Baumgarten Sándor
| Baumgarten Sándor | |
 | |
| Született | 1864. január 21. Dunaföldvár |
| Elhunyt | 1928. május 31. (64 évesen) Budapest |
| Sírhely | Fiumei Úti Sírkert |
| Iskolái | Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Baumgarten Sándor témájú médiaállományokat. | |
Baumgarten Sándor (Dunaföldvár, 1864. január 21. – Budapest, 1928. május 31.)[1] zsidó származású magyar építész. A 20. század elejének egyik (ha nem a) legtermékenyebb magyar építésze volt, aki elsősorban szecessziós stílusban a források szerint körülbelül 300 magyarországi épületet tervezett, amelyeknek jelentős része iskola volt. Halála után elfeledték, napjainkban csak a budapesti Vakok Általános Iskolájának épülete általánosan ismert munkái közül.
Élete[szerkesztés]
Középiskoláit, továbbá műegyetemi tanulmányait Budapesten végezte, ahol 1888-ban nyert építészeti oklevelet. Utána hat évig Steindl Imre, Hauszmann Alajos és Weber Antal építőművészek mellett működött. Közben tanulmányutakon volt Német-, Francia- és Olaszországban. Egyike a legtevékenyebb magyar építőművészeknek. Számos pályázaton vett részt, többi között a budapesti áru- és értéktőzsde tervpályázatán II. díjat nyert. Legjelentékenyebb alkotásai: a Budapesti Tudományegyetem központi épületének Egyetem téri része Mária Terézia korabeli barokk stílusban, továbbá az Erzsébet nőiskola és a Vakok Állami Intézete, mindkettő magyaros stílusban, a Niedermann-féle szanatórium. A budapesti postatakarékpénztár épületének tervét Lechner Ödönnel közösen készítette. Mint királyi közalapítványi igazgató működött Budapesten.
Az 1929-ben megjelent Magyar zsidó lexikon úgy tudja, hogy mintegy háromszáz (!) budapesti és vidéki iskolát tervezett. A Nemzeti Örökség Intézete honlapján pedig a következő olvasható: „Összesen 37 óvodát, 118 elemi iskolát, 45 gimnáziumot és más középiskolát, 21 tanítóképzőt és 84 egyéb (polgári fiú- és leányiskolát, kereskedelmi és felsőkereskedelmi iskolát, bábaképzőt és siketnéma intézetet) tervezett.” (Ezek összesen 305 épületet jelentenek.)
Ismert épületeinek listája[szerkesztés]
- 1897–1900: a Királyi Magyar Egyetem téri központi épülete, ma: Eötvös Loránd Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Kar (ELTE-ÁJK), Budapest, Egyetem tér 1–3.[2][3] – Szkalnitzky Antallal, Weber Antallal, Herczegh Zsigmonddal és Lippert Józseffel közösen[4]
- 1899: Mezőtúri Református Kollégium Általános Iskolája, Mezőtúr, Kossuth Lajos u. 2.
- 1899: Leánygimnázium (ma: Karcagi Szakképzési Centrum Teleki Blanka Gimnáziuma, Szakgimnáziuma és Kollégiuma), Mezőtúr, Dózsa György út 17. – Herczegh Zsigmonddal közösen
- 1898–1903: Lakóház, Budapest, 1143 Ida utca 8[5]
- 1898–1903: Lakóház, Budapest, 1143 Ida utca 6[5]
- 1899–1904: Vakok Általános Iskolájának épülete, Budapest, Ajtósi Dürer sor 39.
- 1901: Magyar Királyi Postatakarékpénztár, Budapest, Hold u. 4. – Lechner Ödönnel közösen
- 1901–1902: Erzsébet Nőiskola, ma: Teleki Blanka Gimnázium, Budapest, Ajtósi Dürer sor 37.
