek építésére, majd az ottani gyári munkára kötelezték. A telepesek helyzetét súlyosbították a baskírok heves támadásai, akiket kiszorítottak ősi földjeikről. Az 1709–1710 közötti összecsapások különösen pusztítóak voltak.

A falut is érintő szibériai kocsiúton (Szibirszkij trakt) hivatalosan 1763-ban indult meg a forgalom. Tíz évvel később a Pugacsov-felkelésben sok belojarszkiji paraszt vett részt, elfoglalták a közeli Kamenszkij gyárat is (ma Kamenszk-Uralszkij), de 1774-ben vereséget szenvedtek. 1831-ben a falu közelében fedezték fel Oroszország egyetlen smaragd lelőhelyét, és a település élete mozgalmasabbá vált. 1885-ben megindult a vasúti közlekedés, a falu mellett vasútállomás létesült (Bazsenovo), ahonnan az 1930-as években szárnyvonal épült a közeli azbesztbányászat és -feldolgozás központjába, Aszbesztbe.

Belojarszkij 1937-ben lett járási székhely. Közelében a szovjet korszakban újabb nagy építkezés folyt: víztározó létesült a Pismán, és partján, Zarecsnijben 1958–1980 között felépült a Belojarszkiji Atomerőmű.

Források

• Белоярский (Уральская историческая энциклопедия. Академкнига, Екатеринбург, 2000)
• Белоярский (Свердловская область. Иллюстрированная краеведческая энциклопедия. Archívból hozzáférés:2021-06-08)