Belia György

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Belia György
Született1923. december 2.[1][2]
Nagyszeben
Elhunyt1982. március 12. (58 évesen)[1][2]
Budapest[3]
Állampolgársága
Foglalkozása
  • irodalomtörténész
  • irodalomkritikus
  • fordító
IskoláiELTE Bölcsészettudományi Kar (–1950)
SírhelyeFarkasréti temető (35-14-62)
SablonWikidataSegítség

Belia György (Nagyszeben, 1923. december 2.Budapest, 1982. március 12.) irodalomtörténész, kritikus, műfordító.

Életpályája[szerkesztés]

1950-ben diplomázott a ELTE Bölcsészettudományi Karán történelem–magyar szakos tanárként. Pályafutását az Országos Széchényi Könyvtár Kézirattárában kezdte (1950–1957), Babits Mihály életművének feldolgozásával. 1957–1963 között Budapesten középiskolai matematika- és fizikatanárként dolgozott. 1957-től a Magyar Tudományos Akadémia Irodalomtudományi Intézetének munkatársa volt. 1963–1968 között az Európa Könyvkiadó szerkesztője volt. 1968–1982 között a Szépirodalmi Könyvkiadó klasszikus csoportjának vezetője és főszerkesztője volt. 1970–1982 között a Világirodalmi lexikon főmunkatársa volt. 1979–1987 között Babits életműsorozatának szerkesztője volt.[4]

Magyarország irodalmi múltjánk számos értékes alkotása közreműködésével került kiadásra. Több kötetet rendezett sajtó alá. Munkássága alapozta meg Babits Mihály összes művének kiadását is.

Családja[szerkesztés]

Felesége, Sándor Anna. Leánya: Belia Anna (1949–) a József Attila Színház dramaturgja, a Soros-alapítvány programigazgatója.

Sírja a Farkasréti temetőben található (35-14-62).[5][6]

Művei[szerkesztés]

Szerkesztései[szerkesztés]

