Baumag szövetkezet

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Jump to navigation Jump to search
Baumag Szövetkezet
Típus üzleti vállalkozás
Alapítva 1995
Megszűnt 2003 (csőd)
Vezetők Balázs László
Iparág pénzügyi szolgáltatás
Forma szövetkezet
Leányvállalatai Szentesi Téglagyár, Parádsasvári Kastélyszálló

A Baumag Általános Befektetési Szövetkezet egy befektetéseket kezelő szövetkezet volt. A szövetkezet 10 év működés után botrányos körülmények között vált fizetésképtelenné, 10 000-nél több ügyfelét 31 milliárd forint értékben károsította meg. A szövetkezet csődje a legtöbb kisbefektetőt érintő káreseményként került be Magyarország rendszerváltás utáni történetébe.

A szövetkezet története[szerkesztés]

Megalakulás[szerkesztés]

A Baumag a befektetési szövetkezetekről szóló 1992-es és 2000-es szövetkezetekről szóló törvények alapján működött. Bárki a szövetkezet tagjává válhatott, amennyiben megvásárolt egy minimális költségű szövetkezeti részjegyet. A szövetkezet tagjai a szövetkezet számára tagi kölcsönöket (befizetéseket) adtak, ezeket az összegeket pedig a Szövetkezet befektette. A tagi kölcsönöket azok lejáratakor kamattal együtt fizették vissza a szövetkezet befektetéseinek hasznából. A szövetkezetek működésének nagy előnye volt, hogy ezek a szervezetek nem minősültek pénzintézetnek, így nem is tartoztak a pénzpiacot felügyelő hatóság (PSZÁF) jogkörébe, ezért a szervezet alacsonyabb költséggel, kevesebb kötöttséggel volt működtethető. Ez az előny egyben kockázatot is jelentett: a befektetőket és betéteseket védő állami alapok nem nyújtottak védelmet a szövetkezetek tagságának, azok akár a teljes befektetett összeget elbukhatták.

A Baumag Általános Befektetési Szövetkezetet 1995-ben alakult.[1] A hét személy által létrehozott szervezet alaptőkéje mindössze 70 000 forint volt, elnöke Balázs László lett. A szövetkezet betétgyűjtésbe kezdett. A cég szervezőirodákat állított fel a legnagyobb magyarországi városokban. Magas kamatot ígérő hirdetései elsősorban a nyugdíjas kisbefektetők számára voltak csábítóak, akik az 1990-es évek végének alacsony banki kamatainál magasabb hozamot ígérő lehetőségeket kerestek. A Baumag elsősorban ingatlanbefektetéssel foglalkozott. Érdekeltségi körébe a parádsasvári kastélyszálló és a szentesi téglagyár mellett építőipari vállalkozások, tüzéptelepek, lízingcég és egy BÉT-tag alkuszcég is tartozott. A szövetkezet ellen már 1996-ban jogosulatlan pénzintézeti tevékenység miatt indult eljárás, ám felmerült cselekmények egy része bizonyíthatatlanság, más része elévülés miatt nem vezetett feljelentéshez.[2]

Fizetésképtelenség és vagyonmenekítés[szerkesztés]

A Baumag azonban egy szinte megoldhatatlannak tűnő nehézséggel szembesült; a tőkegyűjtés érdekében magas és garantált hozamokat ígértek a szövetkezet tagjainak, az ingatlanberuházásokból azonban jó esetben is csak középtávon láttak nyereséget. A szövetkezet emiatt folyamatos pénzgyűjtési kényszerben volt kénytelen működni, régebbi tagjainak befektetéseit nem az ingatlanbefektetések nyereségéből, hanem új belépők pénzbetéteiből fedezte.[3] Az egyre növekvő hiány újabb magas kamatígéretekre sarkallta a vezetőket, tovább lökvén ezzel a szövetkezetet az eladósodás spiráljába. A hiány eltüntetésére a szövetkezet alapítói a valóban működő vállalkozások mellett létrehoztak több tucat ténylegesen nem működő vállalkozást is, amelyek között a pénz mozgatásával ideiglenesen el tudták fedni az egyre vaskosabb hiányt.[4]

Az ezredforduló után már baljós jelek gyülekeztek a szövetkezet körül. A vállalkozás könyvvizsgálója nem volt hajlandó hitelesíteni a szövetkezet éves mérlegét.[5] Az ingatlanfejlesző szövetkezeteknél – így a Baumag esetében is – erre az időre már lelassult, illetve megállt a tagok számának növekedése, majd elkezdődött a befektetett vagyon kivétele. A szövetkezetek azonban képtelenek voltak az igények megfelelő ütemű kielégítésére, 2003-ban a Baumaghoz hasonló elven működő szervezetek sora jelentett csődöt.[5] A Baumag 2003. október 9-én jelentett fizetésképtelenséget.[3][6]

A csőd után kiderült, hogy a szövetkezeti tagok befektetett vagyonát a cég vezetése Balázs Lászlóhoz köthető vállalkozásokba vitte át, így a fizetésképtelenség bejelentésekor a Baumagban már nem volt olyan jelentősebb vagyonelem, amelyet a befektetők kárainak enyhítésére használhattak volna fel.[7][8] A vagyon kimentésének egyik célpontja az újonnan létrehozott Agenda-H nevű szövetkezet volt, amelybe megkísérelték a vagyon átmentését és a szövetkezet befektetőinek átterelését.[9] (A tagság Agenda-H szövetkezetbe történő átvitele azzal az előnnyel járt volna, hogy az átvett tagok nem lettek volna jogosultak kárigénnyel fellépni a Baumaggal szemben.)[10] A rendőri nyomozás szerint sikerült mintegy egymilliárd forint külföldre juttatása is.[11] A vezetők a Baumagban mindössze 200 millió forintot hagytak, amelyből később csak a szövetkezeti dolgozók elbocsájtásának költségeit és apróbb tételeket tudtak fedezni.[7]

