Basići
| Basići | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Bosznia-Hercegovina |
| Entitás | Szerb Köztársaság |
| község | Čelinac |
| Jogállás | falu |
| Irányítószám | 228737 |
| Körzethívószám | (+387) 51 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 28 fő (2013)[1] |
| Népsűrűség | 11,2 fő/km²[2] |
| Földrajzi adatok | |
| Terület | 2,50 km² |
| Időzóna | Közép-európai (UTC+1) CEST (UTC+2) |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 44° 38′ 56″, k. h. 17° 15′ 51″44.648900°N 17.264200°EKoordináták: é. sz. 44° 38′ 56″, k. h. 17° 15′ 51″44.648900°N 17.264200°E | |
 | |
Basići (szerbül: Басићи), település Bosznia-Hercegovinában, a Bosanska Krajina keleti részén, Čelinac községben, a Szerb Köztársaságban.
Fekvése
[szerkesztés]A település Bosznia-Hercegovina északi részén, Banja Lukától légvonalban 10, közúton 15 km-re délkeletre, községközpontjától légvonalban 8, közúton 18 km-re délnyugatra, a Rijeka-patak völgyétől délre, 350-500 méteres tengerszint feletti magasságban fekszik.
Népessége
[szerkesztés]A település népessége
[szerkesztés]| Nemzetiségi csoport | Népesség 1991[3] |
Népesség 2013[3] |
|---|---|---|
| Szerb | 15 | 5 |
| Bosnyák | 222 | 23 |
| Horvát | 0 | 0 |
| Jugoszláv | 0 | 0 |
| Egyéb | 0 | 0 |
| Összesen | 237 | 28 |
Története
[szerkesztés]A térség 1878-ig tartozott az Oszmán Birodalomhoz, ekkor a berlini kongresszus határozata alapján az Osztrák-Magyar Monarchia része lett. 1879-ben az első osztrák-magyar népszámlálás során a Banja Luka-i járáshoz tartozó településnek 11 háztartása, 47 ortodox és 34 muszlim lakosa volt.[4] 1910-ben a Kotori járáshoz tartozó településen 17 háztartást, 17 ortodox és 79 muszlim lakost találtak.[5] A monarchia szétesésével 1918-ban előbb a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság, majd 1929-től a Jugoszláv Királyság része. 1921-ben a településnek 85 muszlim és 7 ortodox lakosa volt.[6] Az 1929-es törvény értelmében, amikor Bosznia-Hercegovinát négy banovinára, Drinskára, Vrbaskára, Zetskára és Primorskára osztották, a település a Vrbaska banovina része lett, amelynek székhelye Banja Luka volt Jugoszlávia megszállása után a Független Horvát Állam (NDH) része lett. A boszniai háború idején a falu lakosait a boszniai szerbek elűzték. Amint Basići lakosai 1992 augusztusában elhagyták a falut, a boszniai szerbek az ingatlanokat kifosztottak és házakat gyújtottak fel. Csak a boszniai szerbek által lakott házak nem égtek el.[7] A daytoni békeszerződést követő területfelosztásnál a település Čelinac község részeként a Szerb Köztársaság területéhez került.
Nevezetességei
[szerkesztés]A falu központját a főterén épült mecset uralja, amelybe több sikátor torkollik. 2008-ban újították fel azon a helyen, ahol a 18. századi famecset, majd egy újabb, a boszniai háborúig használatban volt. Az utolsó hodzsa, Almir Kusur, aki vallási szükségletek miatt és a lakosság visszatérésének ösztönzésére maradt a faluban, több mint egy év után változtatott szolgálati helyén, mert nem tudta ezen a környéken biztosítani a megélhetését. Azóta a falu muszlim hívei a čelinaci imám vallási fennhatósága alá tartoznak, akik főleg temetésre jönnek a faluba. A basići mecset, más néven „Dzamija Basići”, egy szunnita mecset, mely bosnyák nyelvű szolgáltatásokat nyújt, lehetővé téve a helyi közösség hívei számára, hogy anyanyelvükön kapcsolódjanak hitükhöz. Vallási jelentőségű helyként a basići mecset nagy kulturális értékkel bír a helyi közösség és a látogatók számára egyaránt.[8]
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ http://www.statistika.ba/?show=12&id=20648
- ↑ http://www.statistika.ba/?show=12&id=20648
- ↑ a b Popis 2013 u BiH – Čelinac (bosnyák nyelven). statistika.ba. (Hozzáférés: 2025. április 20.)
- ↑ Haupt übersicht der politischen Eintheilung von Bosnien und der Herzegovina 1879. 33. o.
- ↑ Die ergebnisse der volkzählung in Bosnien und der Herzegovina 1910. Statistichendepartment der landesregierung, Sarajevo, 1912. 186. o.
- ↑ Popisa stanovnistva u Kraljevini Srba, Hrvata i Slovenaca 1921. godine – izdanje Državne Statistike u Beograd u, Sarajevo, 1924. 132. o.
- ↑ Međunarodni sud za krivično gonjenje osoba odgovornih za teška kršenja međunarodnog humanitarnog prava počinjena na teritoriji bivše Jugoslavije od 1991. godine. ratnizlocin.detektor.ba. (Hozzáférés: 2025. április 26.)
- ↑ Džemat Basići - Džamija u Basićima. nekros.info. (Hozzáférés: 2025. április 26.)
}
További információk
[szerkesztés]
