Baskíria
Baskír Köztársaság (Республика Башкортостан, Башҡортостан Республикаһы) | |||
| |||
Közigazgatás | |||
Ország | Oroszország | ||
Szövetségi körzet | Volgamenti | ||
Székhely | Ufa | ||
Járás | 54 járás (rajon), 20 járási jogú (köztársasági irányítású) város, 1 szövetségi irányítású város | ||
Települések | 21 város, 3 városi jellegű település, 953 község | ||
Alapítás | 1919. március 23. | ||
Vezető | Ragyij Faritovics Habirov | ||
Rendszám | 02, 102 | ||
Népesség | |||
Teljes népesség | 4 016 481 fő (2021)[1] | ||
Népsűrűség | 29 fő/km² | ||
Földrajzi adatok | |||
Terület | |||
Összterület | 143 600 km² | ||
Elhelyezkedése | |||
é. sz. 54° 28′, k. h. 56° 16′54.466667°N 56.266667°EKoordináták: é. sz. 54° 28′, k. h. 56° 16′54.466667°N 56.266667°E | |||
A Wikimédia Commons tartalmaz Baskír Köztársaság témájú médiaállományokat. |
Baskíria vagy Baskírföld, hivatalosan Baskír Köztársaság (oroszul Респу́блика Башкортоста́н, baskír nyelven Башҡортостан Республикаһы) autonóm köztársaság, az Oroszországi Föderáció tagja.[2] Székhelye Ufa. Délről és délnyugatról az Orenburgi terület, nyugatról Tatárföld és Udmurtföld, északról a Permi határterület és a Szverdlovszki terület, keletről a Cseljabinszki terület határolja. Területe 143 600 km², 2002-ben népessége 4,104 millió fő volt, népsűrűsége 29 fő/km². 1919-ben alakult Baskír Autonóm Szovjet Szocialista Köztársaság néven, majd az Oroszországi SZSZSZK tagállama volt. 1992. március 25-én nyerte el mai igazgatási formáját.
A köztársaság zászlajában látható sárga szimbólum a kuraj növény virága. Ebből a növényből készül a baskír nemzeti fúvós hangszer, amelynek neve szintén kuraj. A növény hét ága a baskír nép hét alapító törzsét szimbolizálja. Ufa az iszlám oroszországi központja, itt épül az ország legnagyobb mecsetje.
Természetföldrajz
[szerkesztés]Oroszország európai részének keleti peremén fekszik. Délről és délnyugatról az Orenburgi terület, nyugatról Tatárföld és Udmurtföld, északról a Permi határterület és a Szverdlovszki terület, keletről a Cseljabinszki terület határolja. Területe 143 600 km².
A köztársaság keleti részén a Déli-Urál egymással párhuzamos láncai húzódnak, a hegyvonulat itt a legszélesebb. A legmagasabbra a középső hegyvonulatok emelkednek: Masak-hegység (Jaman-tau 1640 m), Avaljak-hegység (Iremel 1582 m), melyek dél felé fokozatosan alacsonyodnak. Az ezzel párhuzamos keleti hegyláncok (Irendik-hegység, Kriktitau) meredeken lejtenek az Urál folyó völgye felé. A nyugati hegyláncok sorozata (Julma-tau, Alatau, Zilmerdak, Takati, Bas-Alatau) a Belaja (Adige) széles völgye felé egyre alacsonyodik (1000 méterről 500-ra). A Belaja-völgy Baskíria legtermékenyebb és legsűrűbben lakott része. A köztársaság legdélebbi részén a 659 m-es magasságot elérő Zilair-plató az Urál hegységjellegét elvesztett része, hullámos dombság. Az északkeleti részen az 517 m-ig emelkedő Ufai-platót az Ufa és mellékfolyóinak mélyen bevágott völgyei tagolják. Legnyugatibb része a Bugulma-Belebeji-hátsághoz (Ivanovszkoje, 420 m) tartozik, ahol értékes földgáz- és kőolajkészletei találhatóak.
Területe nagyrészt az erdős sztyepp övezetbe tartozik, az erdők Baskíria területének 40%-át borítják. Éghajlata kontinentális, a januári középhőmérséklet –14-17,5 °C, a júliusi 16,5-20,5 °C között változik. [3]
Természetvédelem
[szerkesztés]A köztársaság területén, a Belaja folyó völgyében alakították ki 1986-ban a karsztformákban rendkívül gazdag Baskíria Nemzeti Parkot. A park feladata a Déli-Urál erdőinek és karsztformáinak védelme. A környéken található több más védett terület is, többek közt a Gadelsa-vízesés, a Kapova- és Kinderle-barlang, illetve a Kuperlja-kőhíd.
