Bauer Barbara

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Bauer Barbara
fotó: Adrienn V Thomas
fotó: Adrienn V Thomas
Született 1974. január 6.
Budapest
Nemzetisége magyar magyar
Házastársa dr. Valastyán Pál ügyvéd, koronakutató
Foglalkozása író, újságíró

A Wikimédia Commons tartalmaz Bauer Barbara témájú médiaállományokat.

Bauer Barbara (Budapest, 1974. január 6. –) magyar író, újságíró.

Élete[szerkesztés]

Etyeken nőtt fel, a Fejér megyei faluban járt általános iskolába, majd Budapesten, a Kaffka Margit Gimnáziumban érettségizett. Még a középiskolás évei alatt elvégzett egy diákújságíró-szaktanfolyamot, majd érettségi után Kereskedelmi, Vendéglátóipari és Idegenforgalmi Főiskolán szerzett reklámmenedzser szakképesítést. PR – kommunikáció szakon a Berzseny Dániel Főiskolán, majd az ELTE – MTV másoddiplomás képzésén televíziós újságíróként kapta meg diplomáit, miközben 1994-től a MALÉV dolgozója.

18 évet töltött a légitársaságnál mint légiutaskísérő, majd oktató-tréner légiutaskísérő. Biztonsági és minőségbiztosítási megbízott, légiközlekedés védelmi oktató. A légitársaság beiskolázta International Aircraft Cabin Safety, Kényszerhelyzeti Reagálás Tervező-Vezető (IATA), Vezető auditor (TÜV Rheinland) képzésekre, majd mint Légiközlekedés Védelmi Tiszt a Rendőrtiszti Főiskolán tanított krízis kommunikációt. 2007-től a MALÉV krízismenedzsere.

Mindeközben az írás is része az életének: alapító tagja az Etyek TV községi televíziónak, ahol 10 évig szerkesztő-műsorvezető. Szabadúszóként ír a Spuri magazinnak és a MALÉV szakmai lapjának.

2006-ban kezdte el írni első regényét, ami a mai napig nem jelent meg.

Férjével, a békéscsabai ügyvéddel, dr. Valastyán Pállal 2003-ban ismerkedett meg, lányuk születése óta Etyeken élnek. Kislánya születése után írta meg első publikált regényét, Légikisasszonyok címmel, ami népszerűségének köszönhetően trilógiává növi ki magát (Légikisasszonyok, Két út között, Magánutak). A három regény azóta egy kötetben, átdolgozott formában látott napvilágot Légikisassonyok trilógia címmel.

A Vakrepülés és az Elsuttogom százszor írása során már nem saját élményeiből táplálkozik, szereplői és az események a fikció és a valóság keverékei.

Munkásságában A leggazdagabb árva hoz nagy változást. „Valós személyről írni óriási felelősség!”, nyilatkozza. Két év kutatómunka után írja meg a regényt gróf Wenckheim Krisztináról, Jókai Mór, Egy magyar nábobjából ismert gróf valós lányáról, és a kígyósi Wenckheim József Antal uradalmának életéről.

„Míg Jókainak szüksége volt egy modellre, akivel tükröt tarthatott a kornak, a társadalmi elit azon rétegének, akit szándékában állt jó útra téríteni, addig a valóságban a különc, idős grófnak megszületett a lánya, Krisztina. Jókai ismerte a családot, a grófot, így hallott róla, talán ott is volt, amikor megérkezett a nem túl szokványos nászajándék, a fekete koporsó a kedves rokontól. Író legyen a talpán - írja Bauer Barbara a regény epilógusában -, aki e történet mellett tollforgatás nélkül el tud menni. Jókai is magával vitte, sőt, történetbe ágyazta és szinte egy időben, de egymástól ekkor már teljesen függetlenül elindult Kárpáthy Zoltánnak, a nábob regénybéli fiának és a gróf, Wenckheim József Antal, az ókígyósi földesúr lányának, Krisztinának a története.”

A leggazdagabb árva hamisítatlan történelmi regény. Ám a maga műfajából kissé kimutató módon könnyed és szórakoztató, gördülékeny és eseménydús is egyben. Főhőse a műveltségéről és jótékonykodásáról ismert Wenckheim Krisztina grófnő, Sisi császárné palotahölgye. Színes, érzékletes világ tárulkozik föl a mű lapjain – zárta értékelését az Ipolyi Arnold Népfőiskola elnöke, Harangozó Imre. – Őseink élete, a korabeli kígyósi uradalom hétköznapjai és ünnepei, a kiegyezés kori Pest-Buda, de egész Magyarország mozgalmas világa is.”[1]

A Porlik, mint a szikla regényében találja meg azt a hangot, amit utána több kötetén keresztül is tovább visz: „a történelem egyfajta mozgó és változó színpad az általam kitalált családok sorsában. Ahogy változik a színtér, úgy alakul a történet, én pedig a nézőtérről nézem végig az életük alakulását. Majd leírom.” Míg a Porlik, mint a szikla a székelyek viszontagságaival, addig a Még látlak odafenn a felvidéki magyarok sorsával foglalkozik. Nem véletlen, hogy Vallasek Júlia irodalomtörténész munkájában Bauer Barbara regénye is része a Gyógyítható-e irodalommal a Trianon-szindróma? elemzésnek.

