Beliczay Jónás (lelkész)

Linkek hozzáadása
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Nem tévesztendő össze a következővel: Beliczay Jónás (jogász).
Beliczay Jónás
Született1764. november 10.
Kocs
Elhunyt1845. december 19. (81 évesen)
Kemeneshőgyész
Állampolgárságamagyar
Nemzetiségemagyar
GyermekeiBeliczay Imre
Foglalkozásalelkész
Sablon • Wikidata • Segítség

Beliczay Jónás (Bellicz Jónás) (Kocs, 1764. november 10. – Kemeneshőgyész, 1845. december 19.) evangélikus lelkész. Nyolc gyermeke között nevesebb fiai Beliczay Imre (Alásony, ma Nagyalásony, 1806. november 19. – Pest, 1872. július 13.) pesti mézeskalácsos és viaszöntő főcéhmester, Beliczay Benjamin (Nagygeresd, 1794–) komáromi épületfa-kereskedő és Beliczay Jónás[1] (Nagygeresd, 1797–), voltak. Unokái Beliczay Jónás, Beliczay Gyula és Beliczay Elek.[2]

Élete[szerkesztés]

Miután a retorikát 1780-ban elvégezte, Szentlőrincen iskolatanító-segéd volt két évig. 1786 januárjában Szentandráson lett iskolatanító; március 16. azonban Szentlőrincre költözött orgonistatanítónak; 1792 kezdetén Nagygeresdre vitték mesternek. 1799 júniusában Szentantalfára választották meg lelkésznek; onnan 1803-ban Vanyolára, 1806-ban Nagyalásonyba, 1809. augusztus 15. Kemeneshőgyészre ment lelkésznek. Az 1840-es évek elején magyar nemes őseivel törvényesen összekapcsolta magát, és addigi Bellicz családi nevét Beliczayra változtatva utódaival együtt maga is magyar nemes lett.

Nagy Rebekától született leánya Beliczay Rozina (Vanyola, 1804 – Győrszemere, 1885 júniusa) költőnő, aki 1826-ban férjhez ment ment Nagy József győrszemerei lelkészhez, és 1870-ben özvegyen maradt. Még Bellicz Rozina néven jelent meg Sopronban 1817-ben A hőgyészi koszorús szűzek üdvözlése… Kis János úrhoz, a túl a dunai ev. szuperintendenshez… című műve. Kéziratban maradt költeményeit unokája, Szalay Jolán őrizte a 20. század elején, mára a kéziratok elvesztek.

Munkái[szerkesztés]

  • Örvendező versek. Sopron, 1796. (Nagy Istvánnak dunántúli ág. ev. szuperintendenssé való beigtatására.)
  • Néhai Nagy János úrnak hideg tetemei fe lett elmondott zokogó szavai. Uo. 1797.
  • A deák nyelv felfejtegetésére. Uo. 1799.
  • Örömre buzdító kegyes múzsa Uo. 1812. (Kis Jánosnak ág. ev. szuperintendenssé jun. 23. történt beigtatására.)
  • Keresztyén halotti énekeskönyv. Uo. 1815. és 1839. (3. kiadás. Győr, 1869. 4. kiadás. Bpest, 1877.)
  • A hajdán Velencze birtokában volt Levantei szigetekbe… való útazás Grasset Saint Sauveur után ford németből. Pest, 1817. (Kis János: Nevezetes Útazások Tárháza IV. k. 109–259. l.)
  • Néhai tekintetes Kisfaludy György hamvai fölött tartott gyászos elmélkedés… 1825.
  • Szivből ömledező tisztelet, m. br. Podmaniczky Károly úrhoz. Sopron, 1826.
  • Koltai Vidos József urhoz… Pápa, 1838. (Versek.)
  • Ajándék a protestans iker egyházak növendékeinek. Uo. 1845. (Beliczay névvel.)
  • A siketnémák segítségére serkentő prédikátió… Kassán.

Hírlapokban több alkalmi verset adott ki, például Péczely halálára a Magyar Hírmondóban (1793.), Magyar Kurírba (1790. 390. I., II. Lipót megkoronázására), Molnár Borbálához írt verses levelezései. (Uo. 1798. 17. ápr. Toldalékban.) Tiszt. tudós Lakos József hamvaira írt verseit Kis János nyomatta ki Az ő jóreménységű magzatjoknak… c. halotti beszéde végén (Veszprém, 1801.). Erkölcsi meséket írt a Koszorúba (1836.). A győri énekeskönyvben vannak tőle szent énekek, kisebb-nagyobb változtatásokkal fölvéve, legnagyobb részt pedig külön kiadva.

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. ↑ Beliczay Jónás Esterházy herceg mérnöke volt, Alsólendván lakott, nem nősült meg. Vagyonát a soproni evangélikus líceumra hagyta.Porkoláb István: A tudomány csarnokából. Evangélikusok lapja, 1923. június 3. 22. szám, 1923. oldal
  2. ↑ Beliczay Elek (Vanyola, 1841. aug. 10.–?) jogász, író. Beliczay Jónás unokája. Középiskolába Pozsonyban járt, a budapesti egyetemen köz- és váltóügyvédi oklevelet szerzett. 1867–1870-es években Veszprém megye szolgabírája, majd Győrben ügyvéd. 1875 után a győri ügyvédi kamara titkára, 1884 után alelnöke. Az evangélikus egyházkerület világi főjegyzője és az evangélikus iskolák iskolaszéki elnöke. Elbeszélései (Ostorfi és más álnevek alatt), valamint ismeretterjesztő cikkei jelentek meg a győri és a fővárosi lapokban, jogi tanulmányait szaklapok közölték. Balatonalmádi, Balatonfüred, Zirs Helytörténeti Gyűjtemény wikilapja

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]

  • Gulyás Pál: Magyar írók élete és munkái. Bp., Magyar Könyvtárosok és Levéltárosok Egyesülete, 1939-2002. 7. kötettől sajtó alá rend. Viczián János.
  • A Pallas nagy lexikona, az összes ismeretek enciklopédiája. 1-16 k. (17-18. pótk. Szerk. Bokor József). Bp., Pallas-Révai, 1893-1904.
  • Révai nagy lexikona. Bp., Révai, 1911-.
  • Tolnai világlexikona. Bp., Magyar Kereskedelmi Közlöny, 1912-1919. 8 db.; Bp., Kassák Kiadó, 1999-
  • Veszprém megyei életrajzi lexikon. Főszerk. Varga Béla. Veszprém, Veszprém Megyei Önkormányzatok Közgyűlése, 1998.
  • Zoványi Jenő: Magyarországi protestáns egyháztörténeti lexikon. Szerk. Ladányi Sándor. 3. jav., bőv. kiadás. Budapest: Magyarországi Református Egyház Zsinati Irodája. 1977. ISBN 963-7030-15-8  
  • Porkoláb István: A tudomány csarnokából. Evangélikusok lapja, 1923. június 3. 22. szám, 1923. oldal
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Beliczay_Jónás_(lelkész)&oldid=26421813”