Baudot-kód

A Baudot kód (franciául: [bodo]) egy korai karakterkódolás a távíró számára, amelyet Émile Baudot talált fel az 1870-es években. Ez volt a 2. számú Nemzetközi Távíró Ábécé (ITA2) elődje, amely az ASCII előtt a legelterjedtebb távírókód volt. Az ábécé minden karakterét egy öt bitből álló sorozat képviseli, amelyet egy kommunikációs csatornán, például távíróvezetéken vagy rádiójelen küldenek aszinkron soros kommunikációval. A szimbólumsebesség mértékegysége baud, és ugyanebből a névből származik.[1]
Baudot 1872-ben fejlesztette ki első multiplexelt távíróját,[2][3] és 1874-ben szabadalmaztatta.[4] 1876-ban a hatbites kódról ötbitesre váltott egyenlő be- és kikapcsolási időközökkel, ami lehetővé tette a latin ábécé továbbítását, és írásjeleket és vezérlőjeleket is tartalmazott. Magát a kódot nem szabadalmaztatták (csak a gépet), mivel a francia szabadalmi törvény nem engedélyezi a koncepciók szabadalmaztatását.
Az eredeti Baudot kódtábla[5]
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Távíró üzenetekhez használták a morzekód helyett, és lehetővé tette 25=32 karakter hatékony kódolását. Minden karaktert egy bit előzött meg és követett, amely a kezdetét és végét jelezte. (START, illetve STOP bit)
A következő táblázat áttekintést nyújt a Baudot-kódolásról, a bal szélső bit az első bit. Az egyes keresztet, a nulla pedig pontot jelent. Az egyszerűség kedvéért az egyeseket és a nullákat használjuk a számításokhoz, és szükség esetén a keresztekre és pontokra hivatkozunk.
| Binary | Decimal | Hex | Octal | Letter | Figure |
|---|---|---|---|---|---|
| 00000 | 0 | 0 | 0 | Blank | |
| 00001 | 1 | 1 | 1 | T | 5 |
| 00010 | 2 | 2 | 2 | CR | |
| 00011 | 3 | 3 | 3 | O | 9 |
| 00100 | 4 | 4 | 4 | Space | |
| 00101 | 5 | 5 | 5 | H | |
| 00110 | 6 | 6 | 6 | N | , |
| 00111 | 7 | 7 | 7 | M | . |
| 01000 | 8 | 8 | 10 | Line Feed | |
| 01001 | 9 | 9 | 11 | L | ) |
| 01010 | 10 | A | 12 | R | 4 |
| 01011 | 11 | B | 13 | G | & |
| 01100 | 12 | C | 14 | I | 8 |
| 01101 | 13 | D | 15 | P | 0 |
| 01110 | 14 | E | 16 | C | : |
| 01111 | 15 | F | 17 | V | ; |
| 10000 | 16 | 10 | 20 | E | 3 |
| 10001 | 17 | 11 | 21 | Z | " |
| 10010 | 18 | 12 | 22 | D | $ |
| 10011 | 19 | 13 | 23 | B | ? |
| 10100 | 20 | 14 | 24 | S | BEL |
| 10101 | 21 | 15 | 25 | Y | 6 |
| 10110 | 22 | 16 | 26 | F | ! |
| 10111 | 23 | 17 | 27 | X | / |
| 11000 | 24 | 18 | 30 | A | - |
| 11001 | 25 | 19 | 31 | W | 2 |
| 11010 | 26 | 1A | 32 | J | ' |
| 11011 | 27 | 1B | 33 | Figure Shift | |
| 11100 | 28 | 1C | 34 | U | 7 |
| 11101 | 29 | 1D | 35 | Q | 1 |
| 11110 | 30 | 1E | 36 | K | ( |
| 11111 | 31 | 1F | 37 | Letter Shift | |
Baudot kódtábla változatok
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]ITA1
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Baudot 5 bites kódját úgy alakították át, hogy kézi billentyűzetről lehessen küldeni, és soha nem építettek olyan távíró berendezést, amely eredeti formájában használta volna. A kódot egy olyan billentyűzeten írták be, amely mindössze öt zongoraszerű billentyűvel rendelkezett, és a bal kéz két, a jobb kéz három ujjával kezelték. Miután a billentyűket lenyomták, azok rögzítettek voltak, amíg egy elosztóegység mechanikus érintkezői át nem haladtak az adott billentyűzethez csatlakoztatott szektoron, ekkor a billentyűzet feloldódott, készen a következő karakter bevitelére, egy hallható kattanással (más néven "ütemjel") figyelmeztetve a kezelőt. A kezelőknek állandó ritmust kellett fenntartaniuk, a szokásos működési sebesség percenként 30 szó volt.