Az élet hangja ismét egy valós személy bemutatását tűzi ki célul. „Regényem központi alakja Ocskay László százados – meséli a szerző - Budapesten emléktábla őrzi a nevét, Izraelben pedig a Világ Igazai közé fogadták, mégis, Magyarországon kevesen ismerik Ocskay László százados nevét és tettét. Pedig a magyar köznemesi családból származó katonatiszt 2500 férfit, nőt és gyereket mentett meg a nyilasok golyóitól, a zsidóüldözéstől az ostrom alatt álló Budapesten. A százados önzetlenül, végtelen leleményességgel, az életét téve kockára védte a zsidókat.”

Kétszáz éves szerelem címmel jelenik meg az a regény, mely sokak szerint talán a leginkább önéletrajzi ihletésű. Bauer Barbara édesanyja szülésznő, nagymamája bába volt, a családi legendáriumban pedig fellelhető egy asszony, akit még Erdélyben tettek máglyára az 1700-as években. A regény pedig egy kitalált településen játszódik, az Isten háta mögött. Milyen furcsa, hogy a szülőotthon, ahol az írónő édesanyja nőtt fel, éppen a templom mögött állt egykoron, Etyeken.

Hogy Bauer Barbarától nem áll messze a misztikum, ahogy a magyarság sorsa sem, azt mi sem bizonyítja jobban, mint „Az aranyműves fia”. A misztikus elemekkel gazdagított, finoman hangolt regény egy apa és fia története a jelenben, illetve a mesék, legendák ködébe vesző távoli múltban. Négy, keresztutakkal és tévelygésekkel sújtott élet históriája, amely az elszakadásról és az újbóli egymásra találásról szól. A folytonosságról, az apáról fiúra, nemzedékről nemzedékre hagyományozott örökségről: a hit, erő, szeretet hármas parancsáról, amelynél nincs nagyobb hatalom. És a regény egyik legkülönösebb "szereplője" ezúttal is valós, de nem személy, hanem a magyar Szent Korona.

Bauer Barbara személyes élmények és érzések ihlette, mélyen átélt regénye, A fekete rózsa egy sorsfordító, családokat szétszakító, fájdalmas történelmi korszak, egy sorozatos tragédiákat elszenvedő, de élni akaró falu és egy igaz szerelem hiteles, megrendítő története.

Regényei[szerkesztés]


Jegyzetek[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]

https://bauerbarbara.hu/

Források[szerkesztés]

https://www.jaffa.hu/bauer-barbara-m-171

https://www.feol.hu/kozelet/helyi-kozelet/bauer-barbara-etyek-legikisasszony-2290999/

https://bookline.hu/szerzo/bauer-barbara/226862?page=1

https://www.libri.hu/szerzok/bauer_barbara.html

https://www.lira.hu/hu/szerzo/bauer-barbara

http://gaboolvas.blogspot.com/2019/11/az-aranymuves-fia.html

https://smokingbarrels.blog.hu/2019/06/04/konyvkritika_bauer_barbara_ketszaz_eves_szerelem?fbclid=IwAR1kmxHghXhwGnw9ym5PtREM69TroU1GBVJzxaItHy4DHYFEBrUboLfKawU

https://kulturpara.blog.hu/2019/03/17/sakk_sztalingradban_a_magyar_apaert

https://smokingbarrels.blog.hu/2018/06/17/konyvkritika_bauer_barbara_az_elet_hangja

https://kepmas.hu/porlik-mint-a-szikla-bauer-barbara-erdelyi-csaladregenye

https://kulturpara.blog.hu/2017/12/24/porlik_mint_a_szikla_958

https://www.szekesfehervar.hu/bauer-barbara-porlik-mint-a-szikla-cimu-kotetet-mutattak-be-a-kiralykut-emlekhazban

https://foter.ro/cikk/20190517_szaz_evig_sirtunk_trianon_miatt_ideje_vegre_beszelni_is_rola/?fbclid=IwAR1NKM41TIjrIRTP_JyVHBP9mmloD7gLvmc1IyQOBApZMrWvDys_sPrqqBo

https://tukoresirodalom.blog.hu/2018/02/28/a_szora_ehes_lelek_regenye_bauer_barbara_porlik_mint_a_szikla

https://kulturpara.blog.hu/2017/11/10/sisi_palotaholgye_a_leggazdagabb_arva

https://konyvmoly.com/bauer-barbara-a-leggazdagabb-arva/?fbclid=IwAR3Rt3WiwySkugZ8e7pXx6dEOGGBsULCwmRi5ZtC8KZTDdwwQZm71N6fXjg

https://ujember.hu/egy-magyar-nabob-leanya/