  • Ady Endre válogatott levelei (Budapest, 1956)
  • Hatvany Lajos: Ady. Cikkek, emlékezések, levelek. Válogatta, sajtó alá rendezte (Budapest, 1959; 2. bővített kiadás: 1974; 3. kiadás: 1977)
  • Babits Mihály válogatott versei. Válogatta: Illyés Gyula. Sajtó alá rendezte (A magyar költészet gyöngyszemei. Budapest, 1957)
  • Magyarok beszélnek. Szemelvények emlékiratokból. Válogatta: Hatvany Lajossal (Budapest, 1957)
  • Babits-Juhász-Kosztolányi levelezése (Budapest, 1959)[7]
  • Jókai Mór: Az elátkozott család. – A barátfalvi lévita (Két regény, sajtó alá rendezte; illusztrálta: Bozóky Mária) (Jókai Mór válogatott művei; Budapest, 1959)
  • Magyar elbeszélők. I–IV. kötet. Antológia. Válogatta, sajtó alá rendezte Illés Endrével (Budapest, 1961)
  • Ébredő Afrika. Néger költők antológiája (válogatta; illusztrálta: Kondor Béla; Budapest, 1961)
  • Magyar novellák. I–II. kötet. Antológia. (Válogatta Illés Endrével) (Aranykönyvtár, Budapest, 1963)
  • Hatvany Lajos: Emberek és korok. Regényes korrajzok, naplók, cikkek. I–II. kötet (Válogatta, sajtó alá rendezte; Budapest, 1964)
  • Nagy Adorján: Színpad és beszéd (Válogatott tanulmányok; válogatta, szerkesztette; A bevezetőt Keresztury Dezső írta (Budapest, 1964)
  • Romániai elbeszélők. Antológia (Válogatta) (Dekameron, Budapest, 1965)
  • Levelek Hatvany Lajoshoz (Budapest, 1967)
  • Hatvany Lajos: Gyulus (Regény) (Szerkesztette, az utószót írta; illusztrálta: Szántó Piroska; Budapest, 1968)
  • Erato. Az erotikus világköltészet remekei. Fordította: Babits Mihály. Sajtó alá rendezte. A bevezető tanulmányt Keresztury Dezső írta; illusztrálta: Borsos Miklós (Budapest, 1970; 2. kiadás: 1973; 3. kiadás: 1976)
  • Petőfi Sándor: Válogatott költemények (Válogatta, Olcsó könyvtár, Budapest, 1971)
  • Hatvany Lajos: Emberek és könyvek (Tanulmányok, kritikák; sajtó alá rendezte, az utószót írta) (Budapest, 1971)
  • Hatvany Lajos: Utak, sorsok, emberek (Cikkek, tanulmányok; sajtó alá rendezte; illusztrálta: Borsos Miklós) (Budapest, 1973)
  • Babits Mihály: Könyvről-könyvre (Budapest, 1973)
  • Dugonics András: Cserei és honvári herceg. Voltaire Zadigjának magyarítása. Sajtó alá rendezte. Az utószót Kerényi Ferenc írta; illusztrálta: Kovács Tamás (Budapest, 1975)
  • Goethe: Az ifjú Werther gyötrelmei. Fordította: Kissolymosi Simó Károly. Sajtó alá rendezte. Az utószót Wéber Antal írta. (Budapest, 1975)
  • Babits Mihály: Timár Virgil fia. – Halálfiai. Válogatott novellák. Válogatta, a szöveget gondozta (Magyar remekírók; Budapest, 1976)
  • Sterne, Laurence: Érzékeny utazások Francia- és Olaszországban. Fordította: Kazinczy Ferenc. Sajtó alá rendezte. Az utószót Wéber Antal írta; illusztrálta: Kovács Tamás (Budapest, 1976; új kiadás: 1997)
  • Babits Mihály összegyűjtött versei. Sajtó alá rendezte, a szöveget gondozta; illusztrálta Borsos Miklós (Babits Mihály művei; Budapest, 1977; 2. kiadás: 1982)
  • Babits Mihály: Esszék, tanulmányok. I–II. kötet. Sajtó alá rendezte, a szöveget gondozta; illusztrálta Borsos Miklós (Babits Mihály művei; Budapest, 1978)
  • Babits Mihály: Az európai irodalom története. Sajtó alá rendezte, a szöveget gondozta; illusztrálta Borsos Miklós (Babits Mihály művei; Budapest, 1979)
  • Hatvany Lajos: Urak és emberek. Sajtó alá rendezte, az utószót írta. (Budapest, 1979)
  • Babits Mihály dráma- és prózafordításai. Sajtó alá rendezte, a szöveget gondozta; illusztrálta Borsos Miklós (Babits Mihály művei; Budapest, 1980)
  • Babits Mihály beszélgető füzetei (Budapest, 1980)
  • Juhász Gyula összes művei. IX. kötet. Levelezés. 1. kötet. 1900–1922. Kritikai kiadás. Sajtó alá rendezte (Budapest, 1981)
  • Babits Mihály kisebb műfordításai. Sajtó alá rendezte, a szöveget gondozta; illusztrálta Borsos Miklós (Babits Mihály művei; Budapest, 1981)
  • Babits Mihály: A gólyakalifa. – Kártyavár. – Timár Virgil fia. – Elza pilóta (Négy regény; Sajtó alá rendezte, a szöveget gondozta; illusztrálta Borsos Miklós (Babits Mihály művei; Budapest, 1982)
  • Móricz Zsigmond: Rózsa Sándor (Regény; szerkesztette, a kísérő tanulmányt írta; Budapest, 1983)
  • Ady Endre levelei. I. kötet. 1895–1908. Szerkesztette, a szöveget gondozta, a bevezetőt írta. (Ady Endre művei; Budapest, 1983)
  • Babits Mihály: Halálfiai (Regény; Sajtó alá rendezte, a szöveget gondozta; illusztrálta Borsos Miklós (Babits Mihály művei, Budapest, 1984)
  • Dante: Isteni színjáték. Fordította: Babits Mihály (Sajtó alá rendezte, a szöveget gondozta; illusztrálta Borsos Miklós (Babits Mihály művei; Budapest, 1986)

Utószót írta[szerkesztés]