Történelem
[szerkesztés]A korabeli arab feljegyzések szerint a baskírok (basgard néven említik őket) már a 9. században a mai Baskíria területén éltek. A 10. században kezdődött az iszlám vallás térhódítása és a 14. századra az egész nép áttért. A 10-13. században nyugati területei a volgai bolgár államhoz tartoztak. 1229–1236 között a tatárok foglalták el. A 15. században a mai Baskíria területe a kazanyi és a szibériai tatár kánságok, valamint a Nogáj Horda között oszlott meg. A baskírok Rettegett Iván orosz cárhoz fordultak védelemért a tatároktól. 1552-ben Kazany elfoglalásával lehetővé vált a moszkvai orosz állam további terjeszkedése kelet felé, 1557-re Baskíria legnagyobb része orosz uralom alá került (az Uráltól keletre fekvő területek csak a század végére). A 17. században orosz jobbágyok tömegei telepedtek át ide. A 17-18. században számos felkelés (1662–1664, 1681–1683, 1704–1711, 1755) tört ki a földesúri-nemesi elnyomás ellen, de valamennyit leverték. Az orosz birodalom iszlám vallású népeinek vallási jogait csak 1798-ban ismerték el. 1865-ben megalakult az Ufai kormányzóság, amely a baskírok lakta területeket egyesítette (korábban az Orenburgi kormányzósághoz tartoztak). 1919 márciusában megalakult a Baskír Autonóm Szovjet Szocialista Köztársaság.
Népesség
[szerkesztés]A nemzetiségi megoszlás népszámlálásonként (fő és százalék).
Nemzetiségek | 1926[4] | 1939[5] | 1959[6] | 1979[7] | 1989[8] | 2002[9] | 2010[10] |
---|---|---|---|---|---|---|---|
oroszok | 1 064 707 (39,95%) | 1 281 347 (40,56%) | 1 418 147 (42,44%) | 1 547 893 (40,26%) | 1 548 291 (39,27%) | 1 490 715 (36,32%) | 1 432 906 (35,19%) |
baskírok | 625 845 (23,48%) | 671 188 (21,25%) | 737 711 (22,08%) | 935 880 (24,34%) | 863 808 (21,91%) | 1 221 302 (29,76%) | 1 172 287 (28,79%) |
tatárok | 621 158 (23,3%) | 777 230 (24,6%) | 768 566 (23%) | 940 436 (24,46%) | 1 120 702 (28,42%) | 990 702 (24,14%) | 1 009 295 (24,78%) |
csuvasok | 84 886 (3,18%) | 106 892 (3,38%) | 109 970 (3,29%) | 122 344 (3,18%) | 118 509 (3,01%) | 117 317 (2,86%) | 107 450 (2,64%) |
marik | 79 298 (2,98%) | 90 163 (2,85%) | 93 902 (2,81%) | 106 793 (2,78%) | 105 768 (2,68%) | 105 829 (2,58%) | 103 658 (2,55%) |
ukránok | 76 610 (2,87%) | 92 298 (2,92%) | 83 594 (2,5%) | 75 571 (1,97%) | 74 990 (1,9%) | 55 249 (1,35%) | 39 875 (0,98%) |
udmurtok | 23 256 (0,87%) | 25 103 (0,79%) | 25 388 (0,76%) | 25 906 (0,67%) | 23 696 (0,6%) | 22 625 (0,55%) | 21 477 (0,53%) |
mordvinok | 49 813 (1,87%) | 57 826 (1,83%) | 43 582 (1,3%) | 35 900 (0,93%) | 31 923 (0,81%) | 26 020 (0,63%) | 20 300 (0,5%) |
Települések
[szerkesztés]Baskíriában (a 2010. évi népszámláláskor) 21 város, 2 városi jellegű település és 4534 falusi település található, mely utóbbiak közül 98 lakatlan. A városi jellegű települések száma 1987-ben még 42 volt, a Szovjetunió megszűnése óta azonban sokuk elvesztette e címét és faluvá alakult, Oroszország más területeihez hasonlóan, 4 viszont azóta városi címet kapott.
A 2010. évi népszámlálás adatai szerint Baskíriában 60% a városi (városokban vagy városi jellegű településeken élő) népesség aránya. A legnagyobb falu népessége megközelíti a 20 ezer főt, és összesen 72-é éri el a háromezret, melyek együttesen a köztársaság lakosainak 11%-a számára nyújtanak otthont. A településhálózat döntő részét azonban a legfeljebb néhány száz lakosú aprófalvak alkotják.
