Beck Vilma

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez

Beck Vilma (Magyarország, 1810. – Birmingham, Anglia, 1851. augusztus) írónő.

Élete[szerkesztés]

Zsidó családból származott és eredetileg Racidula-nak hívták; ezen néven volt ismeretes az 1848–49-es szabadságharcban, amikor kémként szolgált a magyaroknak - ugyanakkor az osztrák hadvezetésnek is jelentett;[1] utóbb vette föl a báró Beck nevet. A világosi fegyverletétel után kivándorolt és Londonban telepedett le, ahol a titkosrendőrség szolgálatában is állott, de zsarolásai miatt elfogták és vizsgálati fogságában meghalt 1851-ben.

Munkái[szerkesztés]

  • Personal adventures during the late war of independence in Hungary, London, 1850. Két kötet. (Beck Vilma bárónő névvel. Ugyanez németül:
  • Memoiren einer Dame während des letzten Unabhängigkeitskrieges in Ungarn. London, 1851. Francia fordítását a párizsi Constitutionel 1851. február 18. – március 14. számaiban tette közzé.[2] Magyarul:
  • Egy hölgy emlékiratai az 1848-49-iki magyar szabadságharczról, Miskolc, 1901. Fordította: Halász Sándor)

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Holch Gábor - Vajna Tamás: Az igazi Trebitsch? Magyar kalandorok anno. HVG 2009. május 16. 37-38.
  2. Azt állították többen, hogy a nevezett munkát nem ő írta, sőt Smith Tolmin angol államügyész ismerte a szerző nevét is

Források[szerkesztés]

További irodalom[szerkesztés]

  • T. Dénes Tamás: Fejezetek a titkosítás és a kémkedés történetéből.