- 1901–1903: Fölsőbb Leányiskola, ma: Tömörkény Gimnázium, Szeged, Tömörkény u. 1.[6]
- 1902: Elemi iskola, ma: Szent János Apostol Katolikus Általános Iskola, Budapest, Tanoda tér, 1043[7] – Herczegh Zsigmonddal közösen
- 1902: Toldi Miklós utcai elemi iskola, később: Langlet Valdemár Általános és Felnőttképző Iskola, 2008-tól Bródy Imre Gimnázium, Budapest, Langlet Waldemár utca 1-5.[8][9] – Herczegh Zsigmonddal közösen
- 1902: Erzsébet utcai elemi iskola, később: Bródy Imre Gimnázium, 2008 óta üresen áll, Budapest, Attila utca 8-10.[9] – Herczegh Zsigmonddal közösen
- 1902: Elemi iskola, később: Bay Zoltán Szakközépiskola, Budapest, Lőrinc utca 40.[10] – Herczegh Zsigmonddal közösen
- 1902: Siketnémák Országos Tanintézete, ma: Cházár András EGYMI, Vác
- 1902–1904: Szent Imre-templom, Rönök[11]
- 1902–1903: Tanítók háza, Kolozsvár – Herczegh Zsigmonddal közösen
- 1904: Niedermann-féle szanatórium, később: Észak-pesti Kórház, Budapest, Rákospalota[12][13]
- 1907: elemi iskola, ma: Bókay Árpád Általános Iskola, 1181 Budapest, Wlassics Gyula utca 69. – Herczegh Zsigmonddal közösen[14]
- 1908: Római katolikus főgimnázium, Sátoraljaújhely[2]
- 1908: Református kollégium, Marosvásárhely[2]
- 1909: Evangélikus gimnázium, Bonyhád[2]
- 1909: Evangélikus gimnázium, Rozsnyó[2]
- 1909: Állami gimnázium, Szigetvár[2]
- 1911: az egyházmegye bérháza a kápolnával, Esztergom[2]
- 1911–1912: reálgimnázium, Budapest, Jurányi utca 1-3.[15]
- 1912: Piarista Gimnázium, Tata[2]
- 1912: Piarista Gimnázium, Máramarossziget[2]
- 1912: a Külgazdasági és Külügyminisztérium régi részének "B" és "C" épülete, Budapest, Bem tér[16]
- 1913: a jezsuita rend internátusa és bérháza, Szatmárnémeti[2]
- 1914: állami gimnázium, Szilágysomlyó[2]
- ?: Református gimnázium, Nagykőrös[17]
- ?: Gimnázium, Szilágysomlyó[17]
Képtár[szerkesztés]
-
Vakok Országos Intézete, Budapest -
Az Erzsébet nőiskola, ma Teleki Blanka Gimnázium, Budapest -
Karcagi SzC Teleki Blanka Gimnáziuma, Szakgimnáziuma és Kollégiuma, Mezőtúr -
Erzsébet utcai elemi iskola, Budapest -
Református Kollégium Általános Iskolája, Mezőtúr -
Postatakarékpénztár, Budapest -
Katolikus templom, Rönök -
Tömörkény iskola, Szeged
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ Szászvári Józsefné.szerk.: Raffainé Kókány Judit: Földvári tabló. Dunaföldvár: Berze-Nagy Ilona Városi Könyvtár, 16. o. (2009). ISBN 978-963-06-8572-6
- ↑ a b c d e f g h i j k http://nevpont.hu/view/2581
- ↑ http://pestbuda.hu/cikk/20200524_szazhusz_eves_a_jogi_egyetem_epulete_elveszitette_kupolajat_a_haboruban_a_belvarosi_palota
- ↑ https://www.elte.hu/campusok/egyetemter
- ↑ a b http://www.szecessziosmagazin.com/budapestmap.php
- ↑ Archivált másolat. [2022. július 9-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2020. augusztus 17.)
- ↑ Az épületen lévő emléktábla alapján
- ↑ http://www.kitervezte.hu/epuletek/oktatas/brody-imre-gimnazium-budapest
- ↑ a b Archivált másolat. [2020. július 24-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2020. július 24.)
- ↑ http://www.kitervezte.hu/epuletek/orokseg/bay-zoltan-szakkozepiskola-budapest
- ↑ http://hatareset.blogspot.com/2013/01/a-ronoki-szent-imre-templom.html
- ↑ Zsidó lexikon, i. h.
- ↑ Archivált másolat. [2021. július 2-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2020. július 13.)
- ↑ http://www.szecessziosmagazin.com/budapestterkephely.php?kerulet=18&cim=wlassics-gy-u-69&cimtxt=%20CIM%20&scrwidth=1280
- ↑ https://www.origo.hu/itthon/20120831-kalmar-laszlo-fenyes-elek-bay-zoltan-bezart-kozepiskolakban-jartunk.html
- ↑ http://urbface.com/budapest/a-kulugyminiszterium--b--es--c--epulete
- ↑ a b Archivált másolat. [2020. július 13-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2020. július 13.)
Források[szerkesztés]
- Magyar életrajzi lexikon I–IV. Főszerk. Kenyeres Ágnes. Budapest: Akadémiai. 1967–1994. [1]
- Magyar zsidó lexikon. Szerk. Ujvári Péter. Budapest: Magyar Zsidó Lexikon. 1929. 96. o. Online elérés
- Aki valósággá varázsolta az épületeket (155 éve született Baumgarten Sándor) Archiválva 2020. július 13-i dátummal a Wayback Machine-ben
- Baumgarten Sándor, Nemzeti Örökség Intézete
- Baumgarten Sándor (Dunaföldvár, 1864. 01. 24 - Budapest, 1928. 05. 31), Nemzeti Névtér
- Baumgarten Sándor építész, Névpont
Egyéb irodalom[szerkesztés]
- Gerle János – Kovács Attila – Makovecz Imre: A századforduló magyar építészete. Szépirodalmi Könyvkiadó, Budapest, 1990, ISBN 963-15-4278-5
- Déry Attila: Nemzeti kísérletek építészetünk történetében. Budakeszi, 1995. (az általa tervezett iskolák listájával)
- Szendrei János – Szentiványi Gyula: Magyar képzőművészek lexikona: Magyar és magyarországi vonatkozású művészek életrajzai a XII. századtól napjainkig. I. kötet (Abádi – Günther) Budapest: Közoktatásügyi Minisztérium. 1915. Több kötet nem jelent meg , 136. o.