Felszámolás és perek[szerkesztés]

A szövetkezet csődje és vagyonának átjátszása láttán a szövetkezet tagjai szervezkedni kezdtek. A károsultak tüntetéseket szerveztek különböző állami szervezetek székhelyei elé, hogy így hívják fel a figyelmet arra, hogy a Baumag vezetői a hatóságoktól nem zavartatva folytatják tovább befektetéseik elrejtését.[12][13] A szövetkezet tagjai tömegesen adtak be feljelentéseket a cég vezetői, illetve felszámolási kérelmet a szövetkezet ellen. A felszámolási eljárás 2004 áprilisában kezdődött.[4] A felszámolási eljárásra kijelölt Mátraholdinggal a szövetkezet vezetői nem működtek együtt, a szövetkezet vagyonának jelentős részét erre az időpontra értékesítették, illetve más vállalkozások számára adták át. A felszámoló az eltüntetett vagyonelemek visszaszerzését célzó hosszas jogi csatározásokba bonyolódott a Baumag vezetői által létrehozott társaságokkal. Ezeknek a vagyonát a rendőrség zár alá vette, ám az eljárások 2010-re mindössze odáig jutottak, hogy a bíróság elismerte a felszámoló igényeit az Agenda-H szövetkezet, illetve a kimentett vagyon többi birtokosával szemben.[14]

A Baumag csődjét egy ugyancsak hosszan elhúzódó büntetőeljárás is követte. Az ügyészség 2006 nyarán vádat emelt Balázs László és 11 társa ellen. A vádiratban foglaltak szerint a Baumag 4 milliárd forintos működési veszteséget szenvedett, befektetőit pedig összesen 31,8 milliárd forinttal károsította meg. A szövetkezetet vezető Balázs Lászlót hűtlen kezelés és csődbűncselekmény elkövetése miatt a bíróság első fokon 2010-ben hét év börtönre, közügyektől eltiltásra és 9 millió forint pénzbüntetésre ítélte, 12 másik vádlottat felfüggesztett börtönbüntetéssel sújtott.[15] A 2013-ban másodfokon is lezajlott eljárásban az ítéletek szigorúbbak voltak: Balázs Lászlót 10 év börtönbüntetésre, illetve 170 millió forint vagyonelkobzásra ítélték.[16] Társai közül további nyolcat ítélt el a bíróság.[17]

Források[szerkesztés]

  1. Bedurvult a bíró a Baumag-ügyben (magyar nyelven). Index, 2013. november 20. (Hozzáférés: 2015. május 21.)
  2. Baumag Szövetkezet: NYILATKOZAT (magyar nyelven). Baumag Szövetkezet, 2004. február 27. [2004. március 23-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2015. május 22.)
  3. ^ a b Csekély kártalanításra számíthatnak a Baumag-károsultak (magyar nyelven). ORIGO, 2015. április 16. (Hozzáférés: 2015. május 22.)
  4. ^ a b Dénes Zoltán: Átkönyvelt milliárdok (magyar nyelven). Magyar Nemzet, 2006. augusztus 15. (Hozzáférés: 2015. május 22.)
  5. ^ a b Ingatlanszövetkezetek végórái: Bedőltek (magyar nyelven). Magyar Narancs, 2004. április 1. (Hozzáférés: 2015. május 22.)
  6. Fizetésképtelen a Baumag (magyar nyelven). Origo, 2003. október 10. (Hozzáférés: 2015. május 22.)
  7. ^ a b Baumag-pénz: még egy-két év (magyar nyelven). Népszabadság, 2010. április 15. (Hozzáférés: 2015. május 22.)
  8. Dénes Zoltán: A baumagosok pénze állítólag még megvan (magyar nyelven). Magyar Nemzet, 2007. május 21. (Hozzáférés: 2015. május 22.)
  9. Agenda-H néven működik tovább a Baumag (magyar nyelven). Magyar Nemzet, 2004. május 17. (Hozzáférés: 2015. május 22.)
  10. Dénes Zoltán: Agenda-tulajdon a baumagosoknak (magyar= nyelven). Magyar Nemzet, 2004. szeptember 25. (Hozzáférés: 2015. május 22.)
  11. Baumag: külföldre szipkázott milliárd? (magyar nyelven). HVG, 2005. november 2. (Hozzáférés: 2015. május 22.)
  12. Baumag-károsultak tüntettek a BRFK előtt (magyar nyelven). Origo, 2004. április 15. (Hozzáférés: 2015. május 22.)
  13. A Baumag károsultjai a Pénzügyminisztérium előtt demonstráltak (magyar nyelven). Hajdú Online, 2008. január 15. (Hozzáférés: 2015. május 22.)
  14. Dénes Zoltán: Reményt kaptak csak a baumagosok (magyar nyelven). Magyar Nemzet, 2010. április 25. (Hozzáférés: 2015. május 22.)
  15. Bedurvult a bíró a Baumag-ügyben (magyar nyelven). Index, 2013. november 20. (Hozzáférés: 2015. május 22.)
  16. K. G.: Baumag-ügy: a Kúria fenntartja a másodfokú ítéletet (magyar nyelven). Magyar Nemzet, 2014. szeptember 22.
  17. Baumag-ügy: súlyosbítás másodfokon (magyar nyelven). Magyar Nemzet, 2013. november 20. (Hozzáférés: 2015. május 22.)