Bednanics Gábor

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Bednanics Gábor
Dr. Bednanics Gábor (2).JPG
Született 1976. február 12. (44 éves)
Budapest
Állampolgársága magyar
Nemzetisége magyar
Foglalkozása irodalomtörténész,
kritikus
Iskolái
Kitüntetései

A Wikimédia Commons tartalmaz Bednanics Gábor témájú médiaállományokat.

Bednanics Gábor (Budapest, 1976. február 12. –) magyar irodalomtörténész, kritikus, az Eszterházy Károly Egyetem Magyar Irodalomtudományi Tanszékének főiskola tanára.

Életrajz[szerkesztés]

1976. február 12-én született Budapesten. A győri Czuczor Gergely Bencés Gimnáziumban érettségizett 1994-ben. Diplomáit az Eötvös Loránd Tudományegyetemen szerezte, 2000-ben („magyar nyelv- és irodalomtanár, összehasonlító irodalomtörténet szakos bölcsész”), illetve 2002-ben („filozófia”). 1996-tól 1998-ig részt vett az ELTE-BTK Irodalomelmélet Programjában, 2000-től 2003-ig pedig az ELTE-BTK Magyar Irodalom Doktori Iskola Általános Irodalomtudomány alprogramjában. 2001-ben Erasmus-ösztöndíjasként a Humboldt Egyetem diákja volt. PhD fokozatát 2007-ben szerezte az ELTE-n, 2013-ban habilitált a Debreceni Egyetemen. 2004 októberétől 2010 novemberéig a Fiatal Írók Szövetségének elnöke volt. 1996-tól folyamatosan publikál, több hosszú írása, illetve számos rövid rövidebb könyvismertetője jelent meg rangos hazai folyóiratokban.

Jelenleg az egri Eszterházy Károly Egyetem Magyar Irodalomtudományi Tanszékének tanára, illetve a Ráció Kiadó szerkesztője.

Ösztöndíjak, elismerések[szerkesztés]

  • 1992 Cziráki Alapítvány Pro Cultura Humana Díj (Győr)
  • 1992 Ókortudományi Társaság Cicero Versenye első fokú dicséret
  • 1997–2000 Köztársasági Ösztöndíj (ELTE BTK: három alkalommal)
  • 1996–2000 Tudományos Ösztöndíj (ELTE BTK: hét alkalommal)
  • 1997 Országos Tudományos Diákköri Konferencián második helyezés
  • 1999 Országos Tudományos Diákköri Konferencián harmadik helyezés
  • 2000–2003 Posztgraduális ösztöndíj (ELTE BTK)
  • 2001 Erasmus-ösztöndíj (Humboldt-Universität zu Berlin, Neuere Deutsche Literatur)
  • 2004 Móricz Zsigmond Irodalmi Ösztöndíj
  • 2008‒2011 Bolyai János Kutatási Ösztöndíj
  • 2011 József Attila-díj
  • 2013-2014 Magyary Zoltán Kutatói Ösztöndíj
  • MTA MAB DIPA Tudományos Díj
  • 2014-2018 Bolyai János Kutatási Ösztöndíj

Publikációk[szerkesztés]

Legfontosabb publikációi:[1]

Önálló könyv[szerkesztés]

  • Beszédformák között, Bp.: FISZ könyvek, 2003. (208 oldal)
  • Induló modernség – kezdődő avantgárd; szerk. Bednanics Gábor, Eisemann György; Ráció, Bp., 2006 (Ráció-tudomány)
  • Kerülőutak és zsákutcák (A modern magyar líra kezdetei), Bp.: Ráció, 2009. (300 oldal)
  • "Alszik a fény". Kosztolányi Dezső és Csáth Géza művészete; szerk. Bednanics Gábor; FISZ–Ráció, Bp., 2010 (Minerva könyvek)
  • A kétséges faggatása (Kulturális párbeszédkísérletek), Eger: Líceum Kiadó, Pandora Könyvek 29., 2012. (105 oldal)
  • Az olvasás labirintusában. Tanulmányok Eisemann György hatvanadik születésnapjára; szerk. Bednanics Gábor, Hansági Ágnes, Vaderna Gábor; Historia Litteraria Alapítvány–Ráció, Bp., 2013
  • "Próza az, amit kinyomtatnak". Tanulmányok Ottlik Gézáról; szerk. Bednanics Gábor et al.; PIM, Bp., 2013 (PIM studiolo)
  • Mesterkönyvek faggatása. Tanulmányok Gárdonyi Géza és Bródy Sándor művészetéről; szerk. Bednanics Gábor, Kusper Judit; Ráció, Bp., 2015 (Ráció-tudomány)
  • Modern mítoszok és az újraírás lehetőségei. A líraolvasás esélyei a 21. században; Ráció, Bp., 2016 (Ráció-tudomány)

Fontosabb tanulmányok[szerkesztés]

  • Ön–élet–történet–írás. Az én gondolkodom, az én vagyok, az én beszélek és az én írok kijelentésekről, Jelenkor 2000/1., 69–77.
  • Kihez s ki szól? A kilencvenes évek értekező prózájáról, Alföld 2000/12., 75–84.
  • Az alap helye. Vázlat a filozófia, irodalom és retorika viszonyáról Paul de Man kapcsán = Vándor szövevény, szerk. Szirák Péter, Debrecen: Csokonai, 2001, 7–24.
  • In rebus mediorum. Amikor az írástudó McLuhant olvas, Prae 2002/1–2., 50–61. (Bengi Lászlóval közösen.) Újraközölve: Történelem, kultúra, medialitás, Bp.: Balassi, 2003, 145–158.
  • Technika és/vagy mesterség? A technika a 19. század végi magyar lírában = Identitás és kulturális idegenség, szerk. Bednanics Gábor – Kékesi Zoltán – Kulcsár Szabó Ernő, Bp.: Osiris, 2003, 88–106.
  • „Költői” képek. Adalékok két zárványszerű századfordulós életműhöz = Az esztétikai tapasztalat medialitása, szerk. Kulcsár-Szabó Zoltán – Szirák Péter, Bp.: Ráció, 2004, 240–260.
  • From Countryside to City. Budapest in 19th-Century Hungarian Poetry = Spielarten der Sprache, Hrsg. Ernő Kulcsár-Szabó – Csongor Lőrincz – Gábor Tamás Molnár, Bp.: Osiris, 2004, 149–163. Horvátul: Iz sela u grad. Budimpešta u mađarskoj lirici 19. stoljeća = Kulturni stereotipi, Zagreb: FF Press, 2006, 147–159.
  • Topográfia és mitológia között. A nagyváros olvasatai a 19. század végi magyar lírában = Terek és szövegek. Újabb perspektívák a városkutatásban, szerk. N. Kovács Tímea – Böhm Gábor – Mester Tibor, Bp.: Kijárat, 2005, 265–284.
  • Urbi vel orbi? A nagyvárossá érő Budapest lírikus megjelenítései a századfordulón, Holmi 2005/4., 494–508.

Díjak[szerkesztés]

  • 2011-ben irodalomtörténészi, irodalomszervezői munkásságának elismeréseképpen József Attila-díjjal tüntették ki.

Jegyzetek[szerkesztés]