Belányi Ferenc

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Belányi Ferenc
Született1844. június 29.
Buda
Elhunyt1881. július 27. (37 évesen)
Budapest
Állampolgárságamagyar
Foglalkozásapénzügyigazgatósági titkár,
újságíró
SablonWikidataSegítség

Belányi Ferenc (Buda, 1844. június 29.Budapest, 1881. július 27.) magyar királyi pénzügyigazgatósági titkár.

Élete[szerkesztés]

Belányi Ferenc, a Magyar Királyi Egyetemi Nyomda igazgatójának fia volt. Középiskoláit a budai királyi egyetemi főgimnáziumban végezte, majd a budapesti egyetemen jogot hallgatott; időközben (1864) a színi pályára lépett és a budai lánchídfői Molnár György-féle Budai Népszínházban lépett föl, de csakhamar visszatért jogi tanulmányaihoz. Már 1866-ban letette a jogi államvizsgát és még ugyanazon évben a pénzügyi igazgatósághoz fogalmazó gyakornoknak neveztetett ki. 1870-ben fogalmazó, 1872-ben pénzügyi igazgatósági titkár lett és mint ilyen 1875-ig Győrött, ezután pedig Budapesten működött.

Művei[szerkesztés]

  1. Beszélyek. Pest, 1865. (Névtelenűl.)
  2. Vadonban. Uo. 1865. (Éjszakamerikai regény.)
  3. A Fröbel-féle gyermeknevelési rendszerről. Győr, 1871.
  4. Tündérmesék. Buda, 1871. (Adorján álnévvel.)
  5. A naprendszer s a föld keletkezésének elmélete. Uo. 1874.
  6. A magyarországi Jánosrendi… Galilei-páholy évkönyve, Bécs, 1876.

Kéziratban több szépirodalmi dolgozata maradt, részint önálló, részint fordítás, vers és színmű.

Beutazta 1865–66-ban Magyarországot és Ausztria nagy részét, 1870-ben Németországot, Franciaországot, Olaszországot, Angliát és Svájcot; tapasztalatairól útirajzokat irt napi- és szépirodalmi lapokba. Egyetemi hallgató korában társai között irodalmi szövetkezetet alapított, melynek Korszellem című havi folyóiratát ő szerkesztette; a Vas Gereben Népbarátjának (1865–66.) főmunkatársa lett és a lapnak főbb rovatait ő irta (B. F. jegyek alatt is); ezen kívül dolgozótársa volt 1866-tól 1875-ig több fővárosi és vidéki lapnak. Közleményeket hoztak tőle a Pesti Hölgydivatlap, Nefelejts, Fővárosi Lapok, Budapesti Bazár, Hirmondó, Természet, Győri Közlöny, Győri Figyelő, Székesfehérvári Figyelő, Pápai Lapok.

Források[szerkesztés]