A táblázat "a Baudot-kód kiosztását mutatja, amelyet a Brit Postahivatalban használtak a kontinentális és belföldi szolgáltatásokhoz. A kontinentális kódban számos karaktert a belföldi kódban törtszámok helyettesítenek. Az 1., 2. és 3. kódelemeket az 1., 2. és 3. billentyűk továbbítják, és ezeket a jobb kéz első három ujja kezeli. A 4. és 5. kódelemeket a 4. és 5. billentyűk továbbítják, és ezeket a bal kéz első két ujja kezeli.[6]
Baudot kódja Nemzetközi Távíró Ábécé 1. szám (ITA1) néven vált ismertté. Már nem használják.
| Binary | Octal | Hex | Decimal | Europe | UK | ||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| Karakter tipus | Billentyű | Karakter tipus | Billentyű | ||||||||||||||
| Letter | Figure | I | II | III | IV | V | Letter | Figure | I | II | III | IV | V | ||||
| 00000 | 0 | 0 | 0 | ||||||||||||||
| 00001 | 1 | 1 | 1 | A | 1 | ● | A | 1 | ● | ||||||||
| 00010 | 2 | 2 | 2 | É | & | ● | ● | / | 1/ | ● | ● | ||||||
| 00011 | 3 | 3 | 3 | E | 2 | ● | E | 2 | ● | ||||||||
| 00100 | 4 | 4 | 4 | I | o | ● | ● | I | 3/ | ● | ● | ||||||
| 00101 | 5 | 5 | 5 | O | 5 | ● | ● | ● | O | 5 | ● | ● | ● | ||||
| 00110 | 6 | 6 | 6 | U | 4 | ● | ● | U | 4 | ● | ● | ||||||
| 00111 | 7 | 7 | 7 | Y | 3 | ● | Y | 3 | ● | ||||||||
| 01000 | 10 | 8 | 8 | B | 8 | ● | ● | B | 8 | ● | ● | ||||||
| 01001 | 11 | 9 | 9 | C | 9 | ● | ● | ● | C | 9 | ● | ● | ● | ||||
| 01010 | 12 | A | 10 | D | 0 | ● | ● | ● | ● | D | 0 | ● | ● | ● | ● | ||
| 01011 | 13 | B | 11 | F | f | ● | ● | ● | F | 5/ | ● | ● | ● | ||||
| 01100 | 14 | C | 12 | G | 7 | ● | ● | G | 7 | ● | ● | ||||||
| 01101 | 15 | D | 13 | H | h | ● | ● | ● | H | ¹ | ● | ● | ● | ||||
| 01110 | 16 | E | 14 | J | 6 | ● | ● | J | 6 | ● | ● | ||||||
| 01111 | 17 | F | 15 | Figure | Blank | ● | Fig. | Bl. | ● | ||||||||
| 10000 | 20 | 10 | 16 | Erasure | Erasure | ● | ● | * | * | ● | ● | ||||||
| 10001 | 21 | 11 | 17 | K | ( | ● | ● | ● | K | ( | ● | ● | ● | ||||
| 10010 | 22 | 12 | 18 | L | = | ● | ● | ● | ● | L | = | ● | ● | ● | ● | ||
| 10011 | 23 | 13 | 19 | M | ) | ● | ● | ● | M | ) | ● | ● | ● | ||||
| 10100 | 24 | 14 | 20 | N | N° | ● | ● | ● | ● | N | £ | ● | ● | ● | ● | ||
| 10101 | 25 | 15 | 21 | P | % | ● | ● | ● | ● | ● | P | + | ● | ● | ● | ● | ● |
| 10110 | 26 | 16 | 22 | Q | / | ● | ● | ● | ● | Q | / | ● | ● | ● | ● | ||
| 10111 | 27 | 17 | 23 | R | – | ● | ● | ● | R | – | ● | ● | ● | ||||
| 11000 | 30 | 18 | 24 | S | ; | ● | ● | S | 7/ | ● | ● | ||||||
| 11001 | 31 | 19 | 25 | T | ! | ● | ● | ● | T | ² | ● | ● | ● | ||||
| 11010 | 32 | 1A | 26 | V | ' | ● | ● | ● | ● | V | ¹ | ● | ● | ● | ● | ||
| 11011 | 33 | 1B | 27 | W | ? | ● | ● | ● | W | ? | ● | ● | ● | ||||
| 11100 | 34 | 1C | 28 | X | , | ● | ● | X | 9/ | ● | ● | ||||||
| 11101 | 35 | 1D | 29 | Z | : | ● | ● | ● | Z | : | ● | ● | ● | ||||
| 11110 | 36 | 1E | 30 | t | . | ● | ● | – | . | ● | ● | ||||||
| 11111 | 37 | 1F | 31 | Blank | Letter | ● | Bl. | Let. | ● | ||||||||
ITA2
