Bauer Barbara

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Bauer Barbara
fotó: Adrienn V Thomas
fotó: Adrienn V Thomas
Született 1974január 6. (48 éves)
Budapest
Állampolgársága magyar
Nemzetisége magyar magyar
Házastársa dr. Valastyán Pál ügyvéd, koronakutató
Foglalkozása író, újságíró

A Wikimédia Commons tartalmaz Bauer Barbara témájú médiaállományokat.

Bauer Barbara (Budapest, 1974. január 6. –) magyar író, újságíró.

Élete[szerkesztés]

Etyeken nőtt fel, a Fejér megyei faluban járt általános iskolába, majd Budapesten, a Kaffka Margit Gimnáziumban érettségizett. Még a középiskolás évei alatt elvégzett egy diákújságíró-szaktanfolyamot, majd érettségi után Kereskedelmi, Vendéglátóipari és Idegenforgalmi Főiskolán szerzett reklámmenedzser szakképesítést. PR – kommunikáció szakon a Berzseny Dániel Főiskolán, majd az ELTE – MTV másoddiplomás képzésén televíziós újságíróként kapta meg diplomáit, miközben 1994-től a MALÉV dolgozója.

18 évet töltött a légitársaságnál mint légiutaskísérő, majd oktató-tréner légiutaskísérő. Biztonsági és minőségbiztosítási megbízott, légiközlekedés védelmi oktató. A légitársaság beiskolázta International Aircraft Cabin Safety, Kényszerhelyzeti Reagálás Tervező-Vezető (IATA), Vezető auditor (TÜV Rheinland) képzésekre, majd mint Légiközlekedés Védelmi Tiszt a Rendőrtiszti Főiskolán tanított krízis kommunikációt. 2007-től a MALÉV krízismenedzsere.

Mindeközben az írás is része az életének: alapító tagja az Etyek TV községi televíziónak, ahol 10 évig szerkesztő-műsorvezető. Szabadúszóként ír a Spuri magazinnak és a MALÉV szakmai lapjának.

2006-ban kezdte el írni első regényét, ami a mai napig nem jelent meg.

Férjével, a békéscsabai ügyvéddel, dr. Valastyán Pállal 2003-ban ismerkedett meg, lányuk születése óta Etyeken élnek. Kislánya születése után írta meg első publikált regényét, Légikisasszonyok címmel, ami népszerűségének köszönhetően trilógiává növi ki magát (Légikisasszonyok, Két út között, Magánutak). A három regény azóta egy kötetben, átdolgozott formában látott napvilágot Légikisassonyok trilógia címmel.

A Vakrepülés és az Elsuttogom százszor írása során már nem saját élményeiből táplálkozik, szereplői és az események a fikció és a valóság keverékei.

Munkásságában A leggazdagabb árva hoz nagy változást. „Valós személyről írni óriási felelősség!”, nyilatkozza. Két év kutatómunka után írja meg a regényt gróf Wenckheim Krisztináról, Jókai Mór, Egy magyar nábobjából ismert gróf valós lányáról, és a kígyósi Wenckheim József Antal uradalmának életéről.

„Míg Jókainak szüksége volt egy modellre, akivel tükröt tarthatott a kornak, a társadalmi elit azon rétegének, akit szándékában állt jó útra téríteni, addig a valóságban a különc, idős grófnak megszületett a lánya, Krisztina. Jókai ismerte a családot, a grófot, így hallott róla, talán ott is volt, amikor megérkezett a nem túl szokványos nászajándék, a fekete koporsó a kedves rokontól. Író legyen a talpán - írja Bauer Barbara a regény epilógusában -, aki e történet mellett tollforgatás nélkül el tud menni. Jókai is magával vitte, sőt, történetbe ágyazta és szinte egy időben, de egymástól ekkor már teljesen függetlenül elindult Kárpáthy Zoltánnak, a nábob regénybéli fiának és a gróf, Wenckheim József Antal, az ókígyósi földesúr lányának, Krisztinának a története.”

A leggazdagabb árva hamisítatlan történelmi regény. Ám a maga műfajából kissé kimutató módon könnyed és szórakoztató, gördülékeny és eseménydús is egyben. Főhőse a műveltségéről és jótékonykodásáról ismert Wenckheim Krisztina grófnő, Sisi császárné palotahölgye. Színes, érzékletes világ tárulkozik föl a mű lapjain – zárta értékelését az Ipolyi Arnold Népfőiskola elnöke, Harangozó Imre. – Őseink élete, a korabeli kígyósi uradalom hétköznapjai és ünnepei, a kiegyezés kori Pest-Buda, de egész Magyarország mozgalmas világa is.”[1]

A Porlik, mint a szikla regényében találja meg azt a hangot, amit utána több kötetén keresztül is tovább visz: „a történelem egyfajta mozgó és változó színpad az általam kitalált családok sorsában. Ahogy változik a színtér, úgy alakul a történet, én pedig a nézőtérről nézem végig az életük alakulását. Majd leírom.” Míg a Porlik, mint a szikla a székelyek viszontagságaival, addig a Még látlak odafenn a felvidéki magyarok sorsával foglalkozik. Nem véletlen, hogy Vallasek Júlia irodalomtörténész munkájában Bauer Barbara regénye is része a Gyógyítható-e irodalommal a Trianon-szindróma? elemzésnek.