  • Lermontov, Mihail: Korunk hőse. Fordította: Áprily Lajos, illusztrálta: Szőnyi Gyula (Olcsó Könyvtár; Budapest, 1956)
  • Chevalier, Gabriel: Botrány Clochemerle-ben. I–II. kötet (Regény; fordította: Lányi Viktor; illusztrálta: Réber László (Olcsó könyvtár; Budapest, 1963)
  • Rebreanu, Vasile: A jó hóhér (Regény; fordította: Kosály Márta (Modern Könyvtár; Budapest, 1969)
  • Sárközi György: Mint oldott kéve (Regény) (Magyar elbeszélők; Budapest, 1970; 2. kiadás: 1979)
  • Móricz Zsigmond: Rózsa Sándor összevonja a szemöldökét. Regény, illusztrálta: Borsos Miklós. (Magyar elbeszélők; Budapest, 1971)
  • Móricz Zsigmond: Rózsa Sándor a lovát ugratja (Regény; illusztrálta: Borsos Miklós) (Magyar elbeszélők; Budapest, 1971)
  • Ady Endre összes versei. I–II. kötet. Szerkesztette: Koczkás Sándor, Krajkó András (Budapest, 1972)
  • Oryszyn, Zyta: Melodráma (Regény; fordította: Gimes Romána (Modern Könyvtár, Budapest, 1973)
  • Orlea, Ioana: Kövek a tengerparton (Regény; fordította: Kálmán Béla) (Modern Könyvtár; Budapest, 1974)
  • Popescu, Dumitru Radu: Akik csak az erdőt látták (Fordította: Fodor Sándor) (Modern Könyvtár; Budapest, 1974)
  • Guga, Romulus: Halál utáni élet (Regény; fordította: Kolozsvári Papp László (Modern Könyvtár; Budapest, 1975)
  • Sadoveanu, Mihai: A nyestfiak. Történelmi regény. I–II. kötet. Fordította: Lőrinczi László (A világirodalom remekei; Budapest, 1978)

Műfordításai[szerkesztés]

  • Artyemjev, N.: Egy falusi könyvtáros feljegyzései (Budapest, 1952)
  • Beniuc, Mihai: Egy közember története (Regény, Budapest, 1965)
  • Nagibin, Jurij: Felfedező úton. – Szotnyik, Jurij: Vipera (Elbeszélések; illusztrálta: Szabó Sipos Tamás. (Kispajtások mesekönyve; Budapest, 1965)
  • Dnyeprov, Alekszandr: Bíbormúmia. Tudományos-fantasztikus elbeszélések (Fordította; Az utószót Tarján Rezső, az életrajzot Apostol András írta. (Kozmosz fantasztikus könyvek. Budapest–Uzsgorod, 1969)
  • Tergit, Gabriele: A virágok regénye (Budapest, 1969)
  • Az esti futár. Mai román egyfelvonásosok. Válogatta: Kosály Márta. Fordította, az utószót írta (Modern Könyvtár; Budapest, 1972)
  • Velea, Nicolae: Mélyrepülés (Elbeszélések; fordította: Kálmán Bélával, Keresztesi Évával; illusztrálta: Benyó Ildikó) (Budapest, 1973)
  • Popescu, Petru: Csapdában (regény, Budapest, 1973)
  • Pardau, Platon: Reggeli órák (regény, Budapest, 1975)
  • Eliade, Mircea: Különös kalandok (Tudományos-fantasztikus elbeszélések; fordította: Kálmán Bélával, Zirkuli Péterrel (Kozmosz fantasztikus könyvek; Budapest, 1976)
  • Kunert, Günter: A másik planéta. Amerikai képek (Fordította; Az utószót Simon László írta) (Modern Könyvtár, Budapest, 1976)
  • Rulfo, Juan: Lángoló síkság (elbeszélések; Európa zsebkönyvek; Budapest, 1978)

Díjai[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. a b http://mek.oszk.hu/00300/00355/html/ABC00523/01443.htm, Belia György, 2017. október 9.
  2. a b BnF források (francia nyelven)
  3. PIM-névtérazonosító. (Hozzáférés: 2020. június 15.)
  4. a sorozat utolsó köteteit már nem élhette meg
  5. Nemzeti Örökség Intézete. (Hozzáférés: 2020. április 15.)
  6. https://library.hungaricana.hu/hu/view/BFLV_bn_42_11_2003_4_3/?pg=151&layout=s
  7. betiltották
  8. Kortárs magyar írók
  9. Adatai a Petőfi Irodalmi Múzeum katalógusában

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]

  • Réz Pál: Belia György 1923-1982 (Irodalomtörténet, 1982. 4. sz.)
  • Vargha Kálmán: Belia György (1923-1982) (Irodalomtörténeti Közlemények, 1982. 3. sz.)
  • Pomogáts Béla: Nekrológ (Élet és Irodalom, 1982. 12. sz.)
  • Illés Endre nekrológja (Tiszatáj, 1982. 6. sz.)
  • Sőtér István: Nekrológ (Jelenkor, 1982. 6. sz.)
  • Tarnai Andor: Nekrológ (Kritika, 1982. 11. sz.)
  • Kenéz János: Belia György arcképéhez (Magyar Nemzet, 1982. május 4.)
  • Beke György: Belia György (B. Gy.: Tolmács nélkül. Bukarest, 1972)
  • Melczer Tibor: In memoriam Belia György (Kortárs, 1982)
  • Rába György: Belia Györgyről, évforduló nélkül. (Holmi, 1994)