Be Quick or Be Dead

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Iron Maiden
Be Quick or Be Dead
kislemez a Fear of the Dark albumról
B-oldal Nodding Donkey Blues
Space Station No. 5
Megjelent 1992. április 13.
Formátum vinyl (7", 12"), CD
Felvételek Barnyard Studios, Essex, Anglia
Stílus heavy metal
Kiadó EMI
Szerző Bruce Dickinson, Janick Gers
Producer Martin Birch, Steve Harris
Helyezések
  • UK UK Singles Chart (#2)
Iron Maiden-kislemez-kronológia
Bring Your Daughter... to the Slaughter
(1990)
Be Quick or Be Dead
(1992)
From Here to Eternity
(1992)

A Be Quick or Be Dead az Iron Maiden brit heavy metal együttes 1992-es Fear of the Dark című albumának első kislemezes dala, mely a brit slágerlistán a 2. helyig jutott.[1]

Története[szerkesztés]

A Be Quick or Be Dead kislemez a Fear of the Dark album felvezetéseként jelent meg 1992. április 13-án, egy hónappal a nagylemez májusi kiadása előtt. A pörgős, tempós dal szövege azoktól az emberektől int óva, akik másokat kihasználva, megkárosítva, piszkos módszerekkel tesznek szert befolyásra és vagyonra.[2] A kislemez borítóján Eddie a brit médiamágnás Robert Maxwellt kéri számon, akinek 1991 novemberi halála után derült ki, hogy jelentős összegeket sikkasztott el a dolgozók nyugdíjalapjából, hogy vállalatát megmentse a csődtől. A kislemez borítójának hátterét adó újságcikkek Maxwell mellett többek között Ivan Boesky bróker vagy a Brent Walker vállalat kétes ügyeit is felemlegetik.[3] A dalhoz forgatott videoklipben a zenekar a hétköznapi embereket megszemélyesítve egy kikötői dokkban zenél. A klip másik szereplője egy fenyegetőnek ábrázolt öltönyös, nyakkendős üzletember.[4]

A Be Quick or Be Dead négy hétig szerepelt a brit slágerlistán, és legjobb pozíciója a 2. hely volt.[1] Egyedül a Right Said Fred Deeply Dippi című dalát nem sikerült maga mögé utasítania.[5] A 7"-es kislemez B-oldalára az Iron Maiden saját blues rock stílusú dala, a Nodding Donkey Blues került fel.[6] A 12"-es változatra és a CD-kiadásra feldolgozták a Montrose együttes 1973-as Space Station No. 5 című dalát. Egyes példányokon szerepel egy 8-perces rejtett szám is, amely az Iron Maiden menedzserén, Rod Smallwoodon élcelődő 1986-os Sheriff of Huddersfield folytatásának tekinthető. Az akusztikus gitározással kísért paródiában Smallwoodot Bruce Dickinson figurázza ki. A számnak a rajongók később a Bayswater Ain't a Bad Place to Be címet adták, de hivatalosan cím nélküli.[7][8]

1992. június 3-án a Fear of the Dark album világkörüli lemezbemutató turnéjára való bemelegítésként a zenekar The Nodding Donkeys néven adott koncertet a Norwich-i Oval rockkocsmában.[9][10] A Be Quick or Be Dead-et csak a Fear of the Dark album turnéján játszották, de a lemezbemutató turnét megörökítő mindkét 1993-ban kiadott koncertalbumon (A Real Live One, Live at Donington) szerepel a dal.

Számlista[szerkesztés]

7" kislemez
  1. Be Quick or Be Dead (Dickinson, Gers) – 3:22
  2. Nodding Donkey Blues (Iron Maiden) – 3:17
12" kislemez, CD single
  1. Be Quick or Be Dead (Dickinson, Gers) – 3:22
  2. (rejtett szám) – 8:07
  3. Nodding Donkey Blues (Iron Maiden) – 3:17
  4. Space Station No. 5 (Ronny Montrose, Sammy Hagar; Montrose-feldolgozás) – 3:37

Közreműködők[szerkesztés]

Források[szerkesztés]