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]1932-ben a CCITT bevezette a 2. számú Nemzetközi Távíró Ábécét (ITA2) nemzetközi szabványként[7], amely a Western Union kódon alapult, néhány kisebb módosítással. Az Egyesült Államok az ITA2 egy verzióját, az American Teletypewriter kódot (US TTY) használta szabványosításként, amely az 5 bites távíró kódok alapjául szolgált a 7 bites ASCII 1963-as megjelenéséig.[8]
Szinte az összes 20. századi távgép a Western Union kódját, az ITA2-t vagy annak variánsait használta. A rádióamatőrök helytelenül „Baudot”-nak nevezik az ITA2-t és variánsait, sőt még az Amerikai Rádiórelé Liga Amatőr Rádió Kézikönyve is így tesz, bár az újabb kiadásokban a kódtáblázatok helyesen azonosítják ITA2-ként.
Egyéb, speciális felhasználású Baudot kódtáblák
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Eredeti Baudot változatok
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]| 0 | 1 | 2 | 3 | 4 | 5 | 6 | 7 | 8 | 9 | A | B | C | D | E | F | |
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| 0x | NUL | A | E | / | Y | U | I | O | FIGS | J | G | H | B | C | F | D |
| 1x | SP | - | X | Z | S | T | W | V | DEL | K | M | L | R | Q | N | P |
| 0 | 1 | 2 | 3 | 4 | 5 | 6 | 7 | 8 | 9 | A | B | C | D | E | F | |
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| 0x | NUL | 1 | 2 | ⅟ | 3 | 4 | ³⁄ | 5 | SP | 6 | 7 | ¹ | 8 | 9 | ⁵⁄ | 0 |
| 1x | LTRS | . | ⁹⁄ | : | ⁷⁄ | ² | ? | ' | DEL | ( | ) | = | - | / | £ | + |
Eredeti Baudot, Kontinentális Európa
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]| 0 | 1 | 2 | 3 | 4 | 5 | 6 | 7 | 8 | 9 | A | B | C | D | E | F | |
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| 0x | NUL | A | E | É | Y | U | I | O | FIGS | J | G | H | B | C | F | D |
| 1x | SP | ṯ | X | Z | S | T | W | V | DEL | K | M | L | R | Q | N | P |
| 0 | 1 | 2 | 3 | 4 | 5 | 6 | 7 | 8 | 9 | A | B | C | D | E | F | |
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| 0x | NUL | 1 | 2 | & | 3 | 4 | º | 5 | SP | 6 | 7 | ʰ̵ | 8 | 9 | ᶠ̵ | 0 |
| 1x | LTRS | . | , | : | ; | ! | ? | ' | DEL | ( | ) | = | - | / | № | % |
Eredeti Baudot, ITA 1
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]| 0 | 1 | 2 | 3 | 4 | 5 | 6 | 7 | 8 | 9 | A | B | C | D | E | F | |
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| 0x | NUL | A | E | CR | Y | U | I | O | FIGS | J | G | H | B | C | F | D |
| 1x | SP | LF | X | Z | S | T | W | V | DEL | K | M | L | R | Q | N | P |
| 0 | 1 | 2 | 3 | 4 | 5 | 6 | 7 | 8 | 9 | A | B | C | D | E | F | |
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| 0x | NUL | 1 | 2 | CR | 3 | 4 | PU | 5 | SP | 6 | 7 | + | 8 | 9 | PU | 0 |
| 1x | LTRS | LF | , | : | . | PU | ? | ' | DEL | ( | ) | = | - | / | PU | % |
Baudot–Murray változatok
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]1901-ben Donald Murray (1865–1945) módosította Baudot kódját, az írógépszerű billentyűzet kifejlesztése inspirálta. A Murray-rendszer egy köztes lépést alkalmazott: a kezelő egy billentyűzetperforátorral lyukasztott egy papírszalagot, majd egy adóval küldte el az üzenetet a lyukszalagról. A vonal fogadó végén egy nyomtató mechanizmus nyomtatott a papírszalagra, és/vagy egy perforátor perforált másolatot készített az üzenetről.