Baskíria városai a következők (2010. évi népességükkel):
- Ufa (1 062 319)
- Sztyerlitamak (273 486)
- Szalavat (156 095)
- Nyeftyekamszk (121 733)
- Oktyabrszkij (109 474)
- Beloreck (68 806)
- Tujmazi (66 836)
- Isimbaj (66 259)
- Kumertau (62 851)
- Szibaj (62 763)
- Meleuz (61 390)
- Belebej (60 188)
- Birszk (41 635)
- Ucsali (37 788)
- Blagovescsenszk (34 239)
- Gyurtyuli (31 274)
- Janaul (26 924)
- Davlekanovo (24 073)
- Bajmak (17 710)
- Mezsgorje (17 352)
- Agigyel (16 370)
A városi jellegű települések:
- Csismi (21 196)
- Prijutovo (20 891)
Államszervezet
[szerkesztés]Politikai vezetés
[szerkesztés]A köztársaság élén korábban a köztársaság elnöke állt, később a tisztség nevét megváltoztatták, azóta a köztársaság vezetője (glava) áll:
- Murtaza Rahimov köztársasági elnök: 1993 és 2010 júliusa között. Hivatali ideje 2011 őszén járt volna le, de a 76 éves Rahimov helyére – Dmitrij Medvegyev ajánlása alapján – a köztársasági parlament Rusztem Hamitovot választotta meg.[11]
- Rusztem Zakijevics Hamitov: 2010. július 19. – 2018. október 11. A sorozatos vezetőcserék idején, 2018 őszén lemondott hivataláról.[12]
- Ragyij Faritovics Habirov: 2018. október 11. – Putyin elnök rendeletével a köztársaság vezetőjének feladatait ideiglenesen ellátó megbízott.[13]
- A 2019. szeptember 8-i választáson a köztársaság vezetőjévé választották,[14] szeptember 19-én iktatták be hivatalába. 2019. október 28-án bejelentette, hogy a köztársaság kormányfői posztját is átvette.[15]
Közigazgatás és önkormányzatok
[szerkesztés]Baskíria (a 2010. évi népszámláláskor) közigazgatási szempontból 54 járásra oszlik, ezen kívül a 21 város közül valamennyi köztársasági alárendeltségű, kivéve a zárt városként közvetlenül az Oroszországi Föderáció szövetségi szerveinek alárendelt Mezsgorje. A városok közül hathoz falusi települések is be vannak osztva, melyek így a városhoz hasonlóan nem tartoznak egyik járáshoz sem.
Az önkormányzatok területi beosztása nagyjából megegyezik a közigazgatási felosztással. Az 54 járás mindegyikében járási önkormányzat működik. A városok közül 9 (Ufa, Agigyel, Kumertau, Mezsgorje, Nyeftyekamszk, Oktyabrszkij, Szalavat, Szibaj és Sztyerlitamak) a járásoktól független városi körzetet alkot, melyek egyszintű önkormányzatok, egyszerre gyakorolják a járási és a községi önkormányzati hatásköröket. A többi 12 város és a 2 városi jellegű település városi községet alkot, melyek valamely járási önkormányzatnak alá vannak rendelve, akárcsak a 818 falusi község. A városokhoz beosztott falusi települések a megfelelő városi körzethez illetve városi községhez tartoznak.
Közigazgatási szempontból tehát Baskíria 54 járásra és 21 városra tagozódik, míg önkormányzati rendszerét 54 járási önkormányzat és 9 városi körzet, a járási önkormányzatoknak alárendelve pedig 14 városi és 818 falusi község alkotja.
