Belbiztonsági Minisztérium (Amerikai Egyesült Államok)
| Belbiztonsági Minisztérium | |
| A St. Elizabeths Hospital, a minisztérium székhelye | |
| Alapítva | 2002. november 25. |
| Alapító | George W. Bush |
| Típus | szövetségi minisztérium |
| Székhely | St. Elizabeths Hospital, Washington DC |
| Belbiztonsági miniszter | Kristi Noem |
| Kulcsemberek | Troy Edgar (helyettes belbiztonsági miniszter) |
| Költségvetés | 103,2 milliárd dollár (2024) |
| Dolgozók száma | 240 000 (2018) |
| Elhelyezkedése | |
![]() | |
| A Belbiztonsági Minisztérium weboldala | |
A Wikimédia Commons tartalmaz Belbiztonsági Minisztérium témájú médiaállományokat. | |
Az Egyesült Államok Belbiztonsági Minisztériuma (Department of Homeland Security, röviden DHS), vagy egyszerűen a Belbiztonsági Minisztérium, az Egyesült Államok szövetségi végrehajtó hivatala, amely a közbiztonságért felelős, nagyjából összehasonlítható más országok belügy-, vagy közbiztonsági minisztériumaival. Feladatai közé tartozik a terrorizmus elleni küzdelem, a polgári védelem, a bevándorlás-, és vámügy, a határellenőrzés, a kiberbiztonság, a közlekedésbiztonság, a tengeri biztonság és a tengeri mentés, valamint a tömegpusztító fegyverek hatásainak mérséklése.[1]
2003. március 1-jén kezdte meg működését, miután létrehozták a 2001. szeptember 11-ei terrortámadásokra válaszul elfogadott 2002-es Belbiztonsági Törvény részeként. Több mint 240 000 alkalmazottjával[2] a DHS a harmadik legnagyobb kabinetminisztérium a Védelmi és a Veteránügyi Minisztérium után.[3] A belbiztonsági politikát a Fehér Házban a Belbiztonsági Tanács koordinálja. A jelentős belbiztonsági felelősséggel bíró egyéb ügynökségek közé tartozik az Egészségügyi és Humán Szolgáltatási, az Igazságügyi és az Energiaügyi Minisztérium.
Történelme
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Létrehozása
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]A 2001. szeptember 11-ei terrortámadásokra válaszul George W. Bush elnök bejelentette a Belbiztonsági Hivatal (OHS) létrehozását a „belbiztonsági erőfeszítések koordinálására.” A hivatalt Tom Ridge, Pennsylvania korábbi kormányzója vezette, aki felvette „az elnök belbiztonsági asszisztense” címet.
Ridge 2001. október 8-án kezdte meg munkáját a Biztonsági Hivatal (OHS) igazgatójaként.[4] 2002. november 25-én a Belbiztonsági Törvény létrehozta a Belbiztonsági Minisztériumot (Department of Homeland Security), hogy az Egyesült Államok belbiztonsággal kapcsolatos végrehajtó hatalmi szervezeteit egyetlen kabinetügynökségbe konszolidálja. 2003 januárjában a hivatal szerepkörét részben átvette, de nem váltotta fel teljesen a Belbiztonsági Minisztérium és a Fehér Ház Belbiztonsági Tanácsa, amelyeket mindkettőt a 2002. évi Belbiztonsági Törvény hozott létre. A Belbiztonsági Tanács jellegében hasonló a Nemzetbiztonsági Tanácshoz, továbbra is politikai koordinációs és tanácsadói szerepet töltött be, és az elnök belbiztonságért felelős asszisztense vezette. A Gilmore Bizottság, amelyet a Kongresszus nagy része és John Bolton is támogatott, tovább erősítette a minisztérium szükségességét. A DHS 22 ügynökséget jegyzett be,[5] sok szerepkört átvéve más minisztériumoktól.
Miniszterek listája
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Jegyzetek
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- ↑ "Our Mission". Homeland Security. 2012. június 27.
- ↑ "About DHS". Homeland Security. 2016. június 29.
- ↑ "Department of Homeland Security Executive Staffing Project". National Academy of Public Administration. Hozzáférés: 2011. május 31.
{{cite web}}: CS1 karbantartás: elavult archiválási szolgáltatás (link) - ↑ "EPIC Fact Sheet on OHS". www.epic.org. Hozzáférés: 2020. november 13.
- ↑ "Who Joined DHS". Department of Homeland Security (angol nyelven). 2012. július 27. Hozzáférés: 2021. május 27.
Fordítás
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Ez a szócikk részben vagy egészben az United States Department of Homeland Security című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