Mivel a kezelő kézmozgása és az átvitt bitek között már nem volt kapcsolat, nem kellett aggódni a kód elrendezése miatt, hogy minimalizálja a kezelő fáradtságát. Ehelyett Murray úgy tervezte meg a kódot, hogy minimalizálja a gépek kopását azáltal, hogy a legkevesebb lyukkal rendelkező kódkombinációkat rendelte a leggyakrabban használt karakterekhez.[13][14] Például az egylyukú betűk az E és a T. A tíz kétlyukú betű az AOINSHRDLZ, ami nagyon hasonlít a Linotype gépekben használt "Etaoin shrdlu" sorrendhez. További tíz betű, a BCGFJMPUWY, mindegyiknek három lyuka van, a négy lyukú betűk pedig a VXKQ.
A Murray-kód bevezette az úgynevezett "formátum-affektorokat" vagy "vezérlő karaktereket" is – a CR (kocsivissza) és az LF (soremelés) kódokat. Baudot néhány kódja átkerült azokra a pozíciókra, ahol azóta is maradt: a NULL vagy BLANK és a DEL kód. A NULL/BLANK kódot tétlenségi kódként használták, amikor nem küldtek üzeneteket, de ugyanezt a kódot használták a szavak közötti szóközök kódolására is. A DEL-kódok sorozatait (teljesen lyukasztott oszlopok) az üzenetek elején vagy végén, vagy közöttük használták, ami megkönnyítette a különböző üzenetek elválasztását. (BELL kódokat lehetett beilleszteni ezekbe a sorozatokba, hogy jelezzék a távoli kezelőnek, hogy új üzenet érkezik, vagy hogy egy üzenet továbbítása megszakadt).
A korai brit Creed gépek szintén a Murray-rendszert használták.
Murray Kód
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]| 0 | 1 | 2 | 3 | 4 | 5 | 6 | 7 | 8 | 9 | A | B | C | D | E | F | |
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| 0x | SP | E | COL | A | LTRS | S | I | U | LF | D | R | J | N | F | C | K |
| 1x | T | Z | L | W | H | Y | P | Q | O | B | G | FIGS | M | X | V | del/* |
| 0 | 1 | 2 | 3 | 4 | 5 | 6 | 7 | 8 | 9 | A | B | C | D | E | F | |
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| 0x | SP | 3 | COL | LTRS | ' | 8 | 7 | LF | ² | 4 | ⁷⁄ | − | ⅟ | ( | ⁹⁄ | |
| 1x | 5 | . | / | 2 | ⁵⁄ | 6 | 0 | 1 | 9 | ? | ³⁄ | FIGS | , | £ | ) | del/* |
Meteorológiai Baudot kódtábla
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]| 0 | 1 | 2 | 3 | 4 | 5 | 6 | 7 | 8 | 9 | A | B | C | D | E | F | |
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| 0x | - | 3 | LF | ↑ | SP | BEL | 8 | 7 | CR | ↗ | 4 | ↙ | ⦷ | → | ◯ | ← |
| 1x | 5 | + | ↖ | 2 | ↓ | 6 | 0 | 1 | 9 | ⊕ | ↘ | FIGS | . | / | ⦶ | LTRS |
Jegyzetek
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- ↑ "Telegraph | Invention, History, & Facts | Britannica". www.britannica.com (angol nyelven). Hozzáférés: 2025. július 9.
- ↑ Telegraph and Telephone Age. 1916. Hozzáférés: 2025. július 9.
- ↑ Eric Fischer: The Evolution of Character Codes, 1874-1968. 2000–06–20. Hozzáférés: 2025. július 9.
- ↑ "Wayback Machine". leoferres.info. 2017. december 16. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2025. július 9.
{{cite web}}: Cite uses generic title (súgó) - ↑ "Baudot Code". cs.stanford.edu. Hozzáférés: 2025. július 9.
- ↑ "NADCOMM". NADCOMM (amerikai angol nyelven). Hozzáférés: 2025. július 9.
- ↑ "TELEGRAPH REGULATIONS ANNEXED TO THE International Telecommunication Convention FINAL PROTOCOL TO THE TELEGRAPH REGULATIONS MADRID 1932" (PDF). Hozzáférés: 2025. július 10.
- ↑ "FIVE-UNIT CODES: USTTY and ITA2 (aka BAUDOT)" (PDF). 2008. augusztus 20. dátummal az eredeti (PDF) címről archiválva. Hozzáférés: 2025. július 10.