A járások és székhelyeik:
- Abzelil járás (Aszkarovo)
- Alsejevszki járás (Rajevszkij)
- Arhangelszkojei járás
- Aszkinói járás
- Aurgazi járás (Tolbazi)
- Bajmaki járás
- Bakali járás
- Baltacsevói járás (Sztarobaltacsevo)
- Belebeji járás
- Belokataji járás (Novobelokataj)
- Belorecki járás
- Bizsbuljaki járás
- Birszki járás
- Blagovari járás (Jazikovo)
- Blagovescsenszki járás
- Burajevói járás
- Burzjan járás (Sztaroszubhangulovo)
- Buzgyaki járás
- Csekmagusi járás
- Csismi járás
- Davlekanovói járás
- Duvani járás (Meszjagutovo)
- Fjodorovkai járás (Fjodorovka)
- Gafuri járás (Krasznouszolszkij)
- Gyurtyuli járás (Gyurtyuli)
- Hajbullinai járás (Akjar)
- Iglinói járás
- Ilisevszki járás (Verhnyejarkejevo)
- Isimbaji járás
- Janauli járás
- Jermekejevói járás
- Kaltaszi járás
- Karaigyeli járás
- Karmaszkali járás
- Kigi járás (Verhnyije Kigi)
- Krasznokamszki járás (Nyikolo-Berjozovka)
- Kugarcsi járás (Mrakovo)
- Kujurgazai járás (Jermolajevo)
- Kusnarenkovói járás
- Mecsetlinói járás (Bolseusztyjikinszkoje)
- Meleuzi járás
- Miskinói járás
- Mijakinszki járás (Kirgiz-Mijaki)
- Nurimanov járás (Krasznaja Gorka)
- Sarani járás
- Szalavat járás (Malojaz)
- Sztyerlibasevói járás
- Sztyerlitamaki járás
- Tatisli járás (Verhnyije Tatisli)
- Tujmazi járás
- Ucsali járás
- Ufai járás
- Ziancsurinszki járás (Iszjangulovo)
- Zilairi járás
Kultúra
[szerkesztés]Irodalom
[szerkesztés]A baskír nyelv (baskírul башҡорт теле [baʃqort tele]) a török nyelvek északnyugati ágába tartozó altáji nyelv. Az Ural Batir Baskíria nemzeti eposza, melyben természetfeletti lényekkel harcol a hős. Több mint 4000 soros, 1910-ben jegyezték le először.
Gasztronómia
[szerkesztés]-
öcspocsmak, hússal és burgonyával töltött, háromszög alakú sült tészta
-
Besbarmak, főtt tészta ló- vagy birkahússal, hagymaszószban
-
Kistibi, kenyérféle, tésztaétel töltelékkel
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ https://www.gks.ru/storage/mediabank/PrPopul2021.xls
- ↑ https://afoldgomb.hu/latest-cover/a-foldgomb-2022-januar-februar/baskirok-hatarhelyzetben-oroszorszag-kozepen
- ↑ БАТУМСКИЙ-БАШКИРСКАЯ
- ↑ Демоскоп Weekly - Приложение. Справочник статистических показателей.. demoscope.ru, 2012 [last update]. (Hozzáférés: 2012. július 5.)
- ↑ Демоскоп Weekly - Приложение. Справочник статистических показателей.. demoscope.ru, 2012 [last update]. (Hozzáférés: 2012. július 5.)
- ↑ Демоскоп Weekly - Приложение. Справочник статистических показателей.. demoscope.ru, 2012 [last update]. (Hozzáférés: 2012. július 5.)
- ↑ Демоскоп Weekly - Приложение. Справочник статистических показателей.. demoscope.ru, 2012 [last update]. (Hozzáférés: 2012. július 5.)
- ↑ Демоскоп Weekly - Приложение. Справочник статистических показателей.. demoscope.ru, 2012 [last update]. (Hozzáférés: 2012. július 5.)
- ↑ Всероссийская перепись населения 2002 года. perepis2002.ru, 2012 [last update]. [2012. január 24-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2012. július 5.)
- ↑ Информационные материалы об окончательных итогах Всероссийской переписи населения 2010 года. [2012. április 27-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. július 8.)
- ↑ Irina Zubova (2010. július 19.). „Хамитов стал новым президентом Башкирии”. utro.ru. [2010. július 20-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2010. július 19.)
- ↑ Губернатор Курской области подал в отставку (Svoboda.ru, 2018-10-11)
- ↑ Владимир Путин назначил врио глав Башкирии и Курской области (2018-10-11)
- ↑ Кто выиграл выборы 8 сентября (Kommersant.ru, 2019-09-09. Hozzáférés: 2019-10-13)
- ↑ [1] Archiválva 2019. október 28-i dátummal a Wayback Machine-ben (Kommersant.ru, 2019-10-28)
Források
[szerkesztés]- A 2010. évi összoroszországi népszámlálás eredményeiArchiválva 2013. március 15-i dátummal a Wayback Machine-ben
További információk
[szerkesztés]- A Baskír Köztársaság hivatalos honlapja Archiválva 2011. július 22-i dátummal a Wayback Machine-ben
- A baskír parasztság a NEP korszakában
- Baskíria himnusza
- [2]