Az élet hangja ismét egy valós személy bemutatását tűzi ki célul. „Regényem központi alakja Ocskay László százados – meséli a szerző - Budapesten emléktábla őrzi a nevét, Izraelben pedig a Világ Igazai közé fogadták, mégis, Magyarországon kevesen ismerik Ocskay László százados nevét és tettét. Pedig a magyar köznemesi családból származó katonatiszt 2500 férfit, nőt és gyereket mentett meg a nyilasok golyóitól, a zsidóüldözéstől az ostrom alatt álló Budapesten. A százados önzetlenül, végtelen leleményességgel, az életét téve kockára védte a zsidókat.”

Kétszáz éves szerelem címmel jelenik meg az a regény, mely sokak szerint talán a leginkább önéletrajzi ihletésű. Bauer Barbara édesanyja szülésznő, nagymamája bába volt, a családi legendáriumban pedig fellelhető egy asszony, akit még Erdélyben tettek máglyára az 1700-as években. A regény pedig egy kitalált településen játszódik, az Isten háta mögött. Milyen furcsa, hogy a szülőotthon, ahol az írónő édesanyja nőtt fel, éppen a templom mögött állt egykoron, Etyeken.

Hogy Bauer Barbarától nem áll messze a misztikum, ahogy a magyarság sorsa sem, azt mi sem bizonyítja jobban, mint Az aranyműves fia. A misztikus elemekkel gazdagított, finoman hangolt regény egy apa és fia története a jelenben, illetve a mesék, legendák ködébe vesző távoli múltban. Négy, keresztutakkal és tévelygésekkel sújtott élet históriája, amely az elszakadásról és az újbóli egymásra találásról szól. A folytonosságról, az apáról fiúra, nemzedékről nemzedékre hagyományozott örökségről: a hit, erő, szeretet hármas parancsáról, amelynél nincs nagyobb hatalom. És a regény egyik legkülönösebb "szereplője" ezúttal is valós, de nem személy, hanem a magyar Szent Korona.

Bauer Barbara személyes élmények és érzések ihlette, mélyen átélt regénye, A fekete rózsa egy sorsfordító, családokat szétszakító, fájdalmas történelmi korszak, egy sorozatos tragédiákat elszenvedő, de élni akaró falu és egy igaz szerelem hiteles, megrendítő története.

A fényfestő sejtelmes hangulatú, váratlan fordulatokat kínáló regénye különleges, izgalmas utazás a múltba és az emberi lélek mélyére. Ugyanebben az évben jelent meg A fekete rózsa. A regény személyes élmények és érzések ihlette, mélyen átélt regény, egy sorsfordító, családokat szétszakító, fájdalmas történelmi korszak, egy sorozatos tragédiákat elszenvedő, de élni akaró falu és egy igaz szerelem hiteles, megrendítő története.

Ellentmondások és rejtélyek. Talán ez a két szó jellemzi leginkább a hatvanas évek ikonikus és legendás zenészének, Máté Péternek a személyiségét, életét és halálát. Összetéveszthetetlen, mély, rekedtesen búgó hangján felcsendülő örökzöld dalaiban ott lüktet minden fájdalma és öröme, ott rezonálnak vívódásai és kétségei, ábrándjai és illúziói, vágyai és csalódásai, mégis mind a napig titkok övezik alakját. Ezeket a titkokat próbálja megfejteni új regényében Bauer Barbara, életre keltve a halhatatlanná lett művészt és az esendő embert: Most élsz – Máté Péter és egy igaz szerelem regénye.

Regényei[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]

https://bauerbarbara.hu/

Források[szerkesztés]

https://www.jaffa.hu/bauer-barbara-m-171

https://www.feol.hu/kozelet/helyi-kozelet/bauer-barbara-etyek-legikisasszony-2290999/

https://bookline.hu/szerzo/bauer-barbara/226862?page=1

https://www.libri.hu/szerzok/bauer_barbara.html

https://www.lira.hu/hu/szerzo/bauer-barbara

http://gaboolvas.blogspot.com/2019/11/az-aranymuves-fia.html

https://smokingbarrels.blog.hu/2019/06/04/konyvkritika_bauer_barbara_ketszaz_eves_szerelem?fbclid=IwAR1kmxHghXhwGnw9ym5PtREM69TroU1GBVJzxaItHy4DHYFEBrUboLfKawU

https://kulturpara.blog.hu/2019/03/17/sakk_sztalingradban_a_magyar_apaert

https://smokingbarrels.blog.hu/2018/06/17/konyvkritika_bauer_barbara_az_elet_hangja

https://kepmas.hu/porlik-mint-a-szikla-bauer-barbara-erdelyi-csaladregenye

https://kulturpara.blog.hu/2017/12/24/porlik_mint_a_szikla_958

https://www.szekesfehervar.hu/bauer-barbara-porlik-mint-a-szikla-cimu-kotetet-mutattak-be-a-kiralykut-emlekhazban

https://foter.ro/cikk/20190517_szaz_evig_sirtunk_trianon_miatt_ideje_vegre_beszelni_is_rola/?fbclid=IwAR1NKM41TIjrIRTP_JyVHBP9mmloD7gLvmc1IyQOBApZMrWvDys_sPrqqBo

https://tukoresirodalom.blog.hu/2018/02/28/a_szora_ehes_lelek_regenye_bauer_barbara_porlik_mint_a_szikla

https://kulturpara.blog.hu/2017/11/10/sisi_palotaholgye_a_leggazdagabb_arva

https://konyvmoly.com/bauer-barbara-a-leggazdagabb-arva/?fbclid=IwAR3Rt3WiwySkugZ8e7pXx6dEOGGBsULCwmRi5ZtC8KZTDdwwQZm71N6fXjg

https://ujember.hu/egy-magyar-nabob-leanya/

https://www.youtube.com/watch?v=BeyRE2iM75I

https://www.youtube.com/watch?v=WE1ZPBV73m0