Bőfalu
| Bőfalu | |
| Közigazgatás | |
| Település | Nagyrépény |
| Népesség | |
| Teljes népesség | ismeretlen |
| Elhelyezkedése | |
 Bőfalu
Pozíció Szlovákia térképén
| |
 é. sz. 48° 31′ 19″, k. h. 17° 58′ 10″Koordináták: é. sz. 48° 31′ 19″, k. h. 17° 58′ 10″ | |
Bőfalu (1898-ig Behincz, szlovákul: Behynce) Nagyrépény településrésze, korábban önálló falu Szlovákiában, a Nyitrai kerület Nagytapolcsányi járásában.
Fekvése[szerkesztés]
Nagytapolcsánytól 17 km-re délnyugatra.
Története[szerkesztés]
1156-ban Beu néven említik először. A település neve török eredetű méltóságnév lehetett.[1] 1390-ben Bw néven szerepel oklevélben. A 16. században még három faluból: Alsó-, Felső- és Középbőfaluból állt.
Vályi András szerint "BEHINTZ. Felső, és közép Behincz. Tót faluk Nyitra Vármegyéb. birtokosai Gróf Berényi, és más Uraságok, lakosai katolikusok, fekszenek az előbbeni faluktol nem meszsze, határbéli földgyei gazdag termékenységgel bírnak, fájok ugyan kevés, legelőjök is szoross, középszerű mivoltokhoz képest mind a’ kettő, második Osztálybéli."[2]
Fényes Elek szerint "Behincz, (Alsó), tót falu, Nyitra vármegyében, Radosnához 1/2 órányira: 174 kath., 12 zsidó lak. F. u. többen. Ut. p. N.-Ripény. Behincz, (Felső), tót falu, Nyitra vmegyében, Alsó B. mellett: 187 kath., 11 zsidó lak. F. u. többen. Határuk termékeny; bort termesztenek"[3]
A trianoni békeszerződésig Nyitra vármegye Nagytapolcsányi járásához tartozott. 1976-óta Nagyrépényhez tartozik.
Népessége[szerkesztés]
1910-ben 399, túlnyomórészt szlovák anyanyelvű lakosa volt.
Nevezetességei[szerkesztés]
- A Rózsafüzér királynője tiszteletére szentelt római katolikus temploma 1901-ben épült.
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ velkeripnany.sk
- ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.